Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-06 / 82. szám
6 2019. április 6. | www.ujszo.com Június végéig kell a haladék May brit kormányfő további egy hónapot kér, a végén még EP-választást is tarthatnak Abrexitmiatta hírek állandó szereplőjévé válta britparlamentaz 1800-asévek közepén emelt épülete, ami a szennyezett levegő és a megfelelő karbantartás hiánya miatt súlyosan és visszafordíthatatlanul károsodott. Egy vita alatt víz kezdett el szivárogni a brit parlament alsóházának üléstermébe. (tasr/ap) RÖVIDEN Száműzhetik a WikiLeaks vezérét London. Napokon belül eltávolíthatják Ecuador nagy-britanniai nagykövetségéről Julien Assange-ot, a WikiLeaks oknyomozó portál alapítóját - áll a WikiLeaks bejegyzésében, amelyet az ecuadori külügyminisztérium híresztelésnek nevezett. Két napja tüntetnek kisebb tüntető csoportok az ecuadori nagykövetség előtt, az épület körül a londoni rendőrség megerősítette az őrizetet. Lenin Moreno ecuadori elnök, noha a WikiLeakset okolja az ellene felhozott korrupciós vádak miatt, állítólag azt mondta, hogy nem született döntés Assange elküldéséről. (MTI) Budapest elfogadja a Pentagon pénzét Washington. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes aláírta a Magyarország és az USA katonai együttműködését szabályozó védelmi együttműködési megállapodást (Defense Cooperation Agreement-DC A). Szijjártó kiemelte: a kétoldalú katonaivédelmi megállapodás megfelelő keret az együttműködés további erősítésére a védelmi ágazatban. Ez az a szerződés, amelyet az SNS nyomására Szlovákia egyelőre ódzkodik aláírni. Budapest 130 új katonát küld Koszovóba, illetve 180-ra növeli az Afganisztánban állomásozó kontingens létszámát is. (MTI, ú) Szaúdi reformerek kerültek őrizetbe Rijád. A szaúdi hatóságok őrizetbe vettek újabb 8 reformpárti értelmiségit, köztük két amerikai-szaúdi kettős állampolgárt, akik közül többen kapcsolatban állnak korábban bebörtönzött nőjogi aktivistákkal. Mohammed bin Szalmán koronaherceg bírálóiról, írókról és másként gondolkodókról van szó, akik átfogó társadalmi reformokat követelnek Szaúd-Arábiában. Az őrizetbe vettek egyike egy írópár, Hadidzsa al-Harbi és Thumar al- Marzúki. Hadidzsa állapotos, a 8 ember közül ő az egyetlen nő. A korábban bebörtönzött nők durva visszaélésekről, kínzásokról számoltak be. (MTI) Télibok ostroma Bádgesz régióban Kabul. Folytatódott és újabb súlyos veszteségeket okozott a tálibok ostroma a nyugat-afganisztáni Bádgesz tartományban, ahol csütörtökön indult nagyszabású támadás egy kormányzati épületegyüttes és egy katonai támaszpont ellen. A tegnapi harcokban legalább 12 katona halt meg, a területet a támadók ostromgyűrűbe zárták. A bázist védő katonák szerint mintegy kétezer tálib fegyveres vesz részt a támadásban. Az ostromgyűrűn belüli területen 600 afgán katona és biztonsági erők tagja tartózkodik, de fogytán van a lőszerük, a vizük és élelmük. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ London. Június 30-ig kórt haladékot a brit miniszterelnök a kilépésre egy Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének írt levélben. Theresa May hajlandó kiírni az EP-választást is, abban reménykedve, hogy május 23-a előtt kilépnek az EU-ból, és lefújhatják a szavazást. Jövő szerdán dönt róla az Európai Unió, hogy megadja-e a halasztást. A Downing Street által ismertetett háromoldalas levél szerint May azt javasolja, hogy ha a június 30-i határidő előtt sikerül ratifikálni a brexit feltételrendszerét rögzítő - a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított - megállapodást, akkor a halasztási időszak is előbb véget érne. May azért javasolná a június 30-i határidőt, mert másnap áll fel az új Európai Parlament. A konzervatív párti miniszterelnök szerint London valójában olyan ratifikációs menetrendre törekszik, amely még május 23. előtt lehetővé tenné a kilépést az Európai Unióból, ugyanis így az Egyesült Királyságnak nem kellene részt vennie az aznap kezdődő európai parlamenti választáson. Lehet brit EP-választás Theresa May szerint a halasztási kérés ellenére változatlanul az a brit kormány véleménye, hogy sem az EU-ból éppen kilépni készülő Egyesült Királyság, sem az Európai Unió érdekeit nem szolgálná a brit részvétel az EP-választáson. London elfogadja ugyanakkor az Európai Tanács azon nézetét, hogy ha az Egyesült Királyság május 23-án is még az Európai Unió tagja, akkor jogilag Kiűzték Halifa Haftér líbiai tábornok fegyvereseit tegnap egy Tripolitól 27 kilométerre felállított biztonsági ellenőrző pontról. Az uniónak lépnie kell, hogy megelőzze a káoszt és a migrációs áradatot. Tripoli/Briisszel. A harcok azután lángoltak fel a térségben, hogy a Líbia keleti részét uraló Halifa Haftár által irányított Líbiai Nemzeti Hadsereg (NLH) csapatai csütörtökön támadást indítottak a főváros, Tripoli elfoglalására, ahol a nemzetközileg elismert kormány székhelye van. Haftár erői csütörtökön állítottak fel egy ellenőrző pontot Tripolitól 27 km-re nyugatra. Harcok a főváros tövében Tegnap viszont a szomszédos, onnan 20 kilométerre fekvő Závijából érkezett rivális milícia rövid összecsapás után visszafoglalta az állást - közölte egy tripoli biztonsági vezető. Az NLH tucatnyi fegyveresét elfogták és több járművüket elfoglalták. A tripoli milíciák alkotta, a fővárost védő erők közölték, hogy részt vettek az állás visszafoglalásában, és ellentámadást indítottak az NLH előrenyomulásának megakadályozására. A nemzetközileg elismert kormány feje, Faj ez esz- Szarrádzs parancsba adta az őt tákötelező lesz számára az EP- választás megtartása. A brit kormány ezért „felelősségteljes módon” eljárva megteszi az előkészületeket a választási részvételre - áll a brit miniszterelnök által az uniós állam- és kormányfők alkotta testület elnökéhez intézett levélben. Egyeztetés az ellenzékkel May hangsúlyozza azt is, hogy a brexitmegállapodás ügyében kialakult patthelyzet nem tartható tovább, mivel az Egyesült Királyságban bizonytalanságot teremt, és aláássa a politikába vetett bizalmat, emellett az Európai Uniónak is jogos igénye, hogy most már a saját jövőjét érintő kérdésekkel is foglalkozni tudjon. A brit kormányfő felidézi a levélben, hogy e patthelyzet feloldása érdekében egyeztetéseket kezdeményezett a legnagyobb brit parlamenti ellenzéki erővel, a Munkáspárttal. A kormány és a Labour képviselői - köztük személyesen Theresa May és Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője - eddig két tárgyalást tartottak, és a Downing Street produktívnak minősítette az egyeztetéseket. May az Európai Tanács elnökének küldött tegnapi levelében megerősíti azt is, hogy ha e pártközi egyeztetések mégsem járnának eredménnyel, akkor a kormány korlátozott számban egyéb opciókat terjeszt a brit parlament elé, ezzel próbálva konszenzust teremteni az EU-val fenntartandó kapcsolatok jövőjének kialakításáról. Egy évig tartó halasztás? A jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy a brit EU-tagság jövő pénteken megállapodás nélkül megszűnik, ha addig nem születik egyéb döntés.. Londonnak az Európai Tanács elnöke által jövő szerdára összehívott somogató erőknek, hogy „szálljanak szembe minden fenyegetéssel”. A szélesedő fegyveres konfliktus elmélyülésének veszélye azt követően vált ismét kézzel tapinthatóvá Líbiában, hogy Haftár csapatai bejelentették: „megtisztítják” az ország nyugati felét „a terroristáktól és zsoldosoktól”, de pontosan nem nevezték meg, hogy kiktől. Líbia Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása után gyakorlatilag teljes káoszba süllyedt, és az ország terüleron kívüli EU-csúcson kell hivatalosan előterjesztenie, hogy milyen tervei vannak a brexitfolyamat kimozdítására a holtpontról, és a testület ennek alapján dönt arról, hogy indokoltnak tartj a-e a további halasztást. A brexithatáridő kiterjesztéséhez az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása szükséges. Rugalmas, akár egy évig tartó halasztást fog javasolni az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének határidejére Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke - közölték tegnap brüsszeli diplomáciai források. A rugalmas halasztás azt jelenti, ha a londoni parlament időközben megszavazza a kiválás feltételeit rögzítő, már többször elutasított szerződést, akkor a szigetország tagsága automatikusan megszűnik még az egy év lejárta előtt. „Ha ez nem lehetséges, akkor az Egyesült Királyságnak még mindig tének jelentős részét egymással vetélkedő milíciák igyekeztek minél nagyobb arányban ellenőrzésük alá vonni. Az ország nyugati részét meghatározóan az ENSZ bábáskodásával létrehozott nemzeti egységkormány irányítja, míg Líbia keleti felében Halifa Haftár a meghatározó tényező. A katonai konfliktus súlyosbodásának veszélye miatt az Egyesült Királyság New Yorkban kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását. A katonai konfrontáció elkerülélenne elég ideje, hogy újragondolja brexitstratégiáját. Jó forgatókönyvnek tűnik mindkét fél számára, biztosítja a kellő rugalmasságot a briteknek, de nem teszi szükségessé, hogy néhány hetente csúcstalálkozót hívjanak össze” - emelte ki egy magas rangú uniós tisztségviselő. Tombolnak a brexit hívei A kemény brexit hívei viszont nagyon nem örülnek a halogatásnak. A brexitpártiaknak a rendezetlen kilépés is megfelelőbb lenne, mint bármilyen hosszabbítás. Egyik vezető alakjuk, Jacob Rees-Mogg már jelezte, ha hosszabb időre az EU-ban ragadnának, akkor a lehető legkellemetlenebbnek tagokká kell válniuk: megvétózná a költségvetést, keresztbe feküdne az EU-s hadseregnek, és blokkolná Macron francia elnök integrációs törekvéseit. (MTI, index) sének fontosságát hangoztatta tegnap a Líbiában tartózkodó António Guterres ENSZ-fotitkár. Guterres a kelet-líbiai Tobrukba utazik, hogy találkozzon a térséget ellenőrző Haftár tábornokkal. „Célom változatlan: elkerülni a katonai konfrontációt. Megismétlem, hogy a líbiai válságnak nem lehet katonai, csak politikai megoldása” - írta Guterres a Twitter mikroblog portálon. Újra aggódhat Európa Sürgősen lépnie kell az Európai Uniónak a líbiai fegyveres konfliktus legfrissebb fejleményei miatt, hogy megelőzze a káoszt és egy esetleges újabb migrációs válság kialakulását - hangsúlyozta az Európai Parlament elnöke. „Rendkívül aggasztóak a líbiai fejlemények. Felszólítom mindegyik felet az erőszakcselekmények leállítására és elkerülésére” - írta közleményében Antonio Tajani. Kiemelte, az EU-nak azonnal cselekednie kell, egységesen és határozottan, a katonai beavatkozás ugyanakkor nem jelentene megoldást, csak további hatalmas károkat okozna az országban, ráadásul a migrációs áradat megerősödésének kockázatával járna. Tajani hangsúlyozta, hogy az esetleges tripoli összecsapások kaotikus polgárháborúba taszíthatnák Líbiát, felborítva a mostani törékeny hatalmi egyensúlyt. (MTI) Polgárháború és menekülthullám fenyeget Líbiában Ha kitör a polgárháború, akkor menekültek ezrei jöhetnek Európába (tasr/ap)
