Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-11 / 86. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM, 20ig. ÁPRILIS AMIKOR NEM A SZERELEM DÖNT... avagy egy pakisztáni hindu lagzi felvidéki szemmel Nem volt ez más­képp Nanita és Anil Vatwani la­kodalmán sem. Az itthoni keresztény hagyo­mányokat pár pillanatra fe­lejtsük el, és elkalauzolom a kedves olvasót a hindu lako­dalom fergeteges világába. Anil Vatwani, a pakisztáni ismerősöm tavaly tavasszal meginvitált a lakodalmuk­ra, amelyet decemberben tartottak a Szindh régióban fekvő, mindössze félmillió lelket számláló Shahdad­­pur városában. Pakisztán vallási összetételét tekintve túlnyomórészt muszlim, így nagyon egyedi alkalom nyílt számomra, hogy egy hindu ceremónián vehes­sek részt az Indonéziában megismert ismerősömnek köszönhetően. A pakisztáni fiataloknak az esküvői ceremónia az egyik legnagyobb ünnepük egész életük során. Nehéz elképzelni, de a városban közlekedve a kocsmák, szórakozóhelyek, kaszinók helyett esküvői rendezvény­­termek villognak és vonzzák az ember tekintetét. Maga a házasságkötés eldöntése a szülőkre van bízva, ugyanis előre elrendezett házasság­ról van szó. A szülők érdek­lődnek a házasodó korú fiatal iránt. Anil barátom ese­tében a menyasszony édes­apja érdeklődött Anil iránt. A szülők természetesen nem vakon, hanem a fiatalok vé­leményét kikérve és egy elő­zetes családi találkozás után' egyeznek meg az eljegyzés­ben, amelyet karikagyűrű­vel, ünnepléssel és fotó­zással pecsételnek meg. Az eljegyzés után a hindu pap kitűzi a többnapos esküvői ceremónia dátumát. Mivel én a vőlegény feléről voltam hivatalos, így kintlé­tem alatt a vőlegényi háznál laktam. A család pár pillanat után engem is szinte család-Amikor egy felvidéki, a magyar hagyományokat ízig-vérig ápoló fia­tal elkerül egy keleti hindu lakoda­lomba, csak kapkodja a fejét, nem­csak a díszesebbnél díszesebb öltö­zetek láttán és a többnapos dínom­­dánom kapcsán, hanem azon is, hogy míg itthon egy falusi esküvőn már a 200 vendég is soknak számít, addig Pakisztánban akár több ezer fő is érkezhet a ceremóniára. A A pénteki hölgykoszorú ▼ Mehndire készen tagként kezelt. Az esküvő ideje alatt nagy volt a nyüzs­gés Anilék házában, ugyanis a vőlegény hat nővére csalá­dostul szintén itt volt elszál­lásolva. A ceremónia idejére a csa­ládi házuk előtt egy óriási sátrat állítottak, eltorla­szolva ezzel az utat, mely néhány esti ünnepély hely­színe lett. Csütörtök este egy spontán szűk családi mulatozás, azaz dholki ke­rekedett odakint. A pénteki bükki ceremóniára, mely szintén a házuk előtti sátor­ban került megrendezésre, helyiek érkeztek, főként hölgyek, akikkel együtt éne­kekkel, mondókákkal ünne­peltünk. Ajándékba egy kis harapnivalót és egy zacskó cukrot kaptak, amely a bol­dogságot szimbolizálja. Szombaton napközben a valima ceremónia során a férfiaké volt a főszerep. Kö­zel 3000 férfi gyűlt össze, hogy együtt ebédeljelek. A lakodalmas házhoz egész hétvégén gyakran érkeztek zenészek, énekesek, tán­cosok, akik a jókívánsága­ikat fejezték ki a - vőlegény családjának. Ezt mi mindig aprópénzzel, édességgel vi­szonoztuk. ►

Next

/
Thumbnails
Contents