Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-05 / 54. szám

www.ujszo.com | 2019. március 5. KULTÚRA 113 Elengedni végre a gyűlöletet Kortárs magyar dráma díjat kapott Závada Pál az Egy piaci nap című regényéért, amelyből színpadi mű született Závada Pál és Radnóti Zsuzsa a díjátadón (Szkárossy Zsuzsa felvétele) SZABÓ G. LÁSZLÓ Kortárs magyar dráma díjat alapított Radnóti Zsuzsa dramaturg, Örkény István özvegye. Az első alkalommal megtartott díjátadón két drámai szöveg részesült elismerésben. Závada Pál Egy piaci nap című regénye és Kelemen Kristóf trafóbeli előadása, a Megfigyelők. Radnóti Zsuzsa már 2017-ben, Kossuth-díja átvételekor bejelentet­te: a kitüntetésével járó juttatásból alapítványt hoz létre. „Olyan kortárs drámákat, színpadi írásműveket díja­zunk, amelyek közéleti tartalmúak, kritikus hangvételűek, tehát történel­mi múltunk eddig kibeszéletlen, fáj­dalmas eseményeit tárgyalják. Vagy olyan darabok, amelyek kendőzetle­nül szólnak a bennünket körülvevő, jelenkori magyar valóságról, és ké­pesek arra, hogy fontos és érzékeny társadalmi jelenségeket fogalmazza­nak meg a nagy nyilvánosság erőte­rében.” A díj odaítéléséről kuratóri­um dönt, amelynek elnöke Radnóti Zsuzsa, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. A szer­vezők szándéka szerint a díjat min­den évben Örkény István világszerte nagy sikerrel játszott drámája, a Tó­ték ősbemutatójának napján, február 24-én, vagy annak közelében adják át. Závada Pál az Egy piaci nap szer­­zőjeként kapta a díjat, de vele együtt elismerésben részesült Mohácsi Ist­ván és Mohácsi János, a szöveget színpadra alkalmazó testvérpár is. Előadásuk a Radnóti Színház reper­toárját gazdagította 2018 májusában. A Rózsavölgyi Szalonban megtar­tott díjátadón Grecsó Krisztián mon­dott laudációt a művel kapcsolatosan. „Závada Pál és a Mohácsi testvérek darabjának a tükrébe gyötrelmes be­lenézni. Mert azt látni ott, hogy a vi­lágnak ezen a felén, a reménytelen Kelet-Európábán (azért sem Közép- Európában, nincs olyan, hogy „kö­zép”) sose lesz jobb. Itt nincs bűnbánat, engesztelődés vagy megbocsátás... A néző előadás köz­ben másra sem vágyik, mint elenged­ni a gyűlöletet, és kilépni a bosszú­körből. Az Egy piaci nap kijózaní­tóan lemondóan és csontig hatoló őszinteséggel azzal szembesít: megbékélés nem lesz itt soha.” Majd hozzátette: „Dermesztő, felrázó, ke­gyetlen és gyönyörű darab az Egy piaci nap.” Megtörtént eseményeken, az 1946- os kunmadarasi pogrom történetén alapszik a regény, amikor a helybéli parasztasszonyok megtámadták a zsidó árusokat, megvádolva őket az­zal, hogy árdrágítást és üzérkedést követnek el. Sokan felhánytorgatták azt is, hogy a deportálásból hazatérő zsidók visszakövetelték 1944-ben el­kobzottjavaikat. „A szociális ellátat­lanság és éhezés miatt ugyanazok a zsidóellenes idegbajok támadtak fel, mint a háború idején” - így Závada Pál, akit először Örkény Istvánról kérdeztem a díj átvétele után. „Még élt Örkény, amikor olvasni kezdtem őt. Mint az elmúlt rendszer legizgalmasabb íróját, úgy vettem kézbe minden művét, hogy na, akkor nézzük, miről beszél? Egyperces no­vellái izgalmas erővel ütöttek be az akkori kortárs irodalomba, azokkal alapjában rengette meg az irodalom­értésünket. Nekem már akkor egyértelmű volt, hogy itt nagy dolog történik. Közben el sem akartuk hin­ni, hogy ez tényleg lehetséges. Hogy az állami kultúrpolitika irányítása alatt tartott könyvkiadásnak egy ilyen gyöngyszeme kifuthat. Hogy ezt en­gedték. Aztán rájöttünk, hogy ez az a tűrt kategória, amelyik arról szól, hogy itt most valaki nagyon beújít valamit, s arra van könyvkiadói tá­mogatása. Ezzel párhuzamosan pe­dig sikerrel mutatták be a drámáit, a Macskajátékot és a Tótékat. A mai kultúra-, színház- és irodalomked­velő közönség - teljes joggal - szín­háztörténeti fordulópontként tartja számon ez utóbbi színre vitelét. Arra is emlékszem, mennyire vártuk Ör­kény Forgatókönyv című drámáját, amelyet már halálos betegen írt. Az ugyanazon a nyomvonalon haladt, mint a Pisti a vérzivatarban, csak ép­pen a legsúlyosabb magyar történel­mi traumákba ment bele.” A frissen átvett díjjal kapcsolato­san Závada Pál elsőként a díjalapító nagylelkűségét emeli ki. „Radnóti Zsuzsa fantasztikus em­ber. Az életét tölti azzal, hogy köz­vetít irodalom és színház között. Ő nemcsak a színpadra állítás drama­turgiai feladatait látja el, hanem súg is. Rendezőknek, direktoroknak, hogy az írók mit írtak. És nemcsak a drá­mákra figyel, mindenfajta írásműre, amelyben a színpadra vitel lehetősé­gét látja. Ez a díj az ő ünnepe, róla szól. A saját pénzét ajánlotta fel erre a cél­ra, ami hihetetlen nagylelkűségre utal. Elkötelezettje egy nemes ügynek.” Az Egy piaci napot évekkel ez­előtt már felajánlotta egy budapesti színháznak Závada Pál, de nem járt vele sikerrel. „Gyalázatos helyzet volt. Az igazgató el sem olvasta az anyagot, úgy utasította vissza. Nem azt mondta, hogy bocsáss meg, Pali­kám, túlvállaltam magam, nem volt időm foglalkozni a darabbal, hanem mellébeszélt, pontosabban hazudott, és majdhogynem kizavart az irodá­ból. Akkor nagyon felháborodtam, mára viszont rájöttem, milyen sze­rencse, hogy ez történt. Ha elfogadta volna, kiadja valakinek, hogy ren­dezze meg egy szűk számú közön­ség számára, és lett volna egy telje­sen elfelejthető előadás. Tehát így jártam jól. Óvatosan kell bánni a rosszakaróinkkal. Lehet, hogy öntu­datlanul jót tesznek velünk.” A Radnóti Színház előadását ő maga is nagyon szereti. A próbákra is gyakran bejárt, néha bele is szólt a dolgok menetébe. „Mohácsi János többször is kérte, hogy szóljak, ha valami nem tetszik. Ha volt ilyen, akkor sem jeleztem azonnal. Gondoltam, majd kihullik magától. Ha másnapra sem hullott ki, akkor szóltam. Teljesen harmonikus összjáték volt köztünk. Én úgy te­kintek az előadásra, hogy felkínál­tam egy alapélményt, egy irodalmi anyagot, amely beindította két nagyszerű színházi alkotó fantáziá­ját. A létrejött előadást pedig teli szájjal merem dicsérni. Még jobb is, mint az én regényem. Más esetben nem mondanék ilyet. Itt, most, igen.” A szerző a Vasárnap munkatársa • • ___ Öngyilkos lett a The Prodigy énekese JUHÁSZ KATALIN Tegnap holtan találták essexi otthonában a The Prodigy együttes frontemberét, Keith Fiintet. Később közölték, a 49 éves énekes öngyilkos lett. A Liam Howlett zeneszerző vezet­te The Prodigy 1990-ben alakult, a kilencvenes évek közepére már az európai elektronikus zenei színtér legkreatívabb új ítóiként tartották őket számon. Sikerült ötvözniük a punk­­rock karcosságát az underground techno vad, extázisba kergető üteme­ivel, a zsigerekre ható, emellett szé­les körben fogyasztható zenét kínál­tak. Az 1994-es Music for the Jilted Generation, valamint az 1997-es The Fat of the Land című albumok a brit tánczene meghatározó lemezei kö­zött szerepelnek, a dalokhoz készült videóklipek egyike-másika pedig társadalmi vitát generált. A koncer­teken Keith Flint volt az első számú hangulatfelelős - extravagáns külse­jével, jellegzetes mozdulataival és kántálós, szuggesztív hangjával szinte hipnotizálta a közönséget. A The Prodigy pályafutása alatt hét stúdiólemezt készített, amelyek összesen harmincmillió példányban fogytak el világszerte. Legutóbbi al­bumuk tavaly novemberben jelent Keith Flint (1969-2019) (TASR-AP) meg No Tourist címmel, és kiváló kritikákat kapott. Még a megjelenés hónapjában világ körüli turnéra in­dultak vele. Idén több koncertet adtak Ausztráliában és Uj-Zélandon. Nálunk először a trencséni Pohoda fesztiválon lépett fel a zenekar 2005- ben, négy évvel később a pozsonyi PKO-ba is eljutottak, utoljára pedig 2012-ben a Nemzeti Teniszcsamok­­ban láthatták szlovákiai rajongói Fiintet a színpadon. Magyarországon sokkal többször megfordultak, a na­gyobb fesztiválok állandó szereplői voltak - idén nyáron a SZIN-en lép­tek volna fel, ami a csapat 15. ma­gyarországi koncertje lett volna. Flint öngyilkosságáról egyelőre nem adtak ki részleteket, csak annyit tudni, hogy a hétvége folyamán ve­tett véget életének. Sok zenésztársa emlékezett meg róla a közösségi mé­diában, a legtöbben kivételes ké­pességű előadónak és a zenekar ar­cának nevezték, aki nélkül nincs ér­telme tovább működtetni a The Pro­­digyt. Liam Howlett Instagram­­posztja alapján egyszerre érzi magát dühösnek és lesújtva. RÖVIDEN Magyar filmek újabb külföldi sikere Budapest. Ujj Mészáros Károly X - A rendszerből törölve című thrillerét forgatókönyvéért, Pálfi György Az úr hangja című sci-fijét pedig speciális effektusaiért díjaz­ták a hét végén véget ért Fanta­­sporto nemzetközi filmfesztiválon Portugáliában - közölte a Magyar Nemzeti Filmalap. Az X - A rend­szerből törölve forgatókönyvét Hegedűs Bálint és Ujj Mészáros Károly rendező írta. A film fősze­replője Balsai Móni, a további szerepekben Schmied Zoltán, Kulka János, Básti Juli, Szirtes Ági és mások láthatók. A thriller novemberben már elnyerte a 32. Braunschweigi Nemzetközi Filmfesztivál fődíját. A portugál filmfesztivál zsűrije a legjobb speciális effektusokért járó díjjal ismerte el Pálfi György Az Úr hangja című filmjét. A Fantaspor­­to filmfesztivált idén 39. alkalom­mal rendezték meg, amelyen 54 ország filmjeit vetítették. Magyar fókusz - Az új generáció címmel külön programot szentelt a magyar alkotóknak; műsorra tűzték a Rossz versek, a Nyitva és a Tiszta szívvel című filmeket is. (MTI) Éljen Picasso! a Mirbach-palotában Pozsony. Éljen Picasso! címmel nyílik kiállítás március 7-én 17 órakor a Pozsonyi Városi Galéria Mirbach-palotabeli kiállítóterme­iben. A tárlaton a Thomas Em­merling Picasso-gyűjteményéből származó hét grafikai sorozat 123 litográfiáját láthatja a közönség június másodikáig. Ezek a művek 1945 után születtek, és tükrözik a mester utánozhatatlan vitalitását. A Mirbach-palotába látogatók a Picasso-munkák mellett megnéz­hetik a Csontváry Kosztka Tivadar és Mednyánszky László halálának centenáriuma alkalmából rende­zett A természet magányos, zseni­ális vándorai című kiállítást, mely a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből válogat. (tb)

Next

/
Thumbnails
Contents