Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-25 / 96. szám
141 ISKOLA UTCA 2019. április 25.1 www.ujszo.com Rész - egész projektnap az ógyallai iskolában Pozsonyba is ellátogattak a selyés gimisek székelyudvarhelyi vendégeikkel Selyés „testvérkedés” A Szitakötő folyóirathoz kapcsolódóan második alkalommal tartott projektnapot az ógyallai speciális alapiskola. A nagy sikerű Cirkusz nap után áprilisban a Rész - egész témakört dolgozták fel a tanulók. A hét első két napja a ráhangolódás ideje volt. Részletesen megbeszélték a feladatokat, átismételték a feldolgozandó történeteket, csoportokat alkottak. Minden csoport beszerezte a nagy napra való eszközöket. Kartondobozok sokaságát gyűjtötték össze a környezetvédelem szellemében, oktatófilmeket néztek meg a vízről, felidézve a víz világnapján tanultakat, plakátokat terveztek, kirakókon ötleteitek. A szerda a változatos tevékenységeké volt. Minden csoport képviselője ismertette az általa kiválasztott történetet. A falusi csoda vidám eseménysorozatát Guti Csaba vetette papírra. A számos mesterséget felvonultató történetet Habodász Erika tanító néni csoportja dolgozta fel olvasás-, irodalom- és rajzórán. A nap folyamán térképet készítettek, ami a történetben szereplő falut ábrázolta, majd a mesterségek jelképeit a megfelelő helyre ragasztották fel. Bathó tanító néni osztálya Varga Zoltán Zsolt Az Erdei Cipelke című, rengeteg állatot bemutató meséjét elevenítette fel. Hangos, értő olvasásórán már megismerkedtek a Cipelkével. Ez a csoport az elsősökkel közösen dobozkirakót készített. Az előre kinyomtatott állatokat színezték ki és ragasztották a dobozok egyik oldalára, majd a mesében szereplő csigát felnagyítva kifestették, a képet szétnyírták és ez a dobozok másik oldalára került kirakónak. Megjelent a projektnapon a Mérges teve is. Inczédy Tamás írása egy sivatagi karavánban zajló eseményt tárt a gyerekek elé. Noszkai tanító néni osztálya a kirakósra szánt tevét színezte, és az utolsó simításokat végezte el a már elkezdett plakáton. Folyófióka, ki is vagy te? Mi a történeted? Bíró Erika verses soraiból a víz körforgásáról tudtak meg a tanulók sok érdekeset. Ehhez kapcsolódott a Volt egyszer egy kavics című írás. A két történetet Turancík Katalin középsúlyosán tanulásban akadályozott diákjai boncolgatták, miközben plakátot készítettek. Szorgalmas gyerekméhecskék hada tevékenykedett a projektnapon. Mindenki végezte a saját feladatát, miközben a csoportok átjárhatók voltak, s ha valaki elunta a plakátkészítést, akkor dobozkirakót ragasztott, állatokat színezett vagy kicsit takarított a sok színes ceruza, ragasztó, rajzlap, olló közt. Végül minden csoport bemutatta a munkája eredményét, a dobozkiralfóval pedig jót játszottak a gyerekek. Részekből így lett egész, a közös munka eggyé kovácsolta a csoportokat. A nap végén mindenki azt kérdezte: Mikor lesz a következő projektos nap? Bathó Sylvia, ógyallai speciális iskola A komáromi Selye János Gimnáziumban több áve hagyomány, hogy az egyes osztályok testvérosztályt választanak maguknak a Székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumból. Ezt a lépést a III. D is megtette osztályfőnöke, Musitz Marietta segítségével két évvel ezelőtt. E program révén tehát a Tamási Áron Líceum XI. E osztálya és osztályfőnökük, Fancsali Krisztina már vendégül látta a mieinket az elmúlt tanévben. Idén pedig rajtunk volt a sor... Igyekeztünk tartalmas programot összeállítani vendégeinknek, amelylyel minél jobban megismertethetjük velük a Felvidék sokszínűségét, s melyben örömüket is lelik. Az első napon bemutattuk nekik iskolánkat, városunkat, és egy kis vonatozásra invitáltuk őket Komáromon belül. Ez a pár óra leginkább az ismerkedéssel telt, hiszen a hosszú út után szükségük volt egy kis bemelegítésre. A második napon Pozsony felé vettük az irányt. Mielőtt megérkeztünk a fővárosba, tettünk egy kis kitérőt a bősi vízerőműnél is. Itt a székelyek nagy érdeklődéssel figyelték a zsilip működését és a vízszint mesterséges megemelését. Ezután már meg sem álltunk Pozsony óvárosáig, ahol Korpás Árpád kalauzolt minket, illetve vezette be az erdélyieket az egykori magyar koronázóváros történelmébe. Délután következett a program csúcspontja. Az osztályommal megpályáztuk a „Gyere velünk a DAC-ra” projektet, amit nagy-nagy örömünkre sikerült megnyernünk. Úgy gondoltuk, a magyar kisebbség tagjaként felemelő érzés lesz nekik átélni és megtapasztalni azt a hangulatot, szurkolást, összetartást, ami csak egy DAC-meccsen tapasztalható. Nem túlzás azt mondani, hogy hatalmas élmény volt számukra is, főleg úgy, hogy csapatunk fantasztikus küzdelemben győzelmet aratott egy kemény, hajtós mérkőzésen. Ahogy több cikk is lehozta azóta, most hangzott talán leghangosabban a magyar himnusz a szurkolók torkából, és hatalmas megtiszteltetés, hogy ehhez mi és erdélyi testvéreink is hozzájárulhattak. Tiszteletükre felcsendült a székely himnusz is. A hangulat még azokat is magával ragadta, akik kevésbé sportkedvelők. A pályán a félidőben lehetőségünk nyílt fotózkodásra és autogramkérésre is. Mind a selyések, mind a székelyudvarhelyiek egyöntetű véleménye alapján, ez a program volt magasan a hétvégénk csúcspontja. Vasárnap Párkányba indultunk, átsétáltunk a Mária Valéria hídon, hogy megtekintsük az Esztergomi Bazilikát. Vendégeink megcsodálhatták a kilátást a kupolából, valamint a bazilika csodálatos belterét is. Délután következett a program természetközelibb, de fizikailag kicsit megterhelőbb része, amikor túráztunk kicsit a Burda-hegységben Rományik György erdész úr vezetésével, aki több hasznos információval gazdagított minket a hegységgel és az erdész szakmával kapcsolatban. Miután fiataljaink meghódították a hegyet, megcsodálhatták a Duna lélegzetelállító látványát. Este a fiatalok lazíthattak egyet a Magyar Kultúra Házában, a REV-ben. Hosszú, de eseménydús hétvége volt. Megérte a III. D sok szervezése és igyekezete. Amit tudtunk, megmutattunk testvéreinknek a régiónkból, és szívből reméljük, hogy a Felvidék elnyerte tetszésüket, s visszatérnek még hozzánk. A program célja ezzel beteljesült. Viszont ami ennél talán még fontosabb, az az, hogy a fiatalok jól összerázódtak, s születtek határon túli, mégis határtalan barátságok a két vidék, Erdély és a Felvidék fiataljai között. Musitz Marietta osztályfőnök Bemutatjuk a Diákhálózat új elnökét, Leczkési Zoltánt Április 5-7. között tartotta meg 31. Hallgatói Parlamentjót a Diákhálózat. Idán a cseh fővárosban, Prágában ülóseztek a felvidóki magyar egyetemisták tagszervezetei, hogy megbeszólják a közelmúlt kulturális, közáleti, oktatásügyi kérdéseit. Az eseményen ünnepélyes tisztújításra is sor került. Á 21. század egyik előnye, hogy a nagyvilág történéseit már nem a madarak csicsergik el, hanem egy gyorsabb forrásból tudhatjuk meg őket, a hírportálokból. így történt, hogy az az információáradat, mely szerint „a DH- nak új elnöke lett”, ellepte a közösségi oldalakat. Ismerjük a közmondást, minden csoda három napig tart. Pontosan egy hét telt el a tavaszi Hallgatói Parlament (HP) óta, mikor a felvidéki magyar egyetemisták országos szervezetének elnöknője, Kotiers Róza négy év után lemondott a tisztségéről, és a HP résztvevői megszavazták új elnöküket, Leczkési Zoltánt. A gyorsaság hátulütője, hogy egyik cikk sem taglalta bővebben, ki is Leczkési Zoltán. Ezt sajnáltam, mert ha nem ismerném őt személyesen, fogalmam sem lenne arról, ki képvisel minket, felvidéki diákokat. Szóljon most ez a cikk őróla: A dunaszerdahelyi származású 21 éves fiatalember szülővárosában kezdte tanulmányait a Szabó Gyula Alapiskolában, majd a dunaszerdahelyi Magángimnáziumban folytatta. Jelenleg harmadéves hallgató a prágai Közgazdaságtudományi Főiskola (Vysoká skola ekonomická v Praze) vállalatgazdaság szakán. Prágai diákként belépett a helyi tagszervezetbe, az Ady Endre Diákkörbe, ami a diákhálózatbeli pályafutásának kezdetét jelentette. Aktív tagként a marketing részlegért vállalt felelősséget az elmúlt évben. Engedj étek meg,hogy kitérj ekegy nagyot, ahogy Zoli is tette a kontinensek között, ami a jó kommunikációs készségét alapozta meg. Még gimnáziumi évei alatt egy évet tanult az Egyesült Államokban. Az itt szerzett nyelvtudását a Diákhálózat Angolul tanuló falvak koordinátoraként (Learning Enterprises) hasznosíthatta 2018-ban, de jól jött későbbi külföldi tanulmányai alatt is, amit az ikonikus dél-franciaországi Marseille-ben folytatott. Tanulmányi eredményeire sincs Leczkési Zoltán (Fotó: dh) oka panaszra. Tavaly egy pályázatot megnyerve meghívót kapott egy távol-keleti konferenciára, Japánba. Előadása a külföldi továbbtanulás esélyeiről szólt a diákok szociálisgazdasági hátterének függvényében. A problémamegoldó képességét is volt ideje fejleszteni egy gyakornoki állásban a brüsszeli Európai Parlamentben. Nem-véletlenül soroltam fel ezeket a készségeket, hiszen mind fontos tényező egy olyan elnöknek, aki a szlovákiai magyar diákságot képviseli, és hét ifjúsági szervezetért felelős három országban egyszerre. Azt kívánom neked, hogy ezen az utadon találd meg a hiányzó puzzledarabjaidat. Sok szerencsét, Zoli, töltsd el ezt a felelősségteljes kalandot is a legjobban. Kitartást hozzá! ÉliáS Dominika Készülnek az állatos dobozkirakók (Fotó: OSI)
