Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-17 / 91. szám

2 I KÖZÉLET 2019. április 17.1 www.ujszo.com AB: Kiska három bírót nevez ki Még hat alkotmánybírót kell kineveznie az államfőnek, a parlament legközelebb májusban szavaz a jelöltekről Andrej Kiska ma az Alkotmánybíróság elnökét és alelnökét is kinevezi (TASR-felvétel) Három új alkotmánybíró ► A 49 éves Ivan Fiaőan előbb bíróként később, ügyvédként tevékenykedett. A Liptószenmiklósi Járásbíróság alelnöke volt, 1998-tól ügyvéd. Jogászként az Armagedon céget képviselte, melyben egy az állam számára előnytelen szerződés volt a vita tárgya. A botrány az SNS korábbi elnökéhez, Ján Slotához köthető. Alkotmánybírónak az Ügyvédi Kamara és a Komensky Egyetem Jogi Karának dékánja jelölte. ► A 44 éves Peter Molnár a kassai Safárik Egyetem Jogi Karának oktatója, 2001-től bírósági végrehajtó. Számos törvény és rendelet kidolgozásában vett részt, rendkívül gazdag a publikációs tevékenysége is. Fiaöanhoz hasonlón csak a második szavazás során szerzett elég támogató szavazatot a képviselőktől. ► A harmadik alkotmánybíró Luboá Szigeti, a galántai bíróság elnöke. Egyike volt azoknak a bíróknak, akik nyíltan bírálták Stefan Harabint. Az Öt mondat nevű publikációban fogalmazták meg, miért káros Harabin tevékenysége az igazságügyre nézve. Szigeti dolgozott a Bírói Tanács tagjaként. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Három bírójelöltet nevez ki alkotmánybíróvá Andrej Kieka. Az államfő már ma dönt arról is, ki töltheti be az Alkotmánybíróság (AB) elnöki posztját, s ki lesz a taláros testület alelnöke. Ivan Fiacan, Lubos Szigeti és Pe­ter Molnár - Andrej Kiska államfő­től ma 12 évre szóló alkotmánybírói megbízólevelet vehetnek át. Kiska ma elárulja azt is, kit nevez ki a kas­sai székhelyű Alkotmánybíróság el­nökévé és alelnökévé. Jogászokkal egyeztetett Az államfő alkotmányjogászok­kal egyeztetett arról, hogyan járhat el az adott helyzetben. A parlamentnek ugyanis 18 bírójelöltet kellett volna állítania a kilenc megüresedett bírói helyre, Kiska viszont két választást követően is csak nyolc jelöltet ka­pott. Az államfő hivatala tegnap írás­ban közölte Kiska döntését. Ebben az áll, hogy a köztársasági elnök kényszerintézkedésnek tekinti a bírók kinevezését annak érdeké­ben, hogy az Alkotmánybíróság plénuma végre működőképessé váljon, és dönthessen például a vá­lasztási beadványok kapcsán. A taláros testület február közepé­től egyetlen szenátussal, négy bíró­val működik, így gyakorlatilag működésképtelenné vált. Csak a ha­laszthatatlan beadványokkal foglal­koznak, miközben csak az államfő­választás kapcsán öt beadványt tart nyilván a bíróság. Ezekről csak a plénum, vagyis legkevesebb hét bíró dönthet. Öaputová miatt döntött Andrej Kiska emlékeztet arra, hogy a parlament négy szavazás so­­ráncsaknyolcjelöltetszavazottmeg. Májusban lesz a következő szava­zás, s Kiska szerint a parlamenti képviselők kötelessége, hogy tíz új jelöltet válasszanak meg. „A kor­mánykoalíció politikai játékainak és annak, hogy képtelenek megálla­podni a jelöltekről, konkrét szemé­lyek esnek áldozatul, az ő alapvető jogaikat jelenleg Szlovákia képtelen hatékonyan megvédeni” - nyoma­tékosította Andrej Kiska. A köztársasági elnök az AB elnö­kéről és alelnökéről azért dönt, hogy Zuzana Caputová államfői esküjét az Alkotmánybíróság új elnökének ke­zébe tehesse le. Kiska döntésével le­endő utódja, Zuzana Caputová is azonosul. (TASR, Dennik N, ie) A gyűlölet füzében ég a Notre-Dame CZlMER GÁBOR A párizsi szókesegyház tetőszerkezetónek leágóse után a közössági módiában gyűlölködő megnyilvánulások ás muszlimellenes álhírek kezdtek terjedni. Pozsony. „Notre-Dame és a szo­morú franciák! Megérett a világ a pusztulásra. Az iszlám csendben hódítja meg Európát! Ne hagyjuk!” - olvasható annak a Facebook­­oldalnak az egyik bejegyzésében, amely az ismert gútai aktivista, Ha­lász Béla nevét viseli. A bejegyzés egy olyan fényképet tartalmaz, amely azt ábrázolja, hogy két söté­­tebb bőrű fiatalember éppen átbújik az útlezárást jelző műanyag szalag RÖVIDEN Kiengedték az egyik olasz férfit Pozsony. Szabadlábra helyezték tegnap a 22 millió eurós csalással gyanúsított két olasz férfi egyi­két. A gyanúsítottakat a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) tartóztatta le még hétfőn a pozsonyi M. R. Stefánik repté­ren azután, hogy leszálltak a Mi­lánóból érkező repülőről. „A bí­róság P. R. esetében nem találta indokoltnak a vizsgálati fogság elrendelését. O szabadlábon vé­dekezhet” - közölte tegnap a Speciális Ügyészség szóvivője, Jana Tökölyová. A másik gya­núsított, N. C. vizsgálati fogság­ban marad. (TASR) alatt, közben pedig látszólag mo­solyognak. A háttérben a lángok­ban álló párizsi templom látható. A kép több felhasználó egymástól független bejegyzésében is megje­lent. Volt olyan, amely a „keresz­tény Európára” leselkedő veszély szimbólumának nevezte. A hozzá­szólások között pedig a következő­ket és hozzájuk hasonlókat is talál­tunk: „Remélem, a franciák Mac­ron fejét veszik”, „Nyugat-Európa elveszett”, „A migráncsok min­denre képesek”, „Valószínű ez a templom is a migráció áldozata lett!” A gyűlöletkeltő bejegyzések az erőszakosságot sem mellőzik: „Itt az ideje hidrogénbombát dobni Mekkára”, „Őszintén remélem minden templomért 5 mecset fog égni”. A bejegyzésekben a kép a készí-Koőner rács mögött marad Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság szenátusának döntése értelmében meghosszabbíthatják Marián Kocner hírhedt nagyvállalkozó vizsgálati fogságát. A hosszab­bítást az ügyészség kérte. Ko­rábban a Specializált Bíróság egy olyan határozatot hozott, amely elutasította Kocner őrizetének meghosszabbítását, ezt írta most felül a Legfelsőbb Bíróság. Kocnert a Kuciak-gyilkosság megrendelésével és a televíziós váltók ügyében gyanúsítják, de felmerült a neve Ján Takác maf­fiafőnök meggyilkolásának ügyében is. (Dennik N) A szélsőségesek a muszlimok ellen fordítanák a közhangulatot (Forrás: fcb) tésének valódi körülményei nélkül jelent meg. Nem tudni például, hogy a két férfi valójában kicsoda, így azt sem, hogy muzulmán vallásúak-e egyáltalán. A hamis hírt, mi szerint a Facebookon muzulmánok örö­müket fejezték ki a tűz okán, szél­sőjobboldali aktivisták kezdték ter­jeszteni. „Nincs alapja annak, hogy muszlim kinézetű férfiak moso­lyogtak volna a tűzeseten” - írja hi­vatalos Facebook-oldalán a Politi­cal Capital. A szlovák büntető törvénykönyv 423. paragrafusa bűncselekmény­ként határozza meg a vallás, nem­zetiség vagy bőrszín alapján elkö­vetett gyalázkodást. Az ilyen bűncselekmények elkövetői egytől három évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak. 2015-ben egy 25 éves csacai fiatal olyan online hirdetést adott fel, amelyben minden egyes agyonlőtt menekültért 25 eurót ajánlott. A bíróság akkor hároméves felfüggesztett börtönbüntetést sza­bott ki rá. Később pedig holokauszt­­tagadásért tartóztatták le. Matecná: Felgyorsulhat a földrendezés ÖSSZEFOGLALÓ A földrendezés felgyorsítását ígéri Gsbriele Msteöná földművelésügyi miniszter, ski kedden bemutatta a szaktárca ezzel kapcsolatos elképzeléseit. Pozsony. Matecná szerint Szlo­vákiában még 3103 olyan kataszteri terület van, ahol nem rendezték a vi­szonyokat. „Az államnak évente át­lagosan 120 kataszteri területen kel­lene beindítania a földrendezést, ami így nagyjából 30 évig tartana. Éven­te erre 30,8 millió eurót kellene for­dítania az államnak” — tette hozzá a tárcavezető. A földrendezésnek köszönhetően nőhet az adott régiók vonzereje a be­ruházók számára, és nőhet az ingat­lanok piaci értéke is - derül ki az Iness gazdaságkutató intézet leg­frissebb felméréséből, amely szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Szlovákiában 8,4 millió telek, 4,4 millió telektulajdonos és 100,7 mil­lió társtulajdonosi viszony van be­jelentve. Égy parcellára átlagban 11,93 társtulajdonos jut, egy tulaj­donosnak pedig . átlagban 22,74 földterülete van. A telkek felapró­­zottsága, szétszórtsága hátráltatja a mezőgazdaság fejlesztését, a tago­sítások célja e struktúra javítása, amelynek során a szétszórt, sok apró területből álló birtokokat összevon­ják, és minden tulajdonos egy vagy néhány nagyobb tagban kapja meg földjét - mondta Matecná. Hogy mi­lyen sorrendben hajtják végre a földrendezést az egyes kataszteri területeken, az a tárcavezető szerint több kritériumtól is függ majd. Fi­gyelembe veszik az adott terület felaprózottságát, és azt is, hogy mi­lyen gazdálkodást folytatnak az ot­tani gazdák, előnyben részesítik azonban a kevésbé fej lett régiókat is. Az Iness szerint ugyanakkor min­dennél fontosabb, hogy a kormány olyan szabályokat hozzon, ame­lyekkel a következő kormányok is egyetértenek, hiszen a földrende­zést nem lehet pár éven belül meg­oldani, miközben a folyamatos vál­toztatásokkal több kárt okoznának, mint hasznot. (ÍASR, mi)

Next

/
Thumbnails
Contents