Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-28 / 74. szám

www.ujszo.com | 2019. március 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Miért késtél, Zoli? Ki tartóztatta fel a jeladós fekete gólyát? F ppen a Homályos tekintetű E homárhoz címzett pohár­szék bejáratára vetült a kö­zeli gólyafészek árnyéka, amikor Bandika és Ervin megtud­ták, hogy megérkezett Magyaror­szágra Zoltán, a jeladós fekete gó­lya, aki február 16-án indult el a Közép-afrikai Köztársaság terüle­téről, hogy megtegye a több mint hatezer kilométeres útját Gemencig. Bandika és Ervin már majdnem koccintottak egyet a jó hírre, amikor tovább olvasták a hírügynökségi beszámolót, hogy Zoltán, a fekete gólya a vártnál csaknem egy héttel később érkezett meg a fészkébe. Álljunk meg egy szóra, tanár úr, koppantottá vissza féldecis poharát a pattogó festékű asztallapra Ervin. Először is mi az a Gemenc? - kér­dezte Bandika. Ervin elmondta neki, hogy a Gemenci-erdő egy nagy te­rületen elhelyezkedő, természetvé­delmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország déli részén. Területe közigazgatásilag túlnyomórészt Tolna megyéhez, ki­sebb részben Bács-Kiskun megyé­hez, földrajzilag a Sárköz kistér­séghez sorolható, természetvédelmi szempontból a Duna-Dráva Nem­zeti Park területének része, annak igazgatósága alá tartozik, erdő- és vadgazdálkodását a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt., rövidebb ne­vén Gemenc Zrt. látja el. 1977-ben került természetvédelmi oltalom alá. A terület számos művészt is megihletett, például a Kispál és a Borz nevű zenekart, I like Gemenc címmel énekelte meg, amit a hely szelleme belőle kiváltott. Bandika megköszönte a Gemenc kimerítő bemutatását, és arra jutott, hogy ki­csit maga is kimerült. De aztán erőt merített egy másik hírből, amelyből megtudta, hogy május 31-én Ferenc pápa romániai látogatásának kere­tében privát találkozón vesz részt Daniel ortodox pátriárkával, a pat­riarchátus palotájában. Folytatás­ként a Szentatya találkozik a Szent Szinódus tagjaival. Ekkor pedig elsuhant a Homár bejárata előtt egy világoskék Tra­bant. Ervin ennek hatására elmond­ta, hogy a szinódus alighanem ugyanaz, mint a szindikátus, csak egyházi értelemben. Bandikét vi­szont még mindig Zoltán gólya ké­sése foglalkoztatta. Mi lehet Zoltá­nunk késésének oka? Kik tartották vissza? Krisnások, mert nem vett vastag könyvet tőlük? Vagy ukrá­nok, amiért megvett egy nagy disz­kót előlük? Egy román bácsi? A Horváth Charlie? Bárki lehetett, tényleg bárki - állapította meg a két félművelt munkanélküli, majd be­gyakorolt mozdulattal repítették torkukba a rumot, amelyet azonnal le is mostak manduláikról a bal ke­zükbe készített kis Kofolával. Ak­kor most már jöhet a jó idő. A szerző a Vasárnap munka­társa (Lubomír Kotrha karikatúrája) Romákat akartak meglincselni az interneten térj esztett álhírek miatt Három embert bíróság elá állítottak gyorsított eljárásban, mert két nappal ezelőtt romákra támadtak a Párizshoz közeli Clichy-sous- Bois-ban. A romákról a közösségi oldalakon azt az álhírt terjesztették, hogy gyerekeket raboltak el. Hétfon este 19 embert, 17 felnőttet és két fiatalkorút tartóztattak le a tá­madás miatt. Az ügyészség nem kö­zölte, hogy hányán vannak még őri­zetben közülük. Az erőszakot megelőzően felhívá­sok jelentek meg a közösségi oldala­kon, hogy gyerekeket és kamaszokat próbálnak elrabolni egy fehér kis­busszal közlekedő romák a Párizs környéki Ile-de-France régióban. Az üzenet terjesztése miatt a pári­zsi rendőrség többször is közzétette a Twitteren és egyéb oldalakon, hogy álhírekről van szó. „A kisbuszos gyerekrablásról szó­ló pletykák teljesen megalapozatla­nok. Semmilyen emberrablás nem történt. Ne szítson senki erőszakot szülő gyűlöletet!” - írta a rendőrség. Az ügyészség szintén közzétette, hogy semmilyen vizsgálat nem indult a roma közösség tagjai ellen, nem történtek gyerekrablási kísérletek. Rendőrségi források szerint az őri­zetbe vett mintegy húsz férfi hétfő es­te 8 óra körül Clichy-sous-Bois-ban behatolt egy házba, amelyben romák voltak. A megtámadott embereknek sikerült elmenekülniük és menedéket találniuk egy közeli bevásárlóköz­pontban. Egy órával később a szomszédos Bobigny nevű városban ötven, ké­sekkel és botokkal felfegyverkezett férfi egy út menti roma táborra tá­madt, a lakókocsikat felgyújtották, ezután tömegverekedés tört ki. A Le Monde napilap tudósítása szerint a kisebb kunyhókból és lakó­kocsikból álló út menti roma faluban — amely körül a támadás óta megerő­sítették a rendőri védelmet - mintegy 250 Romániából és Bulgáriából ér­kezett roma él évek óta. A Facebook­­on hetek óta azt terjesztik róluk, hogy „gyerekrabló cigányok”. (MTI) Az igazságszolgáltatás esete Trumppal FELEDY BOTOND L ezárták Donald Trump és az oroszokkal való összejátszás kivizsgálását, az USA-ban mindkét oldal igyekszik győze­lemként beállítani a jelentést, miközben a demokraták és a republikánusok is már az új elnökválasztási kampányra ké­szülnek. Ennek fényében érdemes nézni a több száz oldalas Mueller-jelentés utóéletét. Fontos leszögezni, hogy csak néhány beavatott olvashatta az anyagot, amit tudunk, azt mind közvetett forrásból tudjuk, részletek nincsenek. Azt se felejtsük, hogy Trump nemrég kidobta az igazság­ügyi miniszterét, és az új miniszter adott ki rövid (4 oldalas) összefog­lalót arról, hogy ő mit olvasott ki az anyagból. Az előző miniszter épp azért távozott, mert Trump szerint nem védte eléggé az elnököt a saját minisztériumában indult nyomozástól. Az új miniszter pontosan azt hozta ki az anyag átfésülése után, amit Trump régóta szeretett volna. Csakhogy míg a jelentés maga jogi anyag, a mi­niszteri összefoglaló politikai közlemény. Az egész vita két kérdés köré csoportosult az elmúlt két évben. Összejátszott-e Trump-kampánycsapata az oroszokkal és akadályozta­­e Trump az igazságszolgáltatást, amikor kirúgta az FBI-igazgatót, épp az orosz ügy vizsgálata kapcsán. A friss miniszter úgy látja, nem volt összejátszás, és nincs konkrét vádemelési javaslat az anyagban. Mindkét esetben fontos a megfogal­mazás. Tehát szisztematikus, bizonyíthatóan Trump által vezetett összejátszásnak nincs nyoma; az viszont az elmúlt hónapok sorozatos vádemelései után egyértelmű, hogy egyes emberei érintettek a pénzek mozgatásában, illegális kampányfinanszírozásban és több más bűncselekményben. Trump egykori kampányfőnökét, annak beosz­tottját, egyik nemzetbiztonsági tanácsadóját, volt ügyvédjét is börtön­be küldték vagy fogják jó eséllyel küldeni. A 22 hónapig tartó eljárás alatt 34 személy ellen emelt vádat Robert Mueller több mint 200 ügyben, öten közvetlenül Trumphoz kötődnek. A leghíresebb, Roger Stone (aki a Snowden-filmet is elég oroszbarát perspektívából leforgatta) még várja a tárgyalását. A másik kiemelt kérdés az igazságszolgáltatás akadályozása, ami az egyik legnehezebben bizonyítható bűncselekmény. Ha Trump minisz­tere úgy látja, hogy Mueller ebben az ügyben nyitva hagyta a döntést, akkor ez még nagyon sok mindent jelenthet, és a téma biztosan előkerül az elnökválasztási kampányig, ha ilyen óvatosan fogalmaztak róla. A tény, hogy lezárult a nyomozás, nincs elmozdítási eljárás (im­peachment), nincs szövetségi szinten új vádemelés. Ugyanakkor New York államban és más állami szinteken több ügy zajlik még. A demok­raták által ősszel átvett alsóház bizottságai sorra hívják be meghallga­tásra Trump embereit. Ajelentés, ahogy sok korábbi titkosszolgálati irat, újra leszögezte, hogy az oroszok a kampányt több módon is befo­lyásolták. A mindannyiunknak fontos következtetéseket együtt kell levon­nunk: igen, az orosz kormány beavatkozik külföldi választásokba; igen, az amerikai elnök körül több bűnöző dolgozott; igen, az amerikai igazságszolgáltatás két év alatt eddig jutott. Meddig jutna hasonló esetben Szlovákiában vagy Magyarországon...? FIGYELŐ Korrupciótörtóneti múzeum Korrupciótörténeti múzeumot nyitna Budapesten Puzsér Róbert független főpolgármester-jelölt, ha megválasztanák a főváros vezető­jének. Bejelentette, hogy a Tolvaj­­lás Házát a Terror Házával szem­ben nyitná meg. „Ez annál is in­kább időszerű, mert mára nem közép-európai, hanem szovjet közép-ázsiai, latin-amerikai szintre lépett a korrupció Magyarorszá­gon” - közölte a politikus. Puzsér Róbert szerdán aláírta az,állítsuk meg az EU-s pénzek elcsalását” elnevezésű Európai Polgári Kez­deményezést is. (MTI) Drog ós alkohol szavazatvásárlásra A választók megvesztegetésére szánt nagy mennyiségű készpénzt, alkoholt és drogot foglaltak le In­diában, amit a választópolgárok megvesztegetésére szántak. A vá­lasztások április 11-én kezdődnek és több mint egy hónapig tartanak. A helyi választási bizottság szóvi­vője közölte, hogy a fent említett javakat a bűnüldöző szervek azóta foglalták le, hogy március 10-én bejelentették a választások idő­pontját. A lefoglalt javak értéke mintegy 5,4 milliárd indiai rúpia (hozzávetőleg 70 millió euró) volt. Indiában a politikai pártok és je­löltjeik több száz millió dolláros összeget költenek kampányaikra, valamint a választók és munkatár­saik megvesztegetésére, akiket in­gyen ebédekkel, borítékba rejtett készpénzzel, műanyag zacskókban átadott alkohollal és drogokkal ke­­nyereznek le. A szavazatvásárlások leleplezésére az indiai kormány felállított egy adóügyi tisztviselőkből és titkos­­szolgálati ügynökökből álló csa­patot, valamint kifejlesztettek egy olyan okostelefonos alkalmazást, amelyen az emberek jelenteni tud­ják a választási szabályok megsér­tését, például a nagyobb készpénz­­mozgásokat. Egyes civil szervezetek hosszú ideje hangoztatják, hogy a válasz­tások idején az országban elterjedt gyakorlat az emberek megveszte­getése. Az országban mintegy 900 millió ember jogosult szavazásra. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents