Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-02 / 78. szám
6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. április 2. | www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyre kevesebb az állástalan BrUsszel. Februárban 6,5 százalékos munkanélküliséget mértek az Európai Unióban - tájékoztatott az Eurostat. Az unió statisztikai hivatalának becslése szerint 2019 februáijában 16,012 millióan kerestek aktívan munkát az EU-ban, 102 ezerrel kevesebben, mint egy hónappal, és 1,469 millióval kevesebben, mint egy évvel korábban. 2018 februárjához képest a munkanélküliség Dánia és Ausztria kivételével valamennyi tagállamban csökkent; ebben a két országban ugyanakkora volt, mint egy évvel korábban. A legalacsonyabb, 1,9 százalékos munkanélküliséget Csehországban regisztrálták, Németország 3,1 százalékkal, Hollandia 3,4 százalékkal következik. Magyarország 3,5 százalékos mutatója a negyedik legalacsonyabb. Szlovákiában 5,8 százalékos munkanélküliséget mért az Eurostat, az egy évvel korábbi 7,1 százalékkal szemben. 10 százalék feletti munkanélküliséget csak három déleurópai országban regisztráltak; Görögországban 18, Spanyolországban 13,9, Olaszországban 10,7 százalékos volt a ráta. (TASR, MTI) Állami támogatás a hőszivattyúkra Pozsony. A Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökség (SIEA) április 2-án, vagyis ma, délután háromkor hirdeti meg a hőszivattyúkra folyósított állami támogatások újabb fordulóját. A Zöld energia a háztartásoknak II. projekt keretében ezúttal is 800 ezer eurót osztanak szét a kérvényezők között. A rendelkezésre álló összeg 396 igénylő számára elegendő. A támogatási fordulóba a Pozsony megyében élőkön kívül bárki jelentkezhet. A támogatásról a www.zelenadomacnostiam. sk honlapon tájékoztatnak. (TASR) Látványosan nő a benzinár Budapest Magyarországon szerdától bruttó 9 forinttal emelik a 95- ös benzin és 5 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát. Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 386 forintra, a gázolajé 394 forintra nő. Az üzemanyagok ára legutóbb pénteken változott, akkor a benzin literje 6 forinttal, a gázolajé 2 forinttal drágult. (MTI) Kevés zöldséget és gyümölcsöt eszünk Pozsony/Briisszsl. Szlovákiában a lakosság 52 százaléka fogyaszt naponta zöldséget, ami a hetedik legrosszabb adat az egész EU-ban. A sereghajtónak Magyarország számít, alig 30 százalékkal - derül ki az Eurostat most kiadott felméréséből. Az EU-átlag 64 százalék, de például a lista élén álló írek és belgák 84 százaléka eszik zöldséget minden nap. Nem sokkal jobb a helyzet a gyümölcsfogyasztásban sem. Szlovákiában a megkérdezettek 53 százaléka mondta azt, hogy minden nap eszik legalább egy kevés gyümölcsöt, ami a 8. legrosszabb adat az EU-ban. A lista élén, 85 százalékkal az olaszok állnak, az EU-átlag itt is 64 százalék. (mi, MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK A legtöbb dolgozó elégedetlen a fizetésével Pozsony. A hivatalos statisztikai adatok szerint a szlovák átlagbér az elmúlt időszakban ugyan dinamikusan nőtt, az alkalmazottak között azonban látványos különbségek vannak. A nagy többség nincs megelégedve a fizetésével, és minimum 100 eurós, vagy annál is nagyobb béremelést tartana elfogadhatónak. A bruttó átlagbér Szlovákiában tavaly több mint 6 százalékkal, 1013 euróra nőtt, ami elsősorban a dinamikus gazdasági növekedésnek köszönhető. „A bruttó hazai termék (GDP) növekedését az ígéretesen alakuló külföldi keresletnek és a látványosan bővülő hazai fogyasztásnak köszönhetjük. A gazdasági növekedés a cégek beruházási kedvén is meglátszik, ez pedig a foglalkoztatásra is rányomja a bélyegét. A munkanélküliség történelmi mélyponton van, a cégek pedig egyre nehezebben találnak szakképzett hazai munkaerőt. A vendégmunkások behozatalán kívül így a béreket is kénytelenek megemelni, ha a versenytársaiktól szeretnék elhódítani az alkalmazottakat” - nyilatkozta Jana Glasová, a Postabank elemzője. Az átlagbér növekedése azonban nem mindenkit érint egyformán. Glasová szerint ezer eurót meghaladó bruttó bérrel az alkalmazottak csupán 39 százaléka büszkélkedhet. Nincs mivel dicsekednünk azonban uniós összehasonlításban sem. A szlovák átlagbér csak hat uniós tagországban (Lengyelország, Lettország, Magyarország, Litvánia, Románia, Bulgária) mértnél nagyobb. Luxemburgban, Dániában és Hollandiában az átlagbér például a 4 ezer eurót is meghaladja. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy a szlovákiai alkalmazottak döntő többsége nincs megelégedve a fizetésével. „A felmérésünkből kiderül, hogy átlagosan 100 euróval nagyobb fizetésre vágyunk a jelenleginél. A többség átlagosan 1129 eurós bruttó bért tartana elfogadhatónak” - mondta Lydia Zácková, a Postabank szóvivője. A nemek közötti különbség azonban itt is megmutatkozik, a férfiak igénye a béremeléssel kapcsolatban ugyanis nagyjából 200 euróval nagyobb, mint a nőké. A különbség meglátszik a gyengébben és jobban keresők között is. Míg a havi 600 eurós bruttó bérből élők már akkor is boldogok lennének, ha a béremelést követően a fizetésük enyhén ezer euró alatt maradna, az ezer eurót keresők már 1500 eurós fizetésről álmodnak. Regionális szempontból a pozsonyiak elvárásai a legnagyobbak, ők átlagosan 1300 euró fizetést tartanának elfogadhatónak. A Kassa és Besztercebánya megyében élők ezzel szemben ezer euróval is megelégednének. A korosztályok közül a 36 és 45 év közöttieknek vannak a legnagyobb igényeik. (mi, TASR) Régiónkat is sújtaná a kemény brexit Súlyos érvágást jelentene régiónk exportjának a brit EU- tagság megállapodás nélküli megszűnése - áll az Európai Újjáépítési ás Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb tanulmányában. London. A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet közölte: számításai szerint a működési területéhez tartozó gazdaságok exporttermeléséből realizált hozzáadottérték-tartalom 6,8 százalékára lenne hatással, ha az esetleges „kemény brexit” fennakadásokat okozna a brit gazdasághoz fűződő kereskedelmi kapcsolatokban. Az EBRD szerint egy ilyen forgatókönyv megvalósulása közvetlenül 32,9 milliárd dollárnyi, közvetve további 6,5 milliárd dollárnyi exportértéket érintene a bank tevékenységi térségében, az exporttermelésből a hazai gazdaságokban realizált hozzáadott érték bázisán számolva. Ez a számítási módszer kiszűri az exportértékből a kivitt termékek előállításához használt importhányad értékét. Az EBRD tanulmánya szerint a bank tevékenységi területéhez tartozó EU-gazdaságok teljesítményét a teljes működési térségnél nagyobb mértékben érintenék a kemény brexit okozta kereskedelmi fennakadások. A bank által használt számítási módszer alapján a magyar gazdaság bruttó kibocsátási értékének 1,3 százaléka, a lengyel gazdasági teljesítmény 1,2, a szlovák gazdasági termelés összértékének 1 százaléka lenne kitéve e negatív hatásoknak. Horvátország és Románia esetében ugyanakkor kisebb, 0,5, illetve 0,7 százalékos kitettséget jelentene a kemény brexit. Az EBRD teljes tevékenységi területére vetítve a bank számításai szerint e gazdasági kitettség 0,9 százalékos lenne megállapodás nélküli brexit esetén. (MTI) VasámapLélek Óvatlanul vásárolunk? Legyen kellő módon megünnepelve! Nosztalgiamozi Egyetemi botrány ► Sorsok: Egy rákbeteg üzenete :enete Az internetes boltok vonzerejét a gyakran alacsonyabb ár jelenti, a kockázatot pedig az, hogy a világhálón sok a csaló és adathalász webshop is. Aki ilyenre akad, örülhet, ha csak az árucikk árát veszti el, nem pedig a számláján levő összes pénzt. Márta nevű olvasónk egy Hugo Boss ruhát nézett ki magának egy olasz webáruházban, ráadásul 250 helyett 150 euróért. Megadta a kártyája adatait, megköszönték, de visszaigazolást nem küldtek az e-mail-címére. Ő írt nekik a honlapon található űrlapon is, erre sem jött válasz. Viszont a 150 eurónak megfelelő összeget kínai jüanban vették le a számlájáról. Mire kell figyelnünk, mielőtt az interneten megadjuk a bankkártyaadatainkat? »műsor Már ma kapható a Vasárnap legújabb száma az újságárusoknál! Misa rnafj Diana, aki nem akart botrányhős lenni, mégis azt cm; ittak belőle Ezer eurót meghaladó bruttó bérrel az alkalmazottak csupán 39 százaléka büszkélkedhet (TASR-feivétei)
