Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-09 / 84. szám
www.ujszo.com | 2019. április 9. KULTÚRA 117 Tanulóévek - ráhatásokkal A Zmeták-galéria május 11-ig látható kiállítása Zmeták Ernő indulását mutatja be RÖVIDEN A Nyugat és kora a Misztrállal TALLÓSI BÉLA Érsekújvár. Zmeták Ernő (1919-2004) születésének 100. évfordulója alkalmából rendezték meg az órsekújvéri Zmeták Ernő Művészeti Galériában a Zmeták Ernő tanuléévei című kiállítást. Kurátora, Helena Markusková olyan műtárgyanyagot válogatott a tárlatra, mely a művész tanulééveit és korai korszakát (1936-1952) mutatja be. Helena Markusková — a galéria termeihez alkalmazkodva - négy csoportba, tematikai blokkba osztotta a vizsgált időszakból a tárlatba gyűjtött műalkotásokat. „A kezdetek a művészeknél gyakran kulcsfontosságúak. Tanulóéveik, tanáraik, iskolatársaik s az őket érő hatások formálják szemléletüket és irányvonalukat” - fogalmaz Helena Markusková, aki úgy igyekezett összeállítani a kiállítást, hogy a prezentált anyagból olvashatók legyenek ezek a szemléletformáló és a művészi (vizuális) megnyilvánulást befolyásoló hatások. Rögtön az első teremben a Mesterek és tanítványok téma köré csoportosulnak a művek. Ezeket szemlélve Zmeták alkotói kezdeteit követheti nyomon a látogató. Jelzésszerűen jelen van itt a Harmos-iskola: látható Zmetáknak Harmos Károlyról készült rajza, mellette pedig Harmos Károly grafikája a régi Komáromról. A budapesti Képzőművészeti Főiskola felelevenítése a következő szakasz: ebben az anyagban Aba-Novák Vilmos nagy Önarcképe köré csoportosítva megjelennek a tanárok (Szőnyi István, Kontuly Béla), valamint Zmeták iskolatársai is (Iscserekov András, Pleidell János, Luszicza Lajos). A kiállítás tengelyét Zmeták kettős arcképe modellel képezi (a kép a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményének része). A főfalon a korai művésztelepen festett tájképek kaptak helyet. Ez a terem Zmeták korai alakos kompozícióival zárul (Búcsúzás, 1943). A második terem a Stíluskeresés jegyében indul - ide tartoznak a művész korai akttanulmányai (raj-Az 1945 körül készült Angyali üdvözlet című triptichon először szerepel kiállításon (Decsi Kati felvételei) Zmeták Ernő: Ketten - a művész és modellje (1943) zok 1942-43-ból). A fő falon levő remek Ülő akt (1943) című müvét a kurátor Aba-Novák 1921-es Aktjával párosítja. Az aktrajzokat szintén Aba-Novák egy - szabadban megörökített - aktcsoportja (Nők a fák alatt, 1922 körül) vezeti be. Vele szembe kerültek Zmetáknak a Szlovákiába való visszatérése után készült müvei. Köztük Greiner Szibill temperaportréja (1943) a legfontosabb, majd pár tusrajz következik egy kalapos és egy kendős ülő nőről (1944). A másik főfal háborús (Váróteremben) és párizsi útja (Pavla, 1946) utáni képeit mutatja be. Önálló részleget képez ebben az összeállításban az Angyali üdvözlet című triptichon (1945 körül), amelyet azért is fontos kiemelni, mert először szerepel kiállításon. A félemelet pár kép erejéig a művész első olaszországi útjának terméséből válogat (1947: Faraglioni, Capriról, Önarckép Capriról, Trastevere). A legfelső szint A stílus megtalálását követi nyomon - itt szlovákiai (süvetei, gyetvai, selmeci, árvái) tájai láthatók közbeékelt régi pozsonyi városlátképekkel, valamint egy önarcképpel. Az alagsorban kialakított kiállítórészben életrajzi vonatkozású dokumentumok segítik megismerni a festő fiatalkorát. Ugyanitt láthatók kiemelkedő grafikái (az 1958-as Velencei Biennálén díjazott Menekülés Egyiptomba, 1948), bányászsorozata (1948), vázlatkönyvei 1937—1944-ből és illusztrációi is. Helena Markuskovának a kiállításhoz megfogalmazott rövid tanulmányából (amellyel érzékletesen támasztja alá a rendezői elvet) megtudhatjuk, hogy Zmeták Ernő Harmos Károly iskolájának esti kurzusait látogatta Komáromban, itt sajátította el a rajzolás és festés alapjait. Később a budapesti Képzőművészeti Főiskolára felvételizett; abban az időben, amikor oda került, a tanári kar új erőkkel bővült Aba- Novák Vilmos, Szőnyi István és Burghardt Rudolf személyében.„Az aba-nováki gyakorlatnak köszönhetően Zmeták rajztechnikája teljesen megváltozott. A forma belső szerkezetét, felépítését kereste, tömegét, súlyát, plasztikai minőségeit hangsúlyozta; a valóságot kialakulófélben levő saját szemlélete alapján formálta át” - fogalmaz a kurátor. A művésztelepek fontos helyszínei voltak Zmeták tanulóéveinek, a mohácsi azzal emelkedik ki, hogy a kezdeti intenzív rajzolás után ekkor már a festő érlelődik benne; itt festett tájképén az alföldi táj archetípusát fedezte fel. A tájképek mellett az önarcképek is rendkívül fontosak voltak a formálódó művész számára, majd korai figurális kompozíciói is megszülettek - ezek közé tartozik A búcsúzás (1943), melyen balladikus történetet jelenített meg. Fiatal festőként nagy figyelmet szentelt a női akt tanulmányozásának is. 1943. október 3-án Zmeták Pozsonyba érkezett. Rendkívüli hallgatóként jelentkezett a Szlovák Műszaki Egyetem rajz- és festészet osztályára. Uj témát fedezett fel: a városlátképet. Ennek és további utazásai - Olaszország, Párizs - hatásainak, a következő évek alakulásának (a szlovákiai táj felfedezése, a grafikai munkák) is kellő teret szentel az érsekújvári kiállítás. A Zmeták-galériába két tárlatvezetésre is invitálják az érdeklődőket. Az egyik április 11-én 17.00-kor, a másik május 2-án ugyancsak 17.00- kor kezdődik. Az első Zmeták képzőművészeti pályafutására, a másik a művész szükebb környezetére, kapcsolataira összpontosít. Elkezdődött Enyedi Ildikó új filmjének forgatása Hamburgban tegnap elkezdődött Enyedi Ildikó legújabb filmjének forgatása, amely Füst Milán A feleségem története című regénye alapján készül európai koprodukcióban. Az Aranymedve díjas és Oscardíjra jelölt Testről és lélekről rendezője most Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított és irodalmi Nobel-díjra felterjesztett regényét viszi vászonra, Léa Seydoux francia színésznő és Gijs Naber holland színész főszereplésével. Az 57 napot felölelő forgatás legnagyobb része Magyarországon zajlik majd, a belső felvételeket a Filmalap Mafilm igazgatóságának fóti stúdiójában rögzítik, a Párizsban játszódó külső jeleneteket pedig Budapesten veszik fel. A történet a holland Störr kapitány és egy francia frivol nő, Lizzy féltékenységi drámáját mutatja be. A főszereplő Léa Seydoux-t a James Bond és a Mission: Impossible filmekből, valamint a cannes-i aranypálmás Adélé életéből ismerheti a közönség, a kapitányt alakító Gijs Nabert pedig Csorna Sándor Casting című diplomafilmjében fedezte fel a rendező. Fontos szerepet kapott a filmben továbbá Louis Garrel francia színész, akit Bernardo Bertolucci 2003-ban bemutatott Álmodozók című drámájából ismerhetett meg a közönség. 2006-ban az édesapja rendezte Szabályos szeretők című filmben nyújtott alakításáért a legjobb férfi szereplőnek járó Césardíjat kapta meg. Játszik még a filmben Josef Hader osztrák színész, akit 2017-ben leg-Louis Garrel francia színész is fontos szerepet kapott Enyedi Ildikó új filmjében (Fotó: TASR/AP) jobb férfi színész kategóriában Európa Filmdíjra jelöltek a Stefan Zweig - Búcsú Európától című filmben nyújtott alakításáért, továbbá Ulrich Matthes (Bukás) és Udo Samel (Forró könnyeimmel) német színész, Jasmina Trinca olasz színésznő, aki a Fortunata című filmben nyújtott játékáért 2017-ben a legjobb színésznő díját kapta meg a cannes-i filmfesztivál Un Certain Regard szekciójában, továbbá Luna Wedler svájci színésznő és Sergio Rubini olasz színész is. Mellettük feltűnik Funtek Sándor, Hajdúk Károly és Mácsai Pál. Ä film forgatókönyvét Enyedi Ildikó írta, operatőre Rév Marcell, látványtervezője Láng Imola, jelmeztervezője Flesch Andrea, zeneszerzője pedig az olasz Teho Teardo. Az alkotás a tervek szerint 2020 őszén kerül a mozikba. (MTI) Pozsony. A költészet napjának előestéjén, azaz április 10-én 17 órától zenés-verses előadással várja az érdeklődőket a Pozsonyi Magyar Intézet. A műfaj egyik sztárjának számító magyarországi Misztrál együttes összeállításában ezúttal a Nyugat költői kapták a főszerepet, Ady Endrétől József Attilán át Dsida Jenőig. A megzenésített versekhez a költői életutakhoz kapcsolódó, illetve a legendás folyóiratról szóló átkötő szövegek is társulnak. Az 1997 óta működő Misztrál alapító tagjai között hazai magyar zenész is van: a rimaszombati Tóbisz Tinelli Tamás gitáros-énekes. Megzenésítéseik forrása a magyar népzenei hagyomány, amelyet gyakran ötvöznek világzenei irányzatokkal. (9 Feloldották Szerebrennyikov házi őrizetét Moszkva. Feloldotta Kirill Szerebrennyikov világhírű orosz rendező házi őrizetét a moszkvai városi bíróság tegnap. A bíróság ugyanakkor Szerebrennyikovnak és két vádlott-társának, Jurij Ityin producernek és Szolja Apfelbaummnak, a kulturális tárca állami támogatásért felelős volt osztályvezetőjének megtiltotta lakhelyük elhagyását. Múlt héten az illetékes fővárosi kerületi bíróság még a három vádlott házi őrizetének június 4-ig tartó meghosszabbítása mellett döntött. A nemzetközi hírű művészt és társait azzal vádolták meg, hogy a Szegymaja Sztugyija (Hetedik Stúdió) nonprofit szervezet számára folyósított 214 millió rubel állami színházi támogatásból 133 milliót elsikkasztottak 2011 és 2014 között. A 49 éves rendező - akit egy évig és tíz hónapig tartottak házi őrizetben - tagadja, hogy bűnös lenne, és abszurdnak nevezte a gyanúsítást. Szerebrennyikov korábban többször bírálta az alkotói szabadságra a konzervatív értékek nevében kifejtett kormányzati nyomást, az ellene indított eljárást ezért támogatói politikai ügynek tekintik. Házi őrizete miatt Oroszországban és külföldön is ismert művészek tiltakoztak. Szerebrennyikov szabadságának korlátozása ellenére is folytatta a munkát: márciusban mutatták be Hamburgban az általa színre vitt Nabuccót, mely már a harmadik rendezése volt házi őrizete kezdete óta. A Leto (Nyár) című filmet tavaly a cannes-i filmfesztiválon mutatták be szintén a részvétele nélkül, két éve pedig a moszkvai Nagyszínházban a Nurejev című balettet állította színpadra. A közönség lelkesen fogadta, ám később mégis levették a műsorról. Szerebrennyikovot március végén a legjelentősebb orosz filmes elismeréssel, a Nyika-dijjal (Niké) tüntették ki a Leto rendezéséért, de az elismerés átadásán nem vehetett részt. (MTI)
