Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-15 / 89. szám

KÜLFÖLD 4 I 2019. április 15.1 www.ujszo.com Túl kell jutni a brexiten a gazdaság végett RÖVIDEN Vucsics bocsánatot kórt a magyaroktól Belgrád. Bocsánatot kért Alek­­szandar Vucsics szerb államfő tegnap a Szerbiában élő magya­roktól az előző napi ellenzéki tüntetésen elhangzott gyűlölet­beszédért. „Ami tegnap elhang­zott a mi magyar polgárainkról, az nem a többségi Szerbia állás­pontja. Bocsánatot kérek ezért tőlük. Ez a felelőtlen és komoly­talan emberek álláspontja, senki másé” - mondta Vucsics új ság­­íróknak, miután felkereste a belgrádi központi kórházban fo­lyó építkezést. Szavait idézték szerbiai hírportálok. A szombati belgrádi ellenzéki tüntetésen Szergej Trifúnovics, a Szabad Polgárok Mozgalma párt veze­tője sértő kijelentéseket tett a magyarokra is. Azt mondta, Vu­csics „szíriaiakkal és magyarok­kal népesíti be Szerbiát”. (MTI) Menekültek luxusjachtokon Moszkva/Róma. Miközben a jobboldali populista olasz kor­mány igyekszik lezárni kikötőit az Észak-Afrikából érkező me­nekültek előtt, bűnözői csopor­tok luxusjachtokon próbálnak az országba csempészni embere­ket. A luxusjachtok legénysége orosz és grúz állampolgár. Az olasz hatóságok szerint az em­bercsempészek mögött az orosz maffia áll — írja az olasz L'Esp­­ressóra hivatkozva az index.hu. Az amerikai felségjelzésű jach­tok vagy vitorlások Törökország felől érkeznek a kalábriai vagy pugliai régió kikötőibe. Egy-egy hajó 70 kurd, szír és iraki mene­kültet szállít, akik Isztambulban szállnak fel, és az útért fejenként 10 ezer eurót fizetnek. (hvg.hu) Lövöldözés az ukrán nagykövetségnél London. Kétszer is szándékosan belehajtott valaki szombat reg­gel a londoni ukrán nagykövet­nek a diplomáciai képviselet előtt parkoló hivatali autójába - közölte az ukrán nagykövetség, hozzátéve, hogy a rendőrök lö­véseket adtak le a tettes gépko­csijára, de senki nem sebesült meg. „Azonnal riasztottuk a rendőrséget, és a gyanúsított járművét feltartóztatták. Bár a rendőrök közbeléptek, a támadó újra nekiment a nagyköveti au­tónak” - írta közleményében az ukrán nagykövetség. (MTI) Kim Dzsong Un találkozna Trumppal Phenjan. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető bejelentet­te, kész harmadszor is találkozni Donald Trump amerikai elnök­kel. Kim a parlament ülésén kö­zölte, hajlandó a találkozóra, ha az USA kölcsönösen elfogad­ható feltételekkel áll elő egy megállapodás megkötéséhez. Felszólalásában a legutóbbi, februári, második észak-ko­­reai-amerikai csúcstalálkozó kudarcáért az US A-t hibáztatta egyoldalú követeléseiért, az USA Észak-Koreát okolta. (MTI) MTI-TUDÓSÍTÁS London. A brit pénzügymi­niszter szerint „túl kellene már jutni a brexiten", mert a brit EU-tagság megszűnésének folyamata körüli bizonytalan­ságok miatt nincs idő és kapa­citás más fontos ügyekre, mindenekelőtt a gazdaságra. Philip Hammond, aki pénteken, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank washingtoni éves közgyűlésén nyilatkozott a BBC te­levíziónak, kijelentette: ha sikerülne a brexit feltételrendszerét rögzítő, a londoni alsóház által eddig három­szor is leszavazott megállapodást el­fogadtatni, akkor a brit kormány „na­gyobb sávszélességet” tudna szava­tolni olyan alapvető kérdéseknek, mint a brit gazdaság növekedése. Hozzátette: amíg nincs elfogadott brexitmegállapodás, a költségvetési célkitűzések teljesítéséhez szükséges döntéseket sem lehet meghozni. „Csak a kilépési megállapodás elfo­gadása után tudom arra összpontosí-MTI-TUDÓSÍTÁS Az ötödik hónapja tiltakozó, elemzők szerint az alsó közép­­osztálybeli sárga mellányesek 22. alkalommal rendeztek felvonulásokat országszerte. Párizs. Párizsban két békés felvo­nuláson, a délnyugat-franciaországi Toulouse-ban viszont összetűzéseket provokálva vonultak ismét utcára szombaton a kormány- és elitellenes sárga mellényes tüntetők néhány nappal azelőtt, hogy Emmanuel Macron államfő bejelenti a társadal­mi elégedetlenség mederbe terelésére rendezett nemzeti vitasorozat alapján megfogalmazott kormányzati vála­szokat. Az ötödik hónapja tiltakozó, elem­zők szerint az alsó középosztálybeli sárga mellényesek 22. alkalommal rendeztek felvonulásokat ország­szerte. A részvétel már nem közelíti meg a tavaly november 17-i első hét­végén szociális követelésekkel utcára vonuló csaknem 300 ezres tömeget, de a kormány és Emmanuel Macron államfő távozását követelő „kemény Libanon nem adja a Golánt Bejrút. Bejrut elfogadhatatlan­nak tartja a Golán-fennsík státusá­ról hozott washingtoni döntést, és ragaszkodik ahhoz, hogy vissza­kapja az Izrael által elfoglalt liba­noni területeket is - jelentette ki Michel Aoun libanoni elnök egy amerikai küldöttségnek. Aoun hangsúlyozta, hogy Bejrut továbbra sem fogadja el Donald Trump amerikai elnök márciusi be­jelentését, mely szerint az Egyesült Államok elismeri Izrael szuvereni­tását a Golán-fennsík felett. Az amerikai politikusokból álló kül­döttségnek azt is hozzátette, hogy Libanonnak joga van visszaszerez­tani a figyelmemet, hogy a gazdaság merre tart a következő években” - mondta a brit pénzügyminiszter. A brit és a nemzetközi üzleti szféra képviseleti szervezetei, valamint a legtöbb makrogazdasági elemző máris a brexit bizonytalanságaiból eredő súlyos növekedési kockáza­tokra hívja fel a figyelmet. A brit Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (BCC) új prognózisában rontotta a brit gazdaság idei és j övő évi növekedésére adott előrejelzéseit, szintén elsősorban a brexit körüli bi­zonytalanságokkal indokolva a dön­tést. A brit üzleti vállalkozások ér­dekképviseletét ellátó szervezet fe­lülvizsgált előrejelzése szerint a brit hazai össztermék (GDP) 2019-ben várhatóan 1,2 százalékkal, 2020-ban 1,3 százalékkal növekszik. A kamarai szövetség eddig ér­vényben volt előrejelzése 1,3, illetve 1,5 százalékos GDP-növekedéssel számolt erre a két évre. A szervezet közölte: ha a 2019-re szóló, rontott előrejelzése beválik, ez lesz a brit gazdaság leggyengébb éves növekedése a 2009-es pénzügyi vál­ság óta. mag” azóta is minden hétvégén tilta­kozik. Múlt szombaton országszerte már csak 22 ezren demonstráltak. A szervezők ezúttal Toulouse-t nyilvánították a nemzeti megmozdu­lás fővárosának, ahol a rendbontások megakadályozását célzó és a gyüle­kezéseket szigorító törvény ellen hir­dettek tiltakozást. A jogszabály ezen a héten lépett életbe. A parlament által márciusban ni azokat a földeket, amelyeket Iz­rael 1981-ben szállt meg. Bejrút régóta igyekszik napirenden tartani a Libanon és Szíria közötti beszö­­gellésben levő Sebaa-farmok ügyét, illetve a mellette levő Kfar Súba nevű faluét, amely az Izrael által 1967-ben megszállt Golán-fennsík : tövében húzódik. A zsidó állam 2000-ben vonult ki Dél-Libanonból, a farmokat és kör­­; nyékét azonban továbbra is ellen­őrzése alatt tartja, arra hivatkozva, hogy azok a Golán-fennsík részei. Damaszkusz és Bejrút véleménye szerint a vitatott területek libano­­: niak. (MTI/AP) Az egyik tekintélyes londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) legutóbbi hely­zetértékelésében közölte: megíté­lése szerint a brit gazdaság idei nö­vekedési kilátásai „valahol a rossz és a rettenetes között járnak”. A ház szerint, mivel a brexitből eredő bi­zonytalanságok valószínűleg a ko­rábban gondoltnál is hosszabb ideig elhúzódnak, a brit gazdaság növe­kedési üteme az idén várhatóan mi­nimális lesz. A CEBR londoni elemzői jelenleg 0,5 százalékos brit GDP-növekedést várnak 2019 egészére, de hangsú­lyozták: a tényleges növekedési ütem ennél is sokkal rosszabb lehet a gaz­daságba vetett bizalom összeomlása esetén, vagy akkor, ha a világgazda­ság „zuhanórepülésbe” kezd. A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet (OECD) legutóbbi globális jelentésében közölte: felül­vizsgált előrejelzése szerint a brit ha­zai össztermék idén mindössze 0,8 százalékkal nő, akkor is ha a brexit zökkenőmentes, rendezett lesz. megszavazott és a köztársasági elnök által múlt héten kihirdetett törvény értelmében szigorúbban büntetik azokat, akik be nem jelentett tünteté­seket szerveznek, azok pedig, akik arcukat eltakarva jelennek meg egy megmozduláson, egy év szabadság­­vesztéssel büntethető bűncselek­ményt követnek el. Ajobboldali többségű szenátusban már tavaly októberben megszavazott Washington. A venezuelai vál­ságról szóló tárgyalási körútra in­dult Latin-Amerikába az USA kül­ügyminisztere. Chilében már tár­gyalt, utána Paraguay, Peru és Ko­lumbia következik. Mike Pompeo a chilei Moneda-palotában - az el­nöki hivatalban - Sebastian Pinera chilei elnökkel és Robert Ampuero külügyminiszterrel folytatott meg­beszéléseket. Megköszönte a mint­egy 300 ezer venezuelai menekült befogadását, Maduro venezuelai elnökre utalva pedig elégedettségét fejezte ki, mondván, „Pinera elnök segített nekünk Nicolás Maduro el­szigetelésében”. Santiagóban ma Romlott Kuba és az USA kapcsolata Havanna. Miguel Díaz-Canel kubai elnök azzal vádolta meg szombaton Donald Trump ame­rikai elnök kormányát, hogy ténykedése miatt évtizedek óta a legrosszabbra fordultak a kap­csolatok Kuba és az USA között. „Washington fojtogató pénzügyi politikája megnehezíti a legszük­ségesebb javak importját” - mondta Díaz-Canel a Néphatal­mi Nemzetgyűlésben, azaz a ku­bai parlamentben. Felszólította a kubai népet, hogy erősítse hazája védelmét és nemzetgazdaságát. Kuba gazdasági helyzete fokoza­tosan romlott az utóbbi években párhuzamosan Venezuelával, mely Havanna stratégiai szövet­ségese és fontos kőolaj szállítója. A szigetország gondjait a vene­zuelai válság egyre súlyosbítja, mivel az USA péntektől szank­ciókkal sújt olyan hajózási válla­latokat, melyek venezuelai nyersolajat szállítottak vagy szállítanak Kubába. „A venezu­elai nyersolaj a venezuelai népé, nem használható fel kereskedel­mi eszközként, hogy hatalomban tartsanak egy diktátort, és meg­hosszabbítsák az elnyomást” - áll az amerikai közleményben, amelyet Steven Mnuchin pénz­ügyminiszter írt alá. (MTI) javaslatot a sárga mellényes tünteté­seket kísérő erőszak miatt terjesztette be a kormány a nemzetgyűlés elé. A szöveget a jobboldal eredetileg a fe­kete ruhás anarchista csoportok ellen fogalmazta meg, amelyek évek óta szinte minden békés tüntetésen erő­szakos zavargásokat kezdeményez­nek. A kormány azonban csak a sár­ga mellényes tüntetéseket is kísérő erőszak miatt tette magáévá a javas­latot. Az államtanács végül alkotmány­­ellenesnek nyilvánította a szövegben azt a passzust, amely lehetővé tette volna a tüntetők előzetes rendőrségi eltiltását a megmozdulásokról, így az a kihirdetett törvényben már nem szerepel. A délnyugat-franciaországi nagy­városban már délben összecsapások törtek ki a rendőrök és azon anarchis­ták között, akik a be nem jelentett helyszíneken tüntetni próbáló sárga mellényesek közé keveredtek. Eköz­ben Párizsban két bejelentett útvona­lon békésen tüntettek néhány ezren. A francia kormányt és az Európai Uniót bíráló párizsi demonstráció ezúttal a korábban megszokott hagyományos tiltakozásokra emlékeztetett. tartják a Kanadát és 13 latin­amerikai országot tömörítő Limai Csoport ülését. A tagországok többsége elismerte Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezetőt átme­neti államfőnek. Pompeo vasárnap már Kolumbiában lesz, ahol ellá­togat a venezuelai határ mentén fekvő Cúcuta városába is. A Ko­lumbia északkeleti részén levő nagyvárosban vesztegel február vége óta az amerikai segélyszállít­mányok egy része. Mivel a szállít­mányokat Guaidó megsegítésére hivatkozva küldte az USA, a Ma­­duro-rendszer megtagadta been­gedésüket. (MTI) Toulouse-ban az új törvény ellen tiltakoztak Toulouse-ban a rendbontások megakadályozását célzó és a gyülekezéseket szigorító törvény ellen tiltakoztak (TASR/AP-feivétei) Válságtárgyalás

Next

/
Thumbnails
Contents