Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-12 / 87. szám

www.ujszo.com | 2019. április 12. KÖZÉLET I 3 EP: erősödhet a szélsőség Az Európai Bizottság harcol az álhírek ellen DEMECS PÉTER Valóban fennáll a veszélye annak, hogy több szélsőséges képviselő kerül be az Európai Parlamentbe a májusi választás után? Mit érhetnek el Marian Kotleba képviselői, ha kijutnak Brüsszelbe? Tornáé Valáéekkel, a Carnegie Europe think­­thank brüsszeli köz­pontjának vezetőjével beszélgettünk a közelgő EP-választásról. Milyen hangulatban várja Brüsszel az európai parlamenti választást? Feszült. Mint mindig, úgy most is mobilizálódnak a szélsőségesek, ám úgy tűnik olyan erők is, amelyek hisz­nek az Európai Unióban, amelyek úgy gondolják, az unió jó ötletek forrása is le­het. Ezek azok az erők, ame­lyek korábban nem voltak jól szervezettek. Azok az em­berek, akik amíg az unió nem került válságba, nem is tar­tották fontosnak, hogy a vá­lasztási urnákhoz járuljanak. De láttuk az államfőválasz­táson - bár nem akarok pár­huzamot húzni az államfői és európai választás között milyen hatalmas témát tu­dott faragni például a Prog­resszív Szlovákia Európá­ból. Nagyon sok tagállam­ban mobilizálódnak azok az emberek, akik érzik, hogy az Európai Unió veszélyben van, akik úgy érzik, ha nem mennek el választani, vagy ha nem érik el, hogy szava­zóik az urnákhoz járuljanak, akkor a helyzet még rosszabb lesz, s Európa a szélsőséges erőknek lesz kiszolgáltatva. Igen, az Európai Parlament­be szélsőséges politikusok is bejutnak, ám Szlovákiában is nő az Európa-párti erők mo­bilizációja. Nem lehet ennek a mo­bilizációnak az oka az Európa-párti tábor konf­liktusa a szélsőséges szer­vezetekkel? Az, amit most látunk Szlovákiában is? Lehet, viszont ismét azzal a különbséggel, hogy a szél­sőségesek mindig is tettre készek voltak, mindig is haj­landóak voltak elmenni vá­lasztani. Ami új ebben az az, hogy olyan emberek is mo­bilizálódnak, akik érzik, hogy az Európai Unió ve­szélyben van. Remélem, hogy végül mi is egy pozitív eredmény részesei leszünk. A részvétel terén is? Azt nem merném megjó­solni. Az európai parlamenti választás röviddel az állam­főválasztás után lesz, tehát a politológusok többsége majd azt mondja, hogy a két vá­lasztásból a későbbi számít­hat alacsonyabb részvételre, mert az embereknek nincs kedvük elmenni kétszer sza­vazni. Másrészt az, hogy a progresszív, Európa-párti erők olyan jó eredményt ér-Tomáá ValáSek (TASR-feivétei) tek el az államfőválasztáson, motiválhatja az embereket arra, hogy az EP-választáson is részt vegyenek, s változ­tassanak valamin. Számukra ez nemcsak Európáról fog szólni, hanem arról is, hogy beigazolódjon, Szlovákiá­ban végre kezdetét vette a változás a politikában. Ezért is bízom benne, hogy a rész­vétel magasabb lesz, mint korábban. A Progresszív Szlovákia, melynek jelöltje, Zuzana Caputová megnyerte az államfőválasztást, közös listát indított a Spolu moz­galommal. Ez a két párt azt hirdeti, hogy ők az egyedü­li igazi Európa-párti erő az országban, amely az euró­pai parlamenti választáson indul. Egyetért ezzel az ál­lítással? Nem teljesen. Elég csak a Smert nézni amely ugyan he­lyenként mutat egyfajta ski­zofréniát, de a kormányfő és a külügyminiszter teljesen tisztán Európa-párti, de több más pártot is említhetnék. A Progresszív Szlovákia és a Spolu képviselői inkább ah­hoz a szárnyhoz tartoznak, amely az Európai Unió bizo­nyos reformját sürgeti. Akik azt gondolják - s ehhez én is csak csatlakozni tudok -, hogy az unióban szükség len­ne egy nemzetek feletti vá­lasztási listára, hogy elkép­zelhető, az európai integráció logikus folytatásaként az Eu­rópai Parlamentbe olyan em­bereknek is lenne helyük, akiket nem csak nemzeti ala­pon fognak megválasztani az egyes tagállamok. Az előrejelzések szerint a következő Európai Parla­mentben jobban szétapró­zódnak az erők, s több szélsőséges párt képviselő­je kap helyet. Ezek a moz­galmak eddig Brüsszelben nem igazán tudtak hatéko­nyan együttműködni, szinte semmit sem tudtak elérni. Megváltozhat ez a választás után? Igen, például már csak az­zal, hogy nagy valószí­nűséggel a választás után a hagyományos jobboldal és baloldal megszűnik a parla­mentben, leegyszerűsítve: a többséghez már nem lesz elég a szocialista és a kon­zervatív erők összefogása. Ez annyit jelent, hogy a sor­ban következő harmadik, negyedik, ötödik vagy hato­dik pártra is szükség lesz ah­hoz, hogy az összes kulcs­­fontosságú poszt betöltésére sikerüljön összegyűjteni a megfelelő számú szavazatot. A kisebb pártok ezért minden eddiginél fontosabbak lesz­nek. Az, hogy végül milyen erős hangja lesz a szélsősé­ges mozgalmaknak, egyebek mellett attól is függ, elég erős frakciót tudnak-e létrehozni. Ám ehhez például a jobbol­dali és baloldali szélsősége­seknek is szövetségre kellene lépniük, amit nem igazán tu­dok elképzelni. Ön szerint az európai parlamenti választáson Szlovákiában is sikeresek lesznek a szélsőséges erők? Igen, de ugyanakkor úgy gondolom, hogy az olyan Európa-párti mozgalmak is nagyon jó eredményt érnek majd el - a már említett mo­bilizáció miatt mint a Progresszív Szlovákia vagy a Spolu. S ha már a szélsőséges erőkről beszélünk, hol van a határ? Mit nevezhetünk szélsőséges mozgalomnak a politikában és mi az, amit már nem? A szélsőséges fogalmat nagyon szabadon, talán meggondolatlanul használ­juk Szlovákiában. Először is hatalmas különbség van ab­ban, hogy valaki olyan érte­lemben szélsőséges, hogy antidemokratikus világlátása van, tehát az Európai Unió­ban és a liberális demokrá­ciában sem hisz, vagy hogy valaki csak pusztán euro­­szkeptikus, tehát demokrata, ám különböző okoknál fogva úgy látja, az Európai Unió nem felel meg saját országa érdekeinek, ezért jobb ötlet­nek tartaná, ha országa ki­lépne az unióból, vagy ha egyenesen megszüntetnék az uniót. Szlovákiában pedig az euroszkeptikus és a szélső­séges kifejezések kicsit összemosódnak. Ugyanak­kor arról is megfeledkezünk, hogy számos pártban talá­lunk populistákat vagy szél­sőséges nézeteket valló po­litikusokat. Nem sorolhatunk mindenkit a szélsőjobb erők közé. Ez az, amit Szlovákiá­ban ismerünk, mert ebbe a csoportba tartozik Marian Kotleba. Az viszont, amit például Olaszországban lá­tunk, az egy aránylag erős ra­dikális baloldal, amely az Öt Csillag Mozgalomnak kö­szönhetően hatalomban is van. Tehát a szkeptikusok és az Európa-ellenes erők sem képviselik ugyanazokat a nézeteket, a politikai paletta más-más részéről származ­nak, s ez a hagyományos pár­tok malmára hajtja a vizet. Mennyire erős nálunk ezeknek a szélsőséges és Európa-ellenes mozgal­maknak a hangja? Szlovákiában úgy látom, nagyon kevés olyan ember van, aki ideológiai alapon utasítja el az Európai Uniót, mert az szerinte minden rossznak a megtestesítője. Ezekből valóban nagyon ke­vés van. Ezt talán csak Ma­rian Kotlebánál és választói­nál látom. Az Európai Unió­ról kritikusan nyilatkozó emberek túlnyomó többsé­gére viszont érvényes, hogy populisták, érzik, hogy az unió jelenleg számos problé­mával küzd. Igaz, hogy az Európai Unióra a gazdasági válság és a menekültválság sem vetette a legjobb fényt. Kicsit többet vártunk az uni­ótól ebben az időszakban, jobb akcióképességet, haté­konyabb lépéseket. Jelenleg az Európai Unióra sokan úgy tekintenek, hogy válságban van. Nagyon népszerű és po­litikailag attraktív belerúgni az unióba. Ezért is gondo­lom, hogy ha az EU egyszer kilábal a válságos időszak­ból, akkor az euroszkeptiku­­sok száma is csökkenni fog Szlovákiában, mert a téma többé nem lesz számukra po­litikailag attraktív. Európska komista A májusban esedékes európai parlamenti vá­lasztás előtt szó szerint ellepték a világhálót az álhírek és a dezinformáci­­ók. A helyzet súlyosságát mi sem ábrázolja jobban, mint az Eurobarometer legutóbbi, témával fog­lalkozó felmérése, mely szerint az unió lakosai­nak 73 százaléka napon­ta, vagy minimum heten­te egyszer kapcsolatba kerül egy, interneten ter­jedő álhírrel. Mi is az az álhír? Véra Jourová, a jogérvényesülé­sért, a fogyasztóvédelemért és a nemek közötti esélyegyen­lőségért felelős uniós biz­tos szerint a válasz aránylag egyszerű: olyan információ, amely elolvasása az embert felidegesíti. „Ha egy hír ol­vasása közben úgymond ki­nyílik a bicska a zsebünkben, biztosak lehetünk benne, hogy álhírről van szó” - nyilatkozta múlt héten az uniós biztos, aki .szerint az Európai Bizottság egyik legfontosabb feladata a közelgő európai parlamenti választás előtt az, hogy meg­akadályozza ezen informá­ciók terjedését a világhálón. Jourová szerint ezen a téren külön veszélyeztetett csoport az idősek, akik hajlamosak elhinni ezeket az álhíreket. „Ezért is olyan fontos a család és a hozzátartozók szerepe, hogy figyeljék, mit böngész­nek az interneten a nagyszü­lők, s elmagyarázzák nekik, hogy nem minden igaz, amit a világhálón olvasnak” - fűzte hozzá Jourová. Az álhírek terjedésének módszere leegyszerűsítve a következő: a Facebook kö­zösségi portálon regisztrált felhasználók bizonyos cso­portját céltudatosan külön­böző álhírekkel bombázzák, mígnem az illető egy idő után elhiszi azt, amit állítanak. Azt, hogy mely országok­ban fognak a választás előtt a leginkább eltelj edni az ál­hírek, nem lehet megítélni, amit viszont biztosra sikerült igazolni, hogy a dezinformá­­ciós kampány jelentős része Oroszországból van irányítva. Az Eurobarometer szerint az unió lakosainak ugyan­csak 73 százaléka úgy véli, meg tudja különböztetni az álhírt a valóstól. Az emberek 44 százaléka szerint a dezin­­formációk komoly veszélyt jelentenek a demokratikus tár­sadalomra. A lakosok 41 szá­zalékának véleménye szerint pedig az újságírók feladata a dezinformációk elleni harc, 32 százalékuk szerint a nem­zeti intézményeknek kellene hatékonyabban fellépniük az álhírek terjedése ellen. Az Európai Bizottság ta­valy fogadta el az álhírek el­leni harcról szóló akciótervet, melyre az unió összes tag­állama rábólintott. Brüsszel ezen a téren hatékonyabban fog együttműködni az egyes tagállamokkal, s kiépít egy rendszert, melyben egy tagál­lam azonnal, hatékonyan tájé­koztathatja az unió többi tag­államát arról, hogy egy álhírt leplezett le. Hasonló feladatot lát el már most a 2015-ben alapított East StartCom mun­kacsoport, melynek feladata az Oroszországból érkező ál­hírek leleplezése. A csoport mindeddig több mint 4500 ál­hírt leplezett le, igazolta ezek forrását, s jelentősen hozzájá­rult az álhírek terjesztésének leplezéséhez. Az Európai Bizottság ugyan­akkor azon szervezetek mű­ködését is fontosnak tartja, amelyek hitelesítik a hírek tar­talmát, s kiderítik ezáltal, hogy az adott információ álhír-e vagy sem. A bizottság ezen tevékenységek támogatására 2,5 millió eurót különített el. Játsszon velü Mit kell tennie: Küldje el SMS-ben a 6663-as számra a kvízkérdés helyes válaszának betűjét. A beküldés módja: JATEK(szóköz)válasz betűje(szóköz) a beküldő neve és címe. A visszaigazoló SMS ára 0,50 € áfával. Az SMS-eket 2019. április 19-ig fogadjuk. A helyes választ beküldők közül egy nyertest sorsolunk. Nevét az Új Szó május 3-i számában közöljük. Kvízkérdés: Az emberek hány százaléka lép kapcsolatba hetente minimum egyszer álhírrel? A múlt heti játék nyertese: Fekete Melinda, Rakottyás A játék résztvevője beleegyezik, hogy a DUEL-PRESS KFT. a személyes adatokat postai/elektronikus kommunikációs célokra használja fel. A DUEL-PRESS KFT. az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően dolgozza fel a személyes adatokat. Bővebb információért látogasson el a https://ulszo.com/gdpr weboldalra. DP190011

Next

/
Thumbnails
Contents