Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-01 / 51. szám
www.ujszo.com | 2019. március 1. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Caputová, az esélyes A fontosabb csatákat sorra elbukó Robert Ficónak még mindig van annyi ereje, hogy nagy kárt okozzon, ennyi vigasza maradt SÁNTA SZILÁRD F jabb és újabb felmérések U erősítik meg, hogy Zuzana Caputová a legesélyesebb államfőjelölt az első fordulóban. Ezek a felmérések azt mutatják, hogy Robert Mistrík, aki Caputová javára lépett vissza, teljesen lemaradt, és a Progresszív Szlovákia alelnöke, a 45 éves jogász a Smer által támogatott jelölt, Maros Sefcovic előtt is megnyugtató előnyt szerzett. Peter Pellegrini kormányfő sietett is leszögezni, hogy „az emberek ne hagyják, hogy a felmérések manipulálják őket”. Elég sajátos értelmezése ez a közvéleménykutatásoknak. A miniszterelnök átgondolatlan első reakciója pontosan jelzi, a Smerben tanácstalanság van, a sótlan jelöltjük képtelen mobilizálni, és veszélyben a terv, mely szerint az elnöki palota is az ő irányításuk alá kerülne. A választópolgárokat szombaton reggel hatig lehet „megvezetni”, ugyanis utána életbe lép a választási eredmények felméréseire vonatkozó kéthetes moratórium. A visszalépési nyomásnak sokáig ellenálló Caputová heltállt a minicsatában Mistríkkel, s a támogatottsága emelkedni kezdett - végül az őt visszalépésre felszólító Mistrík hátrált meg. Caputová nemcsak az elnökjelölti vitákban szerepelt jól, hanem Csehország egyik legnépszerűbb show-jában, Jan Krausnál is. Mi, akik a miniszterelnökkel ellentétben, a közvélemény-kutatások alapján próbálunk esélyeket latolgatni, azt látjuk, hogy a második fordulóban Caputová-Sefcovié meccs várható. Bár az intenzív kampányt folytató Stefan Harabint sem lehet teljesen leírni, mert Kotleba támogatóival okozhatna meglepetést. Azáltal, hogy Caputová lett a legesélyesebbjelölt, hirtelen célkeresztben találta magát, hiszen most már tudvalevő, kit kell legyőzni. Amíg Mistríkkel vívott külön csatát, addig a lejárató kampányt sem élesítették ellenük, de most, hogy megvan a célpont, számithat arra a favorit, hogy megpróbálnak szavazókat leválasztani róla, valamint politikai és személyes támadásokra készülhet. A fontosabb csatákat sorra elbukó Robert Ficónak még mindig van annyi ereje, hogy nagy kárt okozzon, s tulajdonképpen ennyi vigasza maradt. Andrej Kiska államfő példáján látjuk, a módszerekben, eszközökben nem válogat a Smer elnöke. Legújabban a 2014-es választási eredményt kérdőjelezi meg, és át szeretné rajzolni a Kiska elnöki tevékenységéről kialakult képet. Kiska bizonytalansága az újraindulással kapcsolatban és a homályos pártpolitikai ambíciói sokat koptattak a politikai krédóján, Fico pedig épp azon dolgozik - a bosszún túl, mert az államfő lezárta az utat az Alkotmánybíróságra hogy teljesen elvegye a kedvét a folytatástól, vagy ellehetetlenítse Kiska politikai karrierjét. Éppen ezért arra lehet számítani, hogy a langyosabb elnökjelölti kampány vége nem várt izgalmakat hoz, ahol a leegyszerűsített üzenetekben sem lesz hiány, hogy mi között választhatunk. Abban bízhatunk, hogy a szlovákiai magyar szavazó demokrataként viselkedik, felelősségtelj esen fölméri, mire van szüksége az országnak, és bölcsebb lesz, mint a politikai képviseletét fölvállalok.- Mindenhol jó, de legjobb az Európai Parlamentben! (Lubomfr Kotrha karikatúrája) Brüsszeli válasz a magyar kampányra Az Európai Bizottság válasza a magyar kormány kampányára. A magyar kormány „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!” címmel kampányt indított - óriásplakátokat helyezett ki, egész oldalas újsághirdetéseket jelentetett meg, a miniszterelnök pedig minden magyar állampolgárnak levelet írt. Az Európai Bizottság egyetért: a polgároknak valóban joguk van tudni, mit tesz az EU. Mi viszont azt gondoljuk, hogy az emberek tényeket érdemelnek, nem fikciót. A magyar kormányzati kampány elferdíti az igazságot, és egy „titkos terv” sötét képét igyekszik felfesteni, amelynek célja az Európába irányuló migráció ösztönzése. Az igazság azonban az, hogy nem létezik ilyen összeesküvés. A magyar kormány állításai rossz esetben tényszerűen helytelenek, és a legjobb esetben is erősen megtévesztők. Soros Györgyhöz pedig az egésznek semmi köze. A bizottság ezért szeretne tiszta vizet önteni a pohárba, és pontról pontra tisztázni, mi a tény, és mi a fikció. „Be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát.” A valóság: a menekültek áttelepítése EU-n kívüli országokból mindig is önkéntes alapon történt, és így is marad. Különbséget kell tenni az (EU-n belüli) áthelyezés és az (EU-n kívülről való) áttelepítés között. Az EU kész arra, hogy (egy áttelepítési keretrendszerrel) összehangolja az erőfeszítéseket, de a tagállamok részvétele továbbra is önkéntes marad. Az áthelyezés a menedékkérők EU-n belüli - egyik tagállamból egy másikba történő - áthelyezését jelenti. A menekültválság csúcspontján a tagállamok jogszabályt fogadtak el arról, hogy csekély számban menedékkérőket helyezzenek át Olaszországból és Görögországból. A tagállamok ezzel is szolidaritásukat fejezték ki a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett két tagállam iránt. A Miniszterek Tanácsában, ahol a határozatok elfogadásába Magyarországnak is van beleszólása, olyan döntések születtek, amelyek értelmében Magyarországnak rendkívül kevés menedékkérőt (az áthelyezésre jogosult 34 710 személy közül mindössze 680 főt) kellett volna befogadnia. Magyarország nem tett eleget a kötelességének, és egyetlen menedékkérőt sem helyezett át a területére. Az áthelyezésre meghatározott kétéves időkeret már lejárt. Az uniós menekültügyi szabályok nem tartalmaznak kötelező áthelyezésre vonatkozó rendelkezéseket. A hatályban lévő szabályozás megreformálásáról már egy ideje megbeszélések folynak a tagállamok és az Európai Parlament között. Ezekkel a tárgyalásokkal kapcsolatban a Bizottságnak az az álláspontja, hogy valamilyen módon minden tagállamnak szolidaritást kell tanúsítania, de a szolidaritás nagyon sokféle formát ölthet (például határőrök helyszínre küldését és pénzügyi hozzájárulást). (444.hu) Miért buknak a nemzetek? KERÉNYI GYÖRGY y Kijöttek a 2017-es számok az unió egyes régióinak fej lettségéről. Az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP alapján Szlovákia egyetlen régiója sincs az uniós átlag 50%-a alatt. Romániában egy ilyen régió van, Magyarországon négy. (Az unió 20 legfejletlenebb régiója közül 4 magyarországi, vagyis az ország fele.) Megnéztem, milyenek voltak ezek a számok az elmúlt tíz évben. 2006-ban Szlovákia négy régiója közül még kettő teljesített az uniós átlag felénél gyengébben. Romániában ekkor még Bukarest kivételével az összes régió ilyen volt: hét. Magyarországon 2006-ban is 4 régió volt harmatgyenge. 2010-ben Szlovákiában már csak 1 régió szerepelt az 50% alattiak között, Romániában még mindig 6. Magyarországon akkor is 4. És az utolsó mérésnél, 2017-ben, ahogy már írtam, a számok: 0—1-4. Vagyis: míg Szlovákia és Románia gyakorlatilag mindegyik uniós átlag alatti régióját felhozta, Magyarország ugyanott van, mint 11 éve. Ha az országok teljesítményét egyben, nem régiónként nézzük, akkor Szlovákia 2006-ban az uniós átlag 63%-án állt, Magyarország ugyanott, míg Románia akkor 38%-on. A 2010-es számok így festettek: Szlovákia 73, Magyarország 65, Románia 47. És végül 2017-ben: 76-68-63. Vagyis míg Szlovákia 13 százalékpontot javult 11 év alatt, Románia 25- öt, Magyarország csak 5-öt. Ezek a tények. Eközben Orbán a héten Erős ország - erős gazdaság címen tartott előadást, ahol újabb céldátumot tűzött egy helyben toporgó latifundiuma elé: 2030-ra az EU 5 legjobb országa közé kell kerülnünk, „ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni”, valamint legyünk az 5 legversenyképesebb ország egyike is. Szijjártó Péter pedig átadott Komáromban egy gyárat, amit már tavaly is átadott egyszer. A magyar abszurd a cseh új hullám legendás filmjeit idézi. Az Európai Bizottság szintén e heti országjelentésében olvashatók Magyarország stagnálásának okai is. „Nem történtek intézkedések az antikorrupciós keretek és az ügyészségi erőfeszítések megerősítésére. Nem javult a szolgáltatások szabályozási környezete. A döntéshozatal és a társadalmi párbeszéd minősége és átláthatósága nem javult.” A szlovák országjelentés a szervezett bűnözés és a korrupció magas szintjét emeli ki, de nem teszi hozzá, hogy az intézményrendszer ezt nem akaija kezelni. Magyarországról viszont ezt írja: „Hiányoznak a legmagasabb szintű korrupciós esetek eltökélt kivizsgálását célzó lépések.” Illusztráció 1. a héten: Simicska Lajos volt fő oligarcha mind az 52 cége „Mészáros Lőrincnél” landolt. Illusztráció 2: bírósági ítélet ellenére nem adja ki a felcsúti fociakadémia, hogy mire költötte azt a 11 milliárd Ft közpénzt, amit TAO formájában kapott az Orbánnak gazsuláló cégektől. A minisztérium ugyanis már másfél éve bekérte a papírokat, és most újabb fél évre meghosszabbította saját „vizsgálatát”, így ő ül a papírokon „Mészáros” helyett. Hisz az állam az,»Mészáros”. A miért buknak el a nemzetek? című alapkönyv különféle civilizációkat, országokat vizsgál a történelem folyamán, és arra jut, hogy azok az országok váltak tartósan erőssé, amelyekben az állam megfelelő intézményi és jogrendszert működtetett az igazságos gazdasági és politikai verseny biztosítására. Magyarországon az állam nem egy semleges szabályozó abban a versenyben, melyben alapvetően érdem alapján kerül előre valaki, hanem egy politikai erő és a hozzá kapcsolódó gazdasági szereplők érdekében működik. Nem ágazati, pl. gazdasági racionalitás vezérli, csak a hatalommegtartás és sajátjai helyzetbe hozása. És hogy milyen az általa szabályozott politikai verseny, azt maga a külügyminiszter buktatta le a héten a BBC-ben. Az országot megint elárasztó, Soros-Juncker titkos tervet sejtető kormányzati plakátkampányra kérdezett rá a műsorvezető, mire Szijjártó Péter azzal válaszolt, hogy EP-kampány van. Csakhogy kampány pártok között zaj lik, a kormány nem szállhat be politikai propagandával a pártok versenyébe, vagyis sokmilliárdos „tájékoztatása” törvénytelen. Természetesen sem a kampányköltéseket ellenőrző Számvevőszék (ami szakmánybán bünteti százmilliókra az ellenzéki pártokat), sem az ügyészség nem szólalt meg. Egy újabb elcsalt választás következik. Magyarország a végét járja. Szlovákia, úgy néz ki, megküzd a démonaival. A szerző Pozsonyban (is) élő magyarországi újságíró TALLÓZÓ Csinos fizetéssel távozott a merénylő Több ezer euró szabálytalanul kiutalt fizetéssel távozott Németországból a 2001. szeptember 11-én az Egyesült Államokban végrehajtott terrortámadások ügyében indított eljárások első elítéltje, Munir el-Motaszadek, akit büntetése letöltése után, tavaly ősszel szállítottak vissza hazájába, Marokkóba - írta a Spiegel Online. A német hírportál értesülése szerint Munir el- Motaszadek nagyjából 7000 euró készpénzt tartalmazó borítékot kapott a Hamburg Fulhs-büttel nevű negyedében működő börtönben, amikor tavaly októberben elbocsátották. A borítékban az elítélt havi 30 eurós zsebpénzéből és a börtönben végzett munkája után járó fizetésből megtakarított összeg volt. Kifizetése „több mint kínos”, azt jelzi, hogy a büntetés-végrehajtó intézetben nem jutott eszébe senkinek megvizsgálni, hogy szabad-e pénzt adni terroristák segítőinek - írta a Spiegel Online. A hamburgi ügyészség eljárást indított a börtön vezetősége ellen. (MTI)
