Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-23 / 94. szám
6 KULTÚRA 2019. április 23. | www.ujszo.com RÖVIDEN Veszélyben a Woodstock 50 Az átalakulások nagy mestere Bóta Gábor gazdag tartalmú beszélgetős könyvet írt a hetvenéves Gálvölgyi Jánosról New York. Veszélybe került az év legnagyobb könnyűzenei eseményeként beharangozott Woodstock 50, amelyet a legendás fesztivál ötvenedik évfordulójának tiszteletére hirdettek meg. Az augusztus 16-18. között tervezett fesztiválra tegnap kezdték volna árulni a jegyeket az interneten, ez azonban egyelőre nem lehetséges, mivel a szervezők nem kapták meg a tisztiorvosi engedélyt. A helyszín állítólag nem alkalmas félmillió ember fogadására - ugyanannyi érdeklődőt várnak, amennyien az • ötven évvel ezelőtti fesztiválon összegyűltek. A szervezők épp a nagyobb befogadóképesség miatt döntöttek az eredeti Bethel helyett a szintén New York államban fekvő Watkins Glen mellett, ahová 60 fellépőt harangoztak be, olyan sztárokat, mint Jay- Z, Miley Cyrus vagy az Imagine Dragons. Az 1969-es Woodstock fellépői közül Carlos Santana, John Fogerty és Robert Plant fogadta el a meghívást. A Rolling Stone magazinnak nyilatkozó főszervező, Michael Lang szerint a rendezvény nem marad el, arra azonban nem tudott válaszolni, hogyan tervezik orvosolni a felrótt hiányosságokat. (juk) Elhunyt Martin Böttcher zeneszerző Berlin. 91 évesen elhunyt a Winnetou-filmek legendás zeneszerzője, Martin Böttcher. Németország egyik legsikeresebb filmkomponistája volt, több mint 50 mozifilmhez és 300 tévés produkcióhoz írt zenét, köztük Kari May tíz indiánregényének filmváltozatához. Az Old Shatterhand zenéje olyan népszerű lett, hogy 1962-ben 17 héten át vezette a slágerlistát. A zeneszerző, aki egy esés következtében gyerekkora óta süket volt fél fülére, a második világháború alatt, a fogságban tanult meg gitározni. A háború után, noha képzettségére nézve pilóta volt, végleg a komponálás mellett döntött. (MTI) SZABÓ G. LÁSZLÓ Jóízűen, nagy harapásokkal falja az ember Bóta Gábor újabb könyvét Gálvölgyi Jánosról. Irt ugyanis már egy könyvet róla, de abban ő mesél, a színész. A Gálvölgyi 70-ben családtagjai, partnerei, rendezői, igazgatói, régi televíziós munkatársai nyilatkoznak róla. Egytől egyig barátok, akik valóban közel állnak hozzá, szeretik és boldogan dolgoznak vele. Van egyáltalán valaki, aki őt nem szereti? Biztosan. Száz emberből egy nyugodtan mondhatja, hogy nem kéri. ízlések és pofonok. Tudjuk. De azt is: az ő baja! Gálvölgyi János ugyanis a legsokoldalúbb, a legizgalmasabb, a legprecízebb, a legfelkészültebb, a legbravúrosabb színészek egyike. Magánemberként van csak párja, a színpadon: páratlan. Ha teret kap rá, poént poénra halmoz, jobbnál jobb paródiák tucatjait adja évtizedek óta. Bámulatosan improvizál, szellemesen kommentál, véleményét nyíltan vállalja, és nem utolsósorban nagy tehetségű színész. És nemcsak vígjátékokban, Broadway-sikerekben. Kell megrázóbb tragikus történet, mint A hullaégető, Ladislav Fuks világhírű regényének színpadi változata? Karel Kopffkingl, a prágai krematórium dolgozója szerepében hátborzongatóan hitelesen hozza az álszent szörnyeteget, a náci Németországnak behízelgő hóhért, aki „a világrend érdekében” könnyű szívvel áldozza fel családtagjait. Másodszori találkozása ez e rendhagyó szereppel. Először Rudolf Hrusínsky révén ölthette magára a figurát, amikor Juraj Herz filmjében szinkronizálta kedvenc színészét. Most pedig Pelsőczy Réka rendezésében játssza minden alkalommal megrázó alakítást nyújtva. „Nagyon másmilyen, mint amilyennek a legtöbben hiszik - írja róla Bóta Gábor. - Civilben nem szórja a vicceket, nem hangos, nem harsány, nem a társaság középpontja, sőt premierbulin is alig tűnik fel, és ha netán igen, hamarosan angolosan, úgy, hogy észre se vegyék, távozik onnan. Színpadi jelenlétével ellentétben kimondottan visszahúzódó. Fölöttébb zavarba jön, ha leszólítják az utcán, pláne, ha még ölelgetik is, már az idegenek kézfogását sem kedveli. Felfegyverkezik fertőtlenítőgéllel, és a kezére dörzsöli utána, hogy jaj, csak beteg ne legyen. Szépen fejlett hipochondriája némileg csökkent azóta, hogy adódott a családban súlyos betegség, és bizony őt is vitték már el a színházból. Már nem gondolja, hogy jobb neki a színpad szélén lenni, mint középen, mert baj esetén akkor könnyebben ki tud sasszézni a deszkákról.” Fő jellemvonásai közt Bóta azt is megemlíti, hogy: „Nála megbízhatóbb embert keveset hordott a hátán a föld. Ha valakivel valamiben megállapodik, az a részéről garantáltan úgy lesz. A pontosságot aggályosán túlaggódja.” Vagy hogy: „O precíz polgár, olykor netán kispolgár, és ezzel együtt úriember. Nagyon ad az öltözködésre... Eleganciája kívülbelül kifogástalan, még abban is biztosak lehetünk, hogy ha öltönyt visel, soha, de soha nem villan ki a bokája, mert amint az egy jól szituált angol gentlemanhez illik, térdzoknit hord, azt is lehetőleg selyemből.” A könyv szerzője azt is elárulja róla: „A kollégákra való tekintettel szertartásosan fogat mos, beillatosítja a száját, és persze a kézmosás sem maradhat el, ami némiképp jelképes. Azt jelzi, hogy külső gondoktól időlegesen megtisztultan, csak a szerepére koncentrálva lép színre.” Családtagjai közül a felesége (Gálvölgyi Judit műfordító) és két lánya (Eszter egy nyomda kereskedelmi képviselője, Dorka a Hatszín Teátrum igazgatója), barátai közül Benedek Miklós, Gyémánt László, Hernádi Judit és Ungvári Tamás, televíziós munkatársai táborából Farkasházy Tivadar, Ónodi György, Rózsa György és Szegvári Katalin, színészpartnerei népes csapatából Alföldi Róbert, Bodrogi Gyula, Kovács Patrícia, Nagy Sándor, Pásztor Erzsi és Szervét Tibor mesélnek róla. De nem fukarkodnak az elismeréssel a rendezői és a színházigazgatói sem. Gálvölgyit szeretni kell, mert szeretetreméltó ember. Alföldi szerint nagyon jó kolléga, mindig figyel a másikra, vele, mellette sosem válik gépiessé az előadás, még a századik estén sem. Bodrogi azt hangsúlyozza: Gálvölgyi paródiája maga a színház. Ő sosem a saját egyéniségét hozza, hanem azét, akit ott és akkor megformál, megszólaltat. Hernádi Judittal legendás párost alkotnak. Sok mindenről egyformán gondolkodnak, vevők egymás humorára. „Higiéniamániás. Nem eszi meg csak úgy, ha valaki valamit főz. De azért nem annyira beteges. Kellemesen beteges” - vélekedik a színésznő. Amit nehezen tudunk elképzelni róla: gyakran depressziós, sőt gátlásos. Ezt is a könyv szerzője állapítja meg róla. De furcsa módon ez sem zavarja a játékát. „Amikor éppen cefetül van, akkor is megbízhatóan működik.” Ez ő. A nagy komédiás. A nagy varázsló. A nagy clown. S mindennek tetejében még emberként is nagy. így: EMBER. Csupa nagybetűvel. A szerző a Vasárnap munkatársa Shirley MacLaine 85 éves Mintegy 200 film az 5. Magyar Filmhéten Budapest. Tegnap kezdődött a Magyar Filmhét, amelyen a kísérő programokkal együtt mintegy 200 filmet lehet ingyen, illetve kedvezményes áron megnézni a Corvin moziban. A Magyar Filmakadémia Egyesület az NMHH Médiatanácsa és a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával rendezi meg az eseményt, amelyen első alkalommal adnak át életműdíjakat. Az elismerésben Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera részesül. További újdonság, hogy idén először’ a televíziós sorozatok is helyet kaptak a filmhét programjában, különböző kategóriákban összesen 44 díjat adnak át a televíziós forgalmazású filmeknek és alkotóiknak. Az elismeréseket a Pesti Vigadóban vehetik át a díjazottak szombaton, április 27-én. A játékfilmes műfajban 19 elismerést osztanak ki, a díjátadót a Vígszínházban tartják április 28-án. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat kedvenc filmjeikre a filmhéten bemutatott alkotások közül. A szavazáshoz emailes regisztráció szükséges, egy IP-címről egy szavazat adható le a http://filmhet.hu/votes/register linken. Az 5. Magyar Filmhéten a televíziós forgalmazású filmek - tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretteijesztő film, animációs film és televíziós sorozatok — ingyenesen, a mozifilmek pedig kedvezményes, 500 forintos áron tekinthetők meg a budapesti Corvin moziban. A részletes program itt található: filmhet.hu (MTI, juk) Holnap, április 24-én ünnepli 85. születésnapját az Oscar-, Golden Globe-, Emmy- és BAFTA-díjas amerikai színésznő, Shirley MacLaine. A Virginia állambeli Richmondban született, öccse a szintén Oscardíjas színész-rendező Warren Beatty. Szinte előbb tudott táncolni, mint járni, kiskorától balettezett, de idővel nyilvánvaló lett, hogy magassága miatt soha nem lehet balerina. Csatlakozott a középiskolai színjátszó körhöz, egy szünidőben a Broadway egyik színházában volt kartáncos. Élete úgy alakult, mint egy igazi tündérmese: az egyik darabban a főszereplő megsérült, neki kellett beugrania, és a nézőtéren éppen ott ült Hal B. Wallis filmproducer, aki azonnal szerződtette. A vásznon 1955-ben Alfred Hitchcock Bajok Harryvel című filmjében debütált, és (Képarchívum) alakításáért megkapta a legjobb új csillagnak járó Golden Globe-díjat. A következő évben hindu hercegnőt j átszőtt a Nyolcvan nap alatt a Föld körül című Veme-regény filmváltozatában, 1958-ban pedig már Oscardíjra jelölték a Rohanva jöttek című alkotásért, amelyben partnere Frank Sinatra volt. Két évvel később ismét esélyes volt az Oscar-díjra a Legénylakás című komédiában Jack Lemmon oldalán, de a kitüntetést végül Elizabeth Taylor halászta el előle, míg ő Golden Globe- és BAFTA-díjjjal vigasztalódhatott. A csúcsra 1983-ban a Becéző szavak című filmmel ért fel, amely végre meghozta számára a filmszakma legnagyobb elismerését, a legjobb női főszereplő kategóriában átvehette az Oscar-díjat. 2000-ben rendezőként is bemutatkozott a Bruno című filmmel, melynek hőse egy kisfiú, aki nem tud és nem is akar olyan lenni, mint a többiek. 2008-ban az idős Coco Chanelt alakította a divattervezőnő életéről készült filmben, majd egy sor vígjátékot és romantikus filmet forgatott. Emellett nagy feltűnést keltett az ufók és a New Age iránti érdeklődésével, valamint azzal, hogy rendíthetetlenül hisz a meditációban és az újjászületésben. E témákról több könyvet is írt. 2013-ban az amerikai kultúrában betöltött szerepéért életműdíját is átvehette. (MTI)
