Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-09 / 84. szám
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. április 9. | www.ujszo.com Még drágábban épülhet a mohi atomerőmű Irtóznak a lengyel hústól a szlovákiai vásárlók Míg korábban a szlovákiai vásárlók kevesebb mint a fele figyelt a vásárlásnál a hús eredetére, a lengyel élelmiszerbotrány kirobbanását követően erre már a háromnegyedük kíváncsi (TASR/AP-feivétei) Pozsony. A mohi atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának az egyre későbbre tolódó átadása és az építkezés költségeinek a további várható növekedése miatt feljelentést fontolgat és a parlament gazdasági bizottságának a rendkívüli összehívását tervezi az ellenzéki SaS - jelentette be hétfőn Richard Sulik, az SaS elnöke. A mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának a felépítése az aktuális költségvetés alapján 5,4 milliárd eurót emészt fel. Peter Pellegrini kormányfő tavalyi nyilatkozata szerint a harmadik blokk átadása az idei második negyedévben várható, a 4. blokk átadását pedig 2020 második negyedévére tervezik. Csak összehasonlításképpen: az eredeti tervek szerint a két blokkot 2013-ig szerették volna üzembe helyezni, miközben az eredeti költségvetés 2,8 milliárdos kiadással számolt. JanaKissová, az SaS parlamenti képviselője szerint a hozzájuk eljutott hírek arról szólnak, hogy az említett blokkok átadása még későbbre tolódhat, és tovább nőnek a kiadások is. „A költségvetés minimum 200 millió euróval nőhet” - állítja Kissová. „A munkálatok nem haladnak olyan ütemben, mint azt korábban jelezték, az idei negyedik negyedévnél hamarabb így nem számíthatunk a harmadik blokk beindítására” - mondta Karol Galek, az SaS parlamenti képviselője. Az ellenzéki párt képviselői szerint tavaly ugyan azt ígérték nekik, hogy az építésről folyamatosan tájékoztatják majd a gazdasági bizottság tagjait, erre azonban nem került sor, ezért a bizottsági ülés összehívását javasolják, beidézve Peter Ziga gazdasági minisztert. Ha az SaS gyanúja beigazolódik, vagyis újra későbbre tolódik a blokkok átadása, és az építkezés költségei is megugranak, a párt képviselői szerint feljelentést tesznek az ügyben. (TASR, mi) Pozsony. A lengyel hússal kapcsolatos sorozatos botrányok meghozták a gyümölcsüket: a legfrissebb felmérés szerint a lakosság egyre nagyobb hányada figyel oda a vásárlásnál a hús eredetére, a behozatallal szemben a hazait részesítve előnyben. A lengyel hússal kapcsolatban sorozatosan robbantak ki az elmúlt években kisebb-nagyobb botrányok, a lengyel húsipar számára a legnagyobb érvágást azonban idén januárban a TVN24 televízió riportere okozta, aki titokban lefilmezett egy lengyel vágóhidat, ahol súlyosan beteg állatokat dolgoztak fel, amelyek gyakran a saját lábukon sem tudtak megállni. „Hosszú éveken át azon dolgoztunk, hogy jó nevet szerezzünk a lengyel húsnak. Most ki kell mondanunk, hogy a reputációnk romokban hever, és a botrány gazdasági következményei beláthatatlanok” - nyilatkozta ezzel kapcsolatban Witold Choinski, a Lengyel Hússzövetség vezetője, akinek a szavait a szlovákiai felmérések is igazolják. Míg korábban a szlovákiai vásárlók kevesebb mint a fele figyelt a vásárlásnál a hús eredetére, a lengyel élelmiszerbotrány kirobbanását követően már a háromnegyedük — derül ki a 2muse ügynökség legfrissebb, március közepén elvégzett felméréséből. A megkérdezettek 88 százaléka manapság már főként szlovák húst vásárol, 31 százalékuk a cseh, 15 százalékuk a magyar, 7 százalékuk pedig a német eredetű húsipari termékektől sem ódzkodik, lengyel húst azonban a lakosság már csupán 2 százaléka vásárol. „Jó hír, hogy a szlovákiai fogyasztók egyre inkább a hazai húsipari termékeket választják. Nem árt azonban arra is emlékeztetni, hogy a hazai termelők egyelőre képtelenek teljes mértékben kielégíteni a keresletet, így továbbra is rászorulunk a behozatalra. Csak a szlovákiai termelőktől függ, hogy ez az elkövetkező időszakban megváltozik-e” - mondta Lubomír Drahovsky piaci elemző. „A botrányok ellenére a lakosság nem mond le a húsfogyasztásról. Az emberek harmada csaknem naponta, nagyjából a 60 százalékuk pedig hetente 3-4 alkalommal fogyaszt húst” - mondta Ludmila Chovancová, a 2muse ügynökség projektmenedzsere. Szerinte a legkedveltebb szlovákiai húsok toplistáját a baromfi- és disznóhús vezeti, a sorban a marhahús és a halak következnek, míg a borjú-, a nyúl- és a vadhúst már jóval kevesebben fogyasztják. (mi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Egyre komolyabb gondokkal küzdenek az élelmiszeripari cégek A kormány a szavak szintjén ugyan rendkívül fontosnak tartja az ország élelmiszerbiztonságát, az élelmiszeripar azonban továbbra is az egyik legkevésbé támogatott szlovákiai ágazat, amelynek a cégeit ráadásul a szomszédos országokénál nagyobb adóterhek sújtják. Pozsony. Az élelmiszeriparnak korábban folyósított támogatásokat nem használták ki hatékonyan, aminek katasztrofális következményei lettek. „Ma az élelmiszerek esetében a kereskedelmi mérlegünk hiánya egyenesen riasztó, csak az elmúlt évben további 19 százalékos visszaesést voltunk kénytelenek elkönyvelni. Az őstermelők termékeit külföldre szállítjuk, majd onnan hozzuk be a feldolgozott termékeket, természetesen hozzáadott értékkel. A gazdák által előállított alapanyagok kivitelét tekintve pozitív a kereskedelmi mérlegünk, a behozatalnál azonban már 1,5 milliárd euró a hiány” - mondta Dániel Potumay, a Szlovák Élelmiszeripari Kamara vezetője. Szerinte nem tudatosítjuk eléggé, hogy a feldolgozás Szlovákiában is megoldható lenne, ami újabb munkahelyeket biztosítana az ágazatban, és az előállítási költségek is alacsonyabbak lennének. Az élelmiszeripar támogatásának a kérdésével a napokban részletesen foglalkozott a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Önkormányzatok Tanácsa az agrárminisztérium képviselőivel folytatott tanácskozásán. A megbeszélésen elhangzott, hogy a hazai alapanyag mellett mindenképpen hatékonyabban ki kellene használni az itteni munkaerőt és a gyártási kapacitásokat. „Az élelmiszeripar megérdemli a fokozottabb támogatást. A 2014-2020-as évekre vonatkozó vidékfejlesztési programban elkülönített pénzösszeget azonban nem hasznosították hatékony módon. Azon élelmiszergyártók, amelyek termelni szeretnének, nem rendelkeznek megfelelő gyártási kapacitásokkal, emiatt pedig nem vehetik fel a versenyt az uniós tagállamok élelmiszer-termelőivel” - állítja Gabriela Matecná földművelésügyi miniszter. Nem csupán a támogatásokkal van gond, az ágazat cégei szerint a magas adóterhek is sújtják az ágazatot. „Nyomást gyakorolunk a kormányra, hogy az ne csak állami támogatással erősítse az élelmiszeripart, de az adóelvonások lefaragásával is” - nyilatkozta Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke. „Nekünk őstermelőknek nagy szükségünk van egy jól működő élelmiszeripari ágazatra, hogy termékeinket értékesíteni tudjuk. Számunkra is egyszerűbb a hazai eladás, mint a külföldi értékesítés” - tette hozzá Ján Jelen, a Szlovákiai Földtulajdonosok és Agrárvállalkozók Szövetségének az elnöke. A földművelésügyi tárca jelezte, hogy a hazai élelmiszeripar problémáival az elkövetkező időszakban az eddiginél is hatékonyabban foglalkozik majd. Több kérdésben is egyeztetni kell azonban az Európai Bizottsággal. „El kell mondani, hogy az ágazatba bevezetendő újításokat Brüsszelben is meg kell beszélni, így nem várhatók módosítások egyik napról a másikra. De idén ősszel már lehetnek újítások a szlovákiai élelmiszeriparban” - mondta Dániel Potumay. (sb) FC TÉMA: a húsvéti A TARTALOMBÓL • Az ünnepi készülődés menete e Nincs húsvét sonka és tojás nélkül! • Kreatív dekorációs ötletek • Takarítási menetrend • Házimunkák a hold szerint • Házon kívüli tennivalók: a terasz tavaszi gondozása, a térkövek Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál!
