Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-10 / 85. szám

121 DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2019. április 10.1 www.ujszo.com „Egy villamos gépekről széló érán is el lehet beszélgetni az élet értékeiről" SZÁZ ILDIKÓ Negyven éve áll a katedrán az ársekújvári Fórrá Láezlá, a Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola ás Kereske­delmi Akadémia pedagágusa, aki kát évtizede az elektroni­kai tantárgybizottság elnöke. A hivatását önfeláldozáan végző, a leendő pedagégus­­kollágák felkészítését is vállaló tanárt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének jubileumi konferenciáján Pedagógus­életpálya díjjal jutalmazták. Pedagógiai és közösségi mun­kásságát, alkotó tevékenységét, kutatómunkáját értékelte a peda­gógusszövetség. Honnan indult, melyek a meghatározó alma ma­terek az életében? Az érsekújvári magyar tannyelvű alapiskola elvégzése után a szülővá­rosomban maradtam, és a magyar gimnáziumban folytattam a tanul­mányaimat. Ezt követően a Prágai Műszaki Egyetem Elektrotechnikai Tanszékén lediplomáztam, de ezzel csaknem egyidejűleg megszereztem az egyetemen a pedagógiai képesí­tést a szaktantárgyak oktatására. Az ipari iskolába 1978-ban kerültem szaktanárként, elektrotechnikát ok­tatva. Az első években az érsekúj­vári intézményben, valamint az is­kola párkányi kihelyezett részlegén nappali és esti tagozaton oktattam a diákokat. 1981-ben lettem először osztályfőnök az iskola magyar taní­tási nyelvű tagozatán, és elsősorban magyar diákokat oktattam, készítet­tem fel a leendő hivatásukra. Az 1980-as évektől már tagja voltam az érettségiztető bizottságoknak, ké­sőbb érettségi elnöki megbízást kaptam a kassai és a komáromi ipari iskolákban. Számos alkalommal találkoz­tunk az érsekújvári ipariban, hogy a lapunkban is beszámoljunk di­ákjai hazai és külföldi versenye­ken elért sikereiről, nem minden­napi eredményeiről. Mindig ol­dott, felszabadult alkotói légkört tapasztaltunk az iskolában, óriási lendületet adott a diákoknak, minden sikernek együtt örültek... Több diákom is később Prágában folytatta a tanulmányait, lehetsé­ges, hogy valamit megérezték ab­ból a prágai szellemiségből, a szak­ma iránti elhivatottságból. A szak­mai oktatás terén nagy hangsúlyt helyeztem az elméleti és a gyakor­lati oktatás hatékony összehango­lására. Ezeket a tapasztalataimat igyekeztem írásban is összefoglal­ni, hogy a diákjaimat amolyan bel­ső használatú szakmai kézikönyv­ként segítse a további fejlődésben. Nagy öröm számomra, amikor évek múltán is jelentkeznek, beszámol­nak az eredményeikről és a sikere­ikről. Összetartó osztályaim van­nak, a mai napig rendszeresen részt veszek az érettségi találkozókon, amelyeket hajnalig tartó beszélge­tések követnek az egykori diákok­kal. Az ön nevéhez fűződik az 1990- ben megalakított Jedlik Ányos Alapítvány, melyet az iskola ma­gyar osztályai számára hozott lét­re, és amelynek az ügyvezetői fel­adatait látja el. Alapítója, éveken át elnöke volt az SZMPSZ helyi szervezetének is. Az SZMPSZ és az alapítványunk jóvoltából a diákjaink színvonalas programokon vehetnek részt, igé­nyes magyar nyelvű szakirodalom­hoz juthatnak. A sikeres együtt­működésnek köszönhetően ma már magyar könyvtára is van az iskolá­nak. Nyitra megye önkormányzati képviselőjeként nyolc évig tevé­kenykedtem, és tizenkét évig dol­goztam az oktatási szakbizottság­ban. Tagja voltam a kerületi iskola­­tanácsnak. Hatékony évek voltak ezek, mert az ipari iskolának sikerült felvennie Jedlik Ányos István fizi­kus, kútató, feltaláló, bencés szer­zetes nevét, a Rákóczi Szövetség tá­mogatásának köszönhetően pedig ma már a névadó mellszobra díszíti az intézményünk csarnokát. Milyen érzéssel fogadta a díjat, és mit üzenne a volt diákoknak, esetleg a kezdő kollégáknak? Mi a titok, mitől válik egy magyar pe­dagógus karizmatikus személyi­séggé, akire a diákjai évek múltán is emlékeznek és követendőnek tartják az öntől kapott példát? Hosszú évtizedek munkája, mire megfelelő emberi, illetve szakmai becsülete lesz egy tanárnak. Nagyon fontos, hogy amikor egy tanár belép az osztályba, vegyék észre a diákok, legyenek érdekfeszítőek, figyelem­­felkeltőek és tovább gondolhatok a tanítási órákon hallottak. Jó, ha a pe­dagógus felvértezi magát kellő tü­relemmel, és ha a diák valamelyik kérdésére nem tudja a pontos vá­laszt, akkor azt meije bevallani és alaposan utánanézni. Fontos, hogy kellő szakmai felkészültsége legyen a pedagógusnak, miközben arról sem feledkezik meg, hogy még egy vil­lamos gépekről, berendezésekről szóló órán is el lehet beszélgetni az élet értékeiről, a szabadságharcról, a gyökereinkről. Sokan példaképüknek tartják Forró László szívügyének tartja az érsekújvári magyar oktatásügy helyzetét. Korábban városi és megyei képviselőként egyaránt küz­dött azért, hogy a járási székhelyen minőségi oktatásban része­süljenek a magyar tanulók és a diákok. Sokan a példaképüknek tartják a tanár urat az egykor végzett iparisták közül. Azok a volt di­ákok, akik hozzá hasonlóan ezen a szakterületen érvényesültek, vagy ma már pedagógusként állnak a katedrán, Forró Lászlóval együtt vallják, hogy csak az alázatos, türelmes, alaposan felké­szült, a kor követelményeivel lépést tartó, ám a hagyományokhoz hűséges pedagógus válhat igazi lámpássá. (száz) Egyre népszerűbb böjti eledel a kötés SZÁZ ILDIKÓ A csíráztatott gabonából készült böjti elődei fesztiválját tartják szombaton Kürtön. Tizenhatodik alkalommal találkoznak a kötés kedvelői és készítői, a rendezvényen gazdag kultúrműsor, kőtéskéstolé ás izgalmas verseny várja a vendégeket. rrtüTi Azok, akik szeretnének benevezni az idei versenybe, 13 órakor jelent­kezzenek a faluházban, az ünnepé­lyes megnyitót 14 órakor tartják. A kürti Hanga citerazenekar műsorával egyidejűleg megnyitják Erik Kollárik festménykiállítását. A kötések értékelésébe idén is bekap­csolódhat a közönség, a versenyzők a kőtésvásárban kínálhatják a méz­édes finomságot. Igazi zenei cse­megének ígérkezik Korpás Éva énekes és Madarász András zenész műsora, akik népdalokkal ajándé­kozzák meg a közönséget. Ä ven­dégek az ünnepélyes díjkiosztóig sem unatkoznak majd, mivel a szomszédos helyiségben kézműves vásárt nyitnak a szervezők. Benkó Nikoletta ékszereiből, Hodúr Lajos fafaragásaiból, Szendi Erika hor­golt játékaiból, kézi szövésű sző­nyegeiből válogathatnak a látoga­tók. Farkas Dóra saját készítésű festményeket, Wittman Ladislav mézet, Kovács Mária sós réteseket kínál az érdeklődőknek, de lesznek a kézműves vásárban öko mosó­szerek és varrott gyermekruhák is. A kötést a böjti időszakban fo­gyasztják, sok türelmet igényel az elkészítése, természetes cukortar­talma miatt cukorbetegek is fo­gyaszthatják. A búzacsíra gazdag vitaminokban és ásványi anyagok­ban. A gondosan kiválasztott búzát vízbe áztatják, majd csíráztatják. A csírát ledarálják, vizet adnak hozzá, majd liszttel besűrítve készre sütik. Azok, akik szeretnének bene­vezni a versenybe, 1,5 liter léből készült, készre sütött kötéssel ér­kezzenek, és hozzanak árusítani való adagot is. Az Új Szó a rendezvény média­­partnere. A hagyományos böjti eledelt helyben is megkóstolhatják, és a vásárban aján­dékul is vihetnek belőle (A szerző felvétele) 2019. április 13. Kürt Faluház, Sármellék u. 1036/5, 941 37 Strekov +421/915 956 103 - Kecskés Katalin www. kotesfesztival. strekov. sk Erik Kollárik festménykiállítás Állandó programok a fesztivál teljes ideje alatt a faluház kistermében Jótékonysági kőtésvásár a látványpontozást követően Kézműves vásár Belépő: 2 euró DP 190229 Forró László negyven éve adja át értő türelemmel tudását és tapasztalatait a diákjainak (Képarchívun

Next

/
Thumbnails
Contents