Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-30 / 76. szám
RÉGIÓ Rimaszombati variációk sok magyar iskolára és kevés gyerekre A református egyház terjeszkedik, a többiek attól tartanak, tőluk fogja elvinni a legjobb diákokat # Molnár Sándor és az épülő óvoda, a Gólyavár (Somogyi Tibor felvételei) VRABEC MÁRIA Nagy valószínűséggel az ország egyetlen kisvárosában sincs akkora választák magyar oktatási intézményekből, mint Rimaszombatban. Hivatalosan van állami és magánalapiskola, állami ás egyházi gimnázium ás nemsokára lesz állami meg egyházi óvoda és alapiskola is. A felosztást folytathatnánk aszerint is, hová jár több roma gyerek, mert kimondva-kimondatlanul az új intézmények létrehozása mögött ez az indíték is ott lapul. A fő kérdés persze az, vajon vane, lesz-e a városban annyi magyar gyerek, hogy ezt mind megtöltse, vagy az újonnan létrejött református intézmények nagyrészt az államiaktól fognak elvinni. Molnár Sándor zsinati főtanácsos, rimaszombati református lelkipásztor szerint nem kell aggódni, a városban legalább száz olyan gyerek van, aki azért jár szlovák óvodába, mert a helyi óvodák magyar csoportjaiban nem jutott neki hely. „Gyülekezetünkben évente 18-20 keresztelő van, a katolikusoknál ugyanennyi, és a környező falvakban is születnek magyar gyermekek. Ha ezeket meg tudjuk nyerni, már nincs gond. Csupán azt a fogadalmunkat teljesítjük, amelyet minden keresztelő alkalmával tesz a gyülekezet: a gyermeket mindenben segíteni fogja, hogy hitre j üssön” - mondj a. Épül az új óvoda A városban nem újdonság a református magyar óvoda terve, már2001- ben felmerült az ötlet. Később a helyi képviselő-testület megszavazta, hogy minden óvodában, ahol azt a szülők kérvényezik, kell magyar csoportot indítani. „Ez papíron szép, de a gyakorlatban a két szlovák óvodában működő három magyar csoportba csak hatvan gyereket tudnak felvenni. Mi a többieknek akartunk lehetőséget nyújtani, ezért éltünk a lehetőséggel, amikor a magyar kormány elindította a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház kiemelt partner ebben a programban, 4,6 milliárd forint áll rendelkezésünkre és ebből országszerte 23 óvodát építünk, vagy újítunk fel” —magyarázza Molnár Sándor. A rimaszombati református óvodát a tervek szerint szeptemberben meg is nyitják, bár az oktatási minisztérium még nem sorolta be a hálózatba. A kérvényt március 28-án ugyan benyújtották, de egyelőre az építkezésen még javában folyik a munka, és a pedagógusgárda sem állt össze. Beiratkozni minisztériumi engedély híján nem lehet, de jelentkező így is van szép számmal - gyerekből és óvónőből is. A szép új épület mellett az is vonzza a szülőket, hogy itt vélhetően kevesebb lesz a szociálisan hátrányos családból származó gyerek. Ezért írattak át három éve több gyereket a magyar alapiskolából a szlovák Creative Magániskola magyar osztályába is. A projekt végül nem bizonyult sikeresnek, azóta sem hirdetett az iskola felvételit a magyar osztályba. Nyilván a szülők is ráébredtek, hogy a jó magyar iskolához más is kell, mint az, hogy nem látogatják roma diákok, de az igény a szegregált oktatásra megmaradt. Hogy ez az igény szülte-e a református óvoda és alapiskola gondolatát, vagy sokan csak utólag látták meg benne az elkülönülés lehetőségét, azt nem tudjuk, de a helybeliek szerint ott biztos jobban megválogatják majd a gyerekeket, mint az állami intézményekben. Romák is jöhetnek Molnár Sándor ezt cáfolja, azt mondja, mindenkit fel fognak venni, aki teljesíti a felvételi követelményeket. „Mi nem zárkózunk el, ezt elmagyaráztam Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztosnak is. Keresztyéni szellemiségű nevelést, minőségi oktatást akarunk biztosítani, aki ezt vállalja, az jöhet hozzánk. De csak azért ne építsünk óvodát, mert itt romák is vannak?” - tette fel a költői kérdést Molnár. Kérdésünkre, nem osztja-e meg a helyieket a magyar állam támogatásával létrejött tanintézmény olyan szinten is, hogy majd jobb, igazabb magyarnak tartják magukat, akik oda járatják a gyereküket, azt válaszolja, nem megosztani akarnak, csak az a szándék vezérli őket, hogy zavartalan, jobb feltételeket biztosítsanak a magyar gyerekeknek. Ravasz Ábel korántsem ilyen bizakodó. Azt mondja, örül, hogy a leszakadó régiókban bővül az óvoda- és iskolahálózat, csak ne az legyen ennek az eredménye, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek kiszorulnak a minőségi oktatásból. „Figyelemmel fogom követni, nem növeli-e ez kezdeményezés még inkább a szegregációt” - ígéri a kormánybiztos. A Református Cigánymisszió igazgatója, Tóth Zsuzsanna azt mondja, az egyház célja biztosan nem az elkülönülés, hiszen ugyanezen program keretén belül két óvoda is épül hátrányos helyzetű gyermekek számára: Pálfalán és Feleden. Ugyanakkor nem tagadja, a téma mindig némi feszültséget okoz, az egyház vezetésében is vannak előítéletes emberek, akik örülnek, hogy a romák nem gyakorolják a vallásukat, mert így legalább a gyülekezeten belül nem kell találkozni velük. „Bízom abban, hogy ez a fejlesztés nem az elitképzést fogja szolgálni, mert a roma etikummal szemben sok a lemaradásunk. Ha azt látom, hogy a romák kiszorítása a cél, biztosan meg fogok szólalni” - állítja Tóth. A pedagógus személye Az új óvoda és iskola programjáról még semmit nem tudni, egyelőre csak a falak állnak. 650 ezer eurót tesz ki csak az óvoda építési költsége, a berendezéssel és az udvar rendezésével együtt Molnár Sándor szerint 700 ezerbe beleférnek. A tervek alapján tényleg nagyon szép lesz az óvoda, már neve is van: Gólyavár. Az ugyancsak a Daxner utcában található önkormányzati óvoda igazgatónője, Horváth Zsuzsanna mégsem a konkurenciától tart elsősorban, hanem attól, hogy az új óvoda és iskola alapításának ténye és körülményei viszályt szítanak a magyar közösségben. „Vagy tízen jelezték, hogy átvinnék oda a gyereküket, de ők is azt mondták, hogy majd akkor hoznak végleges döntést, ha tudni fogják, milyen pedagógusok lesznek ott. A mi erősségünk épp a tapasztalt pedagógusgárda, sokan ezért járnak hozzánk a falvakból is. 42 gyerek van a magyar csoportban, senkit nem kellett elutasítanunk. Sokan azért döntenek a szlovák óvoda mellett, mert vegyes házasságban élnek, vagy az van közel a lakhelyükhöz, és nem hiszem, hogy ők mind átmennek a református óvodába. Egyáltalán nem olyan egyszerű a dolog, hogy egyszer csak százzal több magyar óvodás lesz Rimaszombatban” - véli az igazgatónő. Kezdetben nem is voltak ilyen merész elgondolásaik a reformátusoknak, másfél éve még a Daxner utcai óvoda épületét akarták megvásárolni, felújítani és a meglévő pedagógusokkal működtetni. Könnyebb dolguk lett volna, mert ez az intézmény már része az iskolarendszernek, a tantestület is tapasztalt, de a szülők és alkalmazottak is tiltakoztak az egyházi fenntartású óvoda ellen. „Azt mondták, hogy csak a tábla változik, de mi úgy láttuk, hogy a fenntartó szellemiségének a nevelői munkában is meg kellene jelennie, hiszen most ezt is hirdetik. Ez sem biztos, hogy mindenkinek megfelel, ezért nem aggódunk, hogy nem lesz nálunk elég gyerek - mondja Polgári Mária óvónő. - Az, hogy nálunk a magyar gyerekek szlovák gyerekekkel is találkoznak, nem válik kárukra, roma gyerek pedig a magyar csoportban nincs, úgyhogy ez sem lehet gond. Inkább az aggaszt, hogy a beiratkozás után sem fogjuk tudni, hol hány gyerek marad, ha az új intézmények megnyílnak szeptemberben. Nem tartom etikusnak, hogy ilyen bizonytalanságban tartják a szülőket és a pedagógusokat.” Reformátusok utcája A szülők és pedagógusok egyelőre csak azt látják, hogy a református egyház céltudatosan terjeszkedik. A Daxner utcát lassan átnevezhetik Reformátusok utcájává, mert a református gimnázium udvarában épül a református óvoda, közvetlenül a református Csillagház mellett pedig már zajlik egy régi iskolaépület felújítása. Ebben fog működni a református alapiskola, a jövőben pedig református bölcsődét és szakmunkásképzőt is terveznek. Az alapiskola iránt még az óvodánál is több szülő érdeklődik, ezért március elején tájékoztatást tartott Molnár Sándor a. szülőknek, bár maga is beismeri, hogy sok konkrétummal nem tudott szolgálni. „Még nem állt össze a tantestület, és minisztériumi engedély híján beiratkozást sem hirdethetünk. De a legrátermettebb pedagógusokat szeretnénk idecsábítani és olyan hátteret, nyugodt légkört tudunk nekik biztosítani, amilyen az önkormányzati intézményekben biztosan nincs. Szándéknyilatkozatokat gyűjtöttünk a szülőktől, ezek alapján mondhatom, hogy szeptemberben mindkét intézményt elindíthatjuk. Addig azt tanácsoltuk, hogy iratkozzanak be az állami iskolába, aztán átléphetnek hozzánk” - magyarázza Molnár. (Folytatás a következő oldalon) ATompa Mihály Alapiskolát nehéz helyzetbe hozhatja a református iskola
