Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-06 / 55. szám
KÜLFÖLD 8 I 2019. március 6. | www.ujszo.com RÖVIDEN Beavatkozhatnak az EP-választásba Guaidó újabb tüntetésre szólít Venezuela visszatér az utcákra, hogy megingathatatlanul, bátran harcoljon a szabadságáért Brüsszel. A május végi európai parlamenti (EP) választásba való ellenséges külső beavatkozások veszélyeire figyelmeztetett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. „Vannak külső EU-ellenes erők, amelyek titokban vagy nyíltan befolyásolni próbálják az európaiak demokratikus választásait, például a brexitről szóló referendum vagy Európa-szerte több más választás esetében. És ez lehet a helyzet a májusi európai parlamenti választáson is. Mindazokat, akiket érdekel az EU, működjenek együtt szorosan a választás alatt és után, és ne engedjék, hogy a külső erők által finanszírozott, Európa-ellenes pártok döntsenek fontos prioritásokról, az uniós intézmények új vezetéséről” - jelentette ki. (MTI) Hillary Clinton nem akar már elnök lenni Washington. Hillary Clinton korábbi amerikai külügyminiszter és legutóbbi demokrata párti elnökjelölt bejelentette, hogy nem indul a 2020-as elnökválasztáson. Az egykori New York-i szenátor bár világossá tette, hogy az elnökválasztáson nem méreti meg magát, azt ígérte, hogy „nem megy sehova”, vagyis marad az aktív politikai pályán. „Tovább dolgozom, felemelem a hangomat, és kiállók azért, amiben hiszek” - hangoztatta Clinton, hozzátéve, hogy mélyen nyugtalanítja, ami jelenleg az országban történik. (MTI) Trump és az iskolai szólásszabadság Washington. Nagy a visszhangja Donald Trump elnök bejelentésének, miszerint elnöki rendeletet tervez a szólásszabadság biztosítására az amerikai oktatási intézményekben. A kaliforniai egyetemeket összefogó oktatási felügyelet vezetője elítélte a tervezett elnöki rendeletet, amelyet szükségtelen lépésnek minősített. Konzervatív portálokon az iskolák jó részében uralkodó, vélt liberális véleményuralom végét vizionálták. Felerősödtek és megszaporodtak a konzervatív, főleg egyetemi diákok panaszai, akik amiatt elégedetlenek, hogy véleményüket el akarják hallgattatni, nem hívnak meg konzervatív előadókat, vagy zaklatják őket. (MTI) Menekülthullám Burkina Fasóban Ouagadougou. Majdnem 70 ezren menekültek el otthonukból Burkina Fasóban az elmúlt két hónapban iszlamisták által elkövetett támadások és helyi bűnbandák közti összecsapások miatt - közölte az ENSZ Központi Vészhelyzeti Segélyalapja (CERF). A fegyveres támadások miatt több mint 1100 iskolát zártak be, ez pedig a CERE szerint csaknem 150 ezer gyerek oktatását érinti. További, kb. 120 ezren nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz. (MTI) Juan Guaidó ellenzéki vezér és felesége, Fabiana. Harcba szólít. (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Caracas. Hazaérkezett a venezuelai fővárosba az önmagát januárban Venezuela ideiglenes elnökává kikiáltá Juan Guaidö venezuelai ellenzéki vezető, aki hazatérésével a letartóztatását kockáztatja, ás akit a repülőtéren civilek ás a nemzetközi közösség képviselői fogadtak. „Itt vagyunk” - mondta újságíróknak Guaidó, hozzátéve, hogy folytatják az utcai megmozdulásokat. Az ellenzéki vezető hazatérésével a letartóztatását kockáztatja, mivel figyelmen kívül hagyta a vele szemben egy előzetes vizsgálat részeként elrendelt kiutazási tilalmat, és latin-amerikai körútra indult, hogy további támogatókat szerezzen magának a hivatalban lévő venezuelai elnökkel, Nicolás Maduróval szemben. „Mindnyájan tisztában vagyunk a politizálás kockázataival Venezuelában” - közölte Guaidó. Többek között spanyol, francia, német, portugál, chilei és argentin diplomaták gyűltek össze, hogy fogadják és kísérjék a venezuelai ellenzéki vezetőt, emellett venezuelaiak százai kezdtek el gyülekezni országszerte a Guaidó által meghirdetett Folytatódik megmozdulások alkalmából. A venezuelai ellenzéki vezető arra figyelmeztetett: „Maduro úgy fog tenni, mintha soha nem próbált volna meg elnyomni és megosztani minket”, ezért felszólította az állampolgárokat, hogy folytassák az utcai megmozdulásokat. A hétfői tüntetések békésen értek véget. Az ellenzéki aktivisták ellepték a Caracas szívében lévő Alfredo Sadel teret és a környező utcákat, valamint a Las Mercedes sugárút egy részét. A nagygyűlésen megjelenő Guaidó felmutatta lepecsételt útlevelét a tömeg előtt annak bizonyítékaként, hogy törvényesen lépett Venezuela területére. Az ellenzéki vezető a hét többi napjára is tömegmegmozdulásokat jelentett be. Kijelentette: a tüntetések nem érnek véget, míg Venezuela vissza nem szerzi szabadságát. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: újabb nemzetközi szankciók fogják sújtani a Madurokormányt. A tüntetésen beszélt arról is, hogy a venezuelai hadsereg 700 katonája csatlakozott ügyükhöz. Ez a kolumbiai határon fekvő Táchira állam katonai állományának ötödé. A Guaidót elsőként elismerő Egyesült Államok alelnöke, Mike Pence „gyors reagálást” ígért abban az esetben, ha az ellenzéki vezetőt visszatérését követően megfenyegetik, megfélemlítik, vagy ha erőszakot alkalmaznak vele szemben a venezuelai hatóságok. Az ellenzéki vezető belső köre szerint valós a veszélye annak, hogy letartóztatják őt. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter közleményben gratulált Juan Guaidónak a térségben tett diplomáciai erőfeszítéseihez. Pompeo sikeresnek minősítette Guaidó tárgyalásait, aki február 22-én a kolumbiai Cúcuta városába utazott, hogy megpróbálja onnan másnap bejuttatni a felhalmozott -javarészt az USA által küldött- humanitárius segélyeket Venezuelába, de a Maduróhoz hű fegyveres erők útját állták a szállítmányoknak. Eközben Brazíliából is megpróbáltak segélyszállítmányokat bejuttatni. A segélyeket bejuttatni próbáló tüntetők és a fegyveres erők között összecsapások törtek ki, amelyekben többtucatnyian meghaltak, és több százan megsebesültek. A venezuelai ellenzék állítása szerint azonban így is sikerült mintegy 50 tonna humanitárius segélyt bejuttatnia. az egyeztetés a brexit módosításáról Tegnap folytatódtak az egyeztetések London és Brüsszel között a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás módosításáréi. London/Brüsszel. Stephen Barclay brit brexitügyi miniszter és Geoffrey Cox, a konzervatív párti brit kormány jogi főtanácsosa együtt utazott Brüsszelbe, ahol Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Michel Bamier-val, a bizottság brexitfőtárgyalójával találkozott. A küldöttségeknek e héten eredményt kell elérniük ahhoz, hogy az unióval novemberben aláírt, a londoni alsóház által januárban viszont rekordtöbbséggel elutasított, a brexitről szóló megállapodást a brit kormány az elfogadás reális esélyével terjeszthesse ismét a képviselők elé. Theresa May miniszterelnök ugyanis a múlt héten bejelentette, hogy a megállapodásról az alsóház legkésőbb március 12-éig ismét voksolhat. A brit sajtó és az elemzői közösség konszenzusos várakozása az, hogy a szavazás jövő kedden, a kitűzött határnapon lesz. Ha a ház újból elveti az egyezményt, akkor a kormány a rákövetkező napon azt a kérdést terjeszti be szavazásra, hogy a parlament engedi-e a megállapodás nélküli brexitet. Minden felmérés azt mutatja, hogy az alsóház jelentős többsége ellenzi a rendezetlen kilépést az EU-ból, tehát ha ez a kérdés valóban a képviselők elé kerül, akkor szinte biztosra vehető, hogy elutasítják a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnését. Theresa May bejelentése szerint ha az alsóház a megállapodást és a megállapodás nélküli brexitet egyaránt elutasítja, a kormány lehetővé teszi a szavazást a kilépés március 29-i határidejének meghosszabbításáról. Ez utóbbihoz viszont a többi 27 uniós társállam egyhangú beleegyezése kell. London 3 módszert vázolt fel annak biztosítására, hogy a londoni parlament elfogadhassa a kilépési megállapodást. Az egyik „alternatív megoldások” beillesztése a brexit megállapodásába az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célzó tartalékmechanizmus (backstop) helyett, a másik a jelenlegi backstop-záradék alkalmazhatóságának jogilag kötelező erejű időbeli korlátozása, a harmadik egy olyan, szintén jogilag kötelező erejű záradék beépítése a brexit egyezményébe, amely lehetővé teszi a backstop-mechanizmus alkalmazásának egyoldalú befejezését. Az uniós vezetők azonban jelenleg határozottan elvetik a novemberben lezárt 585 oldalas, a brexitről szóló megállapodás újranyitásának lehetőségét. Michel Bamier kijelentette, az unió kész olyan garanciavállalásokra, amelyek megkönnyíthetik a megállapodás elfogadását a brit parlamentben. (MTI) Újabb miniszter távozott Justin Trudeau kanadai miniszterelnök (felvételünkön) kormányából; Jane Philpott költségvetési miniszter azzal indokolta távozását, hogy megrendült a bizalma a kormányban. Philpott nem értett egyet azzal, ahogyan a kormány reagált arra a gyanúsításra, amely szerint a kabinet részéről tavaly nyomást gyakoroltak Jody Wilson-Raybould korábbi igazságügyi miniszterre, hogy az SNC Lavalin Group építőipari nagyvállalat ügyében ne induljon vizsgálat korrupció miatt. A liberális Trudeau 2015-ös hatalomra kerülésekor a politikusok jobb elszámoltathatóságára tett ígéretet. (TASR/AP) Fidesz: 13-an rúgnák ki Brüsszel. Az Európai Néppárt (ÉPP) 13 tagpártja 10 országból kezdeményezte hivatalosan a Fidesz kizárását vagy tagságának felfüggesztését - közölte a pártcsalád egyik szóvivője. Az ügy a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt március 20-i ülésén, az Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozójának előestéjén kerülhet terítékre. Joseph Daul, az ÉPP elnöke újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: „lehetőséget kell adnunk a Fidesznek, hogy még egyszer kifejtse álláspontját”. Információk szerint a konzervatív erőket tömörítő EPP- ből a Fidesz kizárását, vagy tagságának felfüggesztését kezdeményező pártok között van két portugál tagpárt, a Demokratikus és Szociális Centrum-Néppárt (CDS-PP), valamint a jobbközép Szociáldemokrata Párt (PSD), a holland Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), a flamand kereszténydemokraták (CD&V), a vallon konzervatív Humanista Demokratikus Centrum (CDH), a luxemburgi Keresztényszociális Néppárt (CSV), a finn Nemzeti Koalíciós Párt, a litván Haza Szövetsége - Litván Kereszténydemokraták (TS-LKD), a görög konzervatív Új Demokrácia Párt, a norvég konzervatív Hoyre, valamint két svéd tagpárt, a Mérsékelt Párt és a kereszténydemokrata párt. Az ÉPP alapokmányának értelmében legalább öt országból hét tagpárt kezdeményezheti bármely másik tag kizárását. Tegnap az ír Fine Gael is csatlakozott a javaslathoz, ami sokat nyom a latban, mert jelenleg ők vannak kormányon Írországban, így Európában is van súlya a szavuknak. A jelenlegi Európai Parlamentben négy képviselővel van jelen a Fine Gael. (MTI, 444 hu)
