Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-25 / 96. szám
161 ISKOLA UTCA 2019. április 25. | www.ujszo.com A pénz neve Érdekes tények Az euró bevezetése előtt a legtöbb európai ország saját érmékkel és bankjegyekkel, azaz saját pénznemmel rendelkezett. Európa régi pénznemeinek a neve gyakran elárul valamit azok eredetéről: • Az Ausztriában használt schilling a nevét egy számoláshoz használt pálcán elhelyezett jelölésről kapta. ■ A Szlovéniában használt tolár a középkori tallérból ered. A tallért először Csehországban verték 1518-ban. A „tallér” névből ered az USA-ban használt dollár elnevezése is. ■ A görög drachma neve azt jelenti, hogy „maréknyi”. Egy maréknyi, azaz hat fémrúdra utal, amelyeket a drachma bevezetése előtt fizetőeszközként használtak az ókori Görögországban. ■ A frankot, amelynek jelentése franciául „szabad” volt, először a 14. században verték, és arra használták, hogy kifizessék a Jó János francia királyért követelt váltságdíjat. a pénzről ■ A legkorábbról feljegyzett pénzhamisítási történet a hellén civilizáció számlájára írható. A Számosz szigeti Polikrátész Kr. e. 540-ben hamis aranypénzzel fizette ki tartozását Spártában. Arról, hogy lebukott-e, már nem szól a fáma... ■ A rómaiak nyomták a történelemben először egy még élő személy képét egy pénzérmére. A képmás alanya pedig nem más volt, mint Julius Caesar, aki Kr. e. 44-ben egy háborús győzelem után döntött úgy, hogy ekképpen örökíti meg saját dicsőségét. A Tanuljunk az Új Szóval tájékoztató kiadvány felső tagozatos diákoknak készült az OTP támogatásával, országszerte 600 magyar tanuló olvassa, április 25-étől május 16-áig. Az okos pénzügyi gazdálkodást, a pénzügyi tudatosságot dolgozzuk fel. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szórakoztató olvasmányt kínál nektek, a négy tematikus oldal anyagával pedig gyarapithatjátok tudásotokat. A következő tematikus oldal május 2-án jelenik meg. (•> otpbanka A sötét középkorban igazi meggondolatlanság volt sok pénzzel elindulni a haramiákkal fenyegetett hosszú utakon. Praktikus megoldást fejlesztettek ki a problémára az európai lovagok, ujjúkon hordott speciális pecsétgyűrű használatával biztosították ugyanis a fogadóst, akinél megszálltak, hogy amikor az benyújtja a számlát, meg is kaphassa a jussát a lovagi kastélynál. ■ Az infláció a pénz értékének romlását jelenti. A világon az első infláció Nero császár nevéhez fűződik, aki begyűjtötte az összes forgalomban levő érmét, beolvasztatta, és kisebb méretű, ezáltal sokkal több érmét veretett ugyanabból az anyagból. A többlet ezüstből vert pénzzel fedezte az adósságokat. Az első európai pénznemek Annak érdekében, hogy garantálják az érmék értékét, a királyok és a kormány zatok szigorú ellenőrzés alatt tartották előállításukat. Az ókori Rómában az ér mék előállítása Juno Moneta templomá ban zajlott, innen ered a „monetáris’ szó. Ahogy a Római Birodalom terjeszke dett, további pénzverdéket is nyitottak és a római érméket a brit szigetektől egészen Törökországig, vagyis egész Európában elfogadták csereeszközként Megszületett az első páneurópai pénznem. Később, amikor a Római Birodalom széthullása után kezdtek megjelenni az európai nemzetek, minden ország a saját ellenőrzése alatt tartotta a pénzverését. Ezektől az európai nemzetektől örököltük azt a sokféle érmét és pénznemet, amelyek az euró előtt léteztek A sok pénznem egyik problémája az, hogy az egyes gazdaságok sikerességétől függően a pénznemek közötti átváltási árfolyam erőteljesen változhat. A pénz fejlődése TANULJUNK AZ ÚJ SZÓVAL! Időutazás a pénz nyomában P énz, zsozsó, lovetta, guba, zsé, steksz, dohány, rongy. A pénz mint fizetőeszköz olyan régóta jelen van már az ember életében, hogy számtalan kifejezés született a megnevezésére. A pénz formája kultúránként különböző lehet, hiszen papír, fémpénz vagy éppen kagyló, de színes gyöngyök is válhatnak fizetőeszközzé. Ezek önmagukban, puszta fizikai tárgyként nem érnek sokat. Ami mindegyikben közös, az a fizetőeszköz értéke, amivel mi, em berek ruházzuk fel ezeket a tárgyakat. A pénz értéke fizetőeszközként és mértékegységként funkcionál, de a jóli fokmérője is. A pénz lehetővé teszi, hogy az emberek vagyontárgyakat szerezzenek maguknak, különböző szolgáltatásokat vegyenek igénybe, és hogy egy bizonyos pénznemben fejezhessük ki a vagyonúnkat. Ezenkívül anyagi biztonságot nyújt a jelenben, és képes új távlatokat nyitni a jövőre. De honnan indult? Pénztelenül A pénz nem volt mindig olyan nagy úr, mint ma. Az ember hosszú évezredekig jól megvolt nélküle. Az őskorban nem volt szükségük az embereknek pénzre, mert olyan kiterjedt, nagy rokoni közösségekben éltek, hogy minden, amire szükségük volt - akár termény, akár kézzel előállított termék - , azt a közösség tagjai előállították és egymás közt megosztották. így teljesen önellátók és valószínűleg boldogabbak voltak, mint a pénz megjelenése után. Mivel alacsony volt még a technológiai szint, nem volt szükség szaktudásra. Cserekereskedelem A pénz közel 3 ezer éve van jelen a pénztárcákban. De mivel és hogyan vásároltak az emberek azokban az időkben, amikor a pénzt még nem „találták fel”? Hát csereberéltek. A cserekereskedelem különféle tárgyak, ennivaló vagy egyéb javak, szolgáltatások közvetlen cseréjét jelentette. Például: ha te adsz nekem egy megfaragott dárdahegyet, én adok neked egy kiló mamuthúst. Valahogy így nézhetett ki az ősidőkben egy üzleti tranzakció, csak persze sokkal hosszadalmasabb tárgyalás és alkudozás előzte meg. Na és persze találni kellett olyan embereket, akik vadásztak, de nem faragtak, és megérte nekik elcserélni az elejtett vad egy részét. E fejlődés bizonyos előnyökkel, de bizonyos hátrányokkal is járt, mert nenert találni, akinek arra volt szüksége, amit a másik kínált. Volt még egy nagy probléma, hogy a cserére kínált áruk értékét nehéz volt meg határozni. Az árupénz kialakulása E hátrányok kiküszöbölésére találni * kellett a csere lebonyolítását könnyítő eszközöket. Ilyenek voltak a mindenki által elfogadott közbülső eszközök, amelyek úgyszintén valamilyen áruk voltak, de olyan széles körben, mindenki által használt áruk, amelyek állandó értéket képviseltek, valamint könnyen szállíthatók voltak. Lassan kialakult a cserekereskedelem, majd a kereskedelem, amihez a kereskedői társadalom kialakít néhány áruféleséget, amit kereskedelmi szabványként használnak. Ez jelentette az első lépést a fizetőeszköz használatához, gyakorlatilag pénzként funkcionált, így sokkal egyszerűbb lett a kereskedelem gyakorlata. A kezdeti időben a só, állatok, elefántcsont, kagyló, különféle kövek, később a fűszerek, majd az egységes öntőformával öntött réz és bronz öntvények szolgáltak árupénzként. A legjobb tulajdonságokkal a nemesfémek bírtak: arany, ezüst, bronz. Amikor a nemesfémek fizetőeszközként általánosan elfogadottak lettek, egyforma kivitelű darabokat gyártottak ílőlük (általában kerek formájúra), és dalakul a pénz mint fizetőeszköz. A pénz elterjedése A pénz megjelenése azért jelentős lépés, mert ezt csakis fizetésre lehetett használni, azonkívül jól felismerhető, és kis terjedelme miatt könnyű volt szállítani és értékét jól megtartotta. A világ első pénzei Krőzus lüdiai király idejéből származnak i. e. 560 körül, aminek értékét a mesés gazdagságú király személyesen garantálta, ami természetesen egyben állami garancia is volt. E tulajdonságok miatt kiszorított minden árupénzként használt terméket a fizetés eszközei közül. Hamar átvették a görögök, majd a rómaiak is a pénz e formáját, és nem sok időn belül Európa is ezt használta fizetőeszköznek. A bankjegyek megjelenésé Több mint 2000 éven keresztül az érmék jelentették az egyetlen fizetőeszközt. Napjainkban már elvesztette jelentőségét, csupán váltópénzként, kisebb értékek vásárlásához használják. A nemesfémek végessége miatt a kereskedők pénz helyett váltókat adtak, amit később, amikor pénzhez jutottak, kiváltottak. Később e szerepet a bankok vették át, ők bocsátottak ki váltókat, amit bankjegyeknek nevezünk ma is. (Összeállította: Mislay Edit) Arany Fémpénz Papírpénz Műanyag kártya Elektronikus pénz Kriptovaluta Cserekereskedelem
