Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-01 / 77. szám

www.ujszo.com Egészség ■ 2019. április 1. GYÓGYHÍREK 11 Olyan világban élünk, amely állandóan temérdek kételyt ébreszt, főleg az információéhes, mindenre választ kereső nyugati társadal­makban. A milliónyi kutatás szülte új ismeretek tömegét ugyanis lehetetlen átlátni - így állandósul a fejekben a bizonytalanság. » Tény: a kétkedés a haladást szolgálja. Ennek híján sokan bármit elhisznek. Vizsgáljuk meg a táplálkozás témakörét Tudta? Nyakmerevséget okozhat a hibás tartás is Ha gyakran érzi merevnek a nyakát, a vállait, sokszor faj a fe­je, akkor itt az ideje, hogy jobban odafigyeljen mindennapi testtartására. A panaszok hátterében a legtöbb esetben a hibás testtartás áll. Főként a számítógép előtt dolgozók ülnek gyak­ran órákon keresztül görbe háttal. Keveset tudunk a világról Minden étel összetevőjének értéke - még azonos fajok esetén is - a ter­mőföld, az időjárási körülmények és a trágyázás közötti különbségek kö­vetkeztében némileg eltér egymás­tól. Éppígy mindenki szervezete más, ami a születési helytől is függ­het. Például az Andok magasföldje­in élő őslakosok vörösvérsejtszáma egyharmaddal több, mint a tenger­szinten élőké. Például ha egy gyü­mölcs kivonatáról kimutatják, hogy laborkörülmények között a rákos folyamat ellen hat, az még nem je­lenti azt, hogy e gyümölcs a világon mindenütt ugyanígy fog hatni. A sok kutatás ellenére rendkívül ke­veset tudunk a világról, az emberről. Valójában az egyre alaposabb kere­séssel sosem juthatunk el a végső igazságig, egy megfejtett részlet nem megoldást nyújt, hanem újabb két­ségeket ébreszt. Naponta jelennek meg korábbi ismereteket részben megkérdőjelező vagy megcáfoló in­formációk. Ám az újakat sem sza­bad teljes igazságként elfogadni. So­kan mégis a legújabbakhoz próbál­nak igazodni. A jóból is megárt a sok Ha egy nap azt olvassák, hogy a csilipaprika jó hatással van a szerve­zetre (az USA-beli Vermonti Egye­tem kutatói több százezres csoport követéses vizsgálata után arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy a vörös színű csilipaprika fogyasztása egy­harmaddal csökkenti a hirtelen ha­lál esélyét, PLos One folyóirat, 2017. január), attól fogva sokan igyekeznek sokat fogyasztani belőle. Ám a jóból is megán a sok. A csípős paprika esetében ennek igazolására szakértő sem kell, csak a tapasztalat: az emésztési és gyomorpanaszokkal küzdőknek inkább kellemedenséget okoz, gyakori túlzott fogyasztása égethet, gyomor- és nyelőcsőgyulla­dást okozhat. Mivel a gyulladás bi­zonyos mértékű sejtpusztuláshoz vezet, nem zárható ki a káros hatás. Ha valamiről azt halljuk, hogy árt­hat, rögvest mellőzzük étrendünk­ből. Több kutatás szerint sok tenge­ri halfaj (gránátos sügér, királymak­réla, kék úszójú és nagy szemű ton­hal, kardhal) és egyéb, tengerből származó táplálék fogyasztásával sok metilhigany juthat az ember szerve­zetébe, ami például az agyat károsít­hatja. Jó tudni, hogy az anya szerve­zetéből a metilhigany átjuthat a magzatba, akinél idegkárosodást okozhat. Ugyanez érvényes a szop­tató anyákra. Egy 2002 februárjá­ban végzett tanulmány (a Csendes­óceán partvidékén) négy tenyésztett és négy vadon élő lazacfáj egyedei­ben mérgező poliklórozott bifenilek, polibrómozott difenil-éterek, poli­­ciklusos aromás szénhidrogének, szerves klórpeszticidek, szerveden és metilhigany jelenlétét vizsgálta. A kutatók arra a következtetésre jutot­tak, hogy az utóbbi koncentrációját tekintve nem volt jelentős különb­ség a tenyésztett és a vadon élő laza­cok között. Mindezt megerősítették az Environmental Pollution oldala­in idén márciusban megjelent ada­tok. Az amerikai Dartmouth Kollé­gium kutatói három árapályos terü­leten vizsgálódva a következőkre ju­tottak: az éghajlatváltozás is kiválthatja a partközeiben és folyó­torkolatokban élő halak higany­szintjének emelkedését (gyakran e halak jelentik a nagyobb halak táp­lálékát). Ugyanis ha a partközeli ta­laj korábban mérgező anyagokkal szennyeződött, onnan könnyen a vízbe mosódhatnak. Ez azért veszé­lyes, mert elsősorban a víz mellett élők, de mások is sok halat, kagylót, rákot fogyasztanak. Egyébként a tengeri halakban nemcsak higany­ból lehet egészségre veszélyes meny­­nyiség, hanem ólomból, kadmium­­ból, arzénből is. Az is biztos, hogy műanyagdarabkák is bejutnak emésztőrendszerükbe. Épp ez a do­log fonákja, hiszen amúgy a hal - el­­| sősorban a tengeri hal — fogyasztását j sok kutatás az egészséges táplálkozás j fontos részének tartja. Nem lényegtelen a tesztalanyok száma Biztosak lehetünk benne: ha vala­miről, mondjuk a tojásfogyasztásról egy kutatás azt állítja, hogy veszé­lyes, arról rövidesen egy másik azt fogja állítani, hogy egészséges. Ezért ne csodálkozzunk azon, ha az új ku­tatások eredményeit fenntartások­kal fogadók úgy érzik, megrendelés­re „találtak rá” egy ártalmas vagy hasznos tulajdonságra. Rengeteg az érv és ellenérv, így mindig kétséges, hogy helyesen döntöttünk-e, ami­kor elfogadunk egy-egy új ismere­tet. A bizonytalanságot tovább fo­kozza, hogy nemritkán kis számú tesztalany részvételével folynak a ku­tatások. Sosem baj, ha gyanakvással olvassuk mind a pozitív, mind a ne­gatív következtetéseket akkor, ami­kor néhány meat ember vizsgálata után ilyen következtetés születik: ,Az adatok arra utalnak, hogy egészséges embereknek valószínű­leg segíthet.” Nem mintha egy 200 000 fős vizsgálat következtetése a Föld teljes lakosságára érvényes len­ne, viszont akkor a 67 ember részvé­telével végzett vizsgálat jelentősége egyenlő a nullával. A vizsgált élelmiszer vagy összetevő mennyisége sem felelhet meg min­den ember táplálkozási szokásainak. Emiatt a gondosan kimért és ellen­őrzött adagok fogyasztása után pél­dául a vérből kimutatott értékek nem igazán vonatkoztathatók a tényleges kisebb-nagyobb fogyasz­tásra. Általában érvényes, hogy sem a nil sok, sem a túl kevés nem jó. Esz nél­kül fogyasztva bármilyen jó is kelle­medenséget válthat ki. Lehet valami jó akkor is, ha kis mennyiségben ke­rül a pohárba-tányérra, s nem kell feltétlenül rossznak lennie annak, amiről korábban ezt állították. Csibrányi Zoltán De a stressz, a félelem és a hi­deg is okozhat hasonló pana­szokat. Az ember feszült hely­zetben hajlamos rá, hogy vállait felhúzza. A váll régiója ilyenkor védőpáncélként funkcionál, az izmok megfeszülnek, a test meggörnyed. A nyak a gerinc legmozgéko­nyabb szakasza, de emellett biz­tosítja a fej tartását, és a gerinc­csatorna védi a gerincvelőt és a nagy nyaki ereket. Ha észreve­szi magán, hogy hibás testtar­tást vett fel, akkor korrigálja! Próbáljon meg ellazulni, érezni fogja, hogy vállai leereszked­nek, az izomfeszülés feloldódik. Üljön egyenes háttal, végezzen lassan fejkörzést balra és jobbra is, majd vállkörzést előre és hátra! Ezek a gyakorlatok a szá­mítógép előtt ülve is elvégezhe­tőek, és megelőzik az izomme­revséget. A feszült terület masz­­szírozása is jótékony hatású. A nyaki fájdalom megelőzésére és kezelésére nagyon hatékony a meleg. A hideg vagy a huzat ki­válthatja vagy felerősítheti a pa­naszokat, ezért mindig védje a kalmazhatjuki A mentát az ókori görögök bal­zsamozásra használták, de ma­napság már nemcsak a gyógyá­szatban, hanem az élelmiszer­­iparban és a szépségiparban is hasznát vesszük. Saját kis ker­tünkben vagy az ablakpárká­nyon, kis edényben mi is ter­meszthetjük. A menta gyógyító ereje a benne található illóolaj­nak köszönhető. A borsos men­ta igen jó fűszer, mely kiváló zamatot ad az ételeknek. A sa­láták és az édességek kiváló íze­sítője, s aromás ecet is készül­het belőle. Kozmetikai készít­ményekhez is alkalmazzák. Für­dőt szintén készíthetünk illóolajával, amely nagyon kel­lemes és frissítő. Fokozza a nyálképződést, a gyomorbán­nyakrégiót megfelelő ruházattal, télen viseljen meleg sálat! Az irodában végezze az említett gyakorlatokat, otthon pedig me­leg borogatást tehet a nyaka kö­ré, és izomlazító hatása van a meleg (nem forró!) zuhanynak is. Ha nem észlel javulást, és a nyaki fájdalom tartósan fennáll, forduljon orvoshoz, (webbeteg) talmaktól szenvedők bátran al­kalmazhatják puffadás és hány­inger ellen, s az emésztést is se­gíti. Epegyulladásnál, menstru­ációs zavaroknál is segítségül hívhatjuk, hiszen nyugtató, ösz­­szehúzó hatása is van. A zöld menta vagy valódi fo­dormenta ugyancsak hasznos a konyhában. Az édességeken túl gyümölcsök, fagylaltok, kö­retek és italok alkotóeleme is lehet, mint ízesítő. Készíthe­tünk belőle teát is, szárított le­veleiből kell megfőzni: legin­kább ezt isszuk nátha esetén, de kiváló csak szomjúság ellen is. Szintén segíti az emésztést, oldja a görcsöket, szélhajtó ha­tása van, de az étvágyat is ser­kenti. (nd) Frissüljünk mentával! Ha a kávé nem segít, próbáljuk ki az élénkítő mentateát! Ezt a kiváló fűszert frissítő fürdőhöz és különféle panaszokra is al-

Next

/
Thumbnails
Contents