Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-04 / 53. szám
6 I KULTÚRA 2019. március 4.1 www.ujszo.com Elment egy ikonikus előadó Koós János két-három generáció számára is több volt egy táncdalénekesnél, humoristaként is imádták Koós János (1937-2019) (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN Ő mondott búcsúztatót Aradszky László temetósón 2017 októberében. Nem akart túl szomorú hangulatot a Bazilikában, inkább a közös focizásokról beszélt, és azzal fejezte be, hogy „ne felejtsd el, nemsokára találkozunk". Vasárnapra virradóra, rövid betegség után, 81 évesen elhunyt Koós János, aki két-három generáció számára is jóval többet jelentett egy népszerű táncdalénekesnél. Nemcsak remekül énekelt, de megvolt az a képessége is, hogy a legkülönfélébb szerzők dalaiba „belebújjon”, és szinte sajátjaiként adja elő őket. Egyformán jól álltak neki a korabeli olasz slágerek magyarításai, a hagyományos táncdalok, de akár az operett is. Emellett ellenállhatatlan sármja, lazasága és közvetlensége segítette hozzá az országos sikerhez. Ó maga a Micsoda nagyszerű dolog című 1961 -es dalt, Havasy Viktor és S Nagy István szerzeményét tekintette mérföldkőnek, akkor dőlt el, hogy az énekesi pályát választja. Előtte ugyanis csak a komolyzene érdekelte, képzett oboás volt, a pénzügyőr zenekar tagja. Tulajdonképpen a véletlennek köszönhetően lett énekes: a Zeneakadémia gólyabálján Vico Torrianit parodizálta, állítólag fergetegesen. Az épp ott szórakozó Marton Frigyes rendező látta ezt a produkciót, és rábeszélte, hogy lépjen fel a Zeneakadémia karácsonyi műsorában, olyan sztárokkal, mint Honthy Hanna és Psota Irén. Aztán jöttek sorban a nagy slágerek (Annyi ember él a földön, Én, aki nála jártam, Kapitány, Mondjátok meg Máriának, Nem vagyok teljesen őrült, Sír a telefon, Kislány a zongoránál), a Táncdalfesztivál-győzelmek, a sikeres nagylemezek és a különböző díjak. Koós népszerűsége a hatvanas évek közepén megjelenő beat hatására sem csökkent, továbbra is a legkeresettebb férfi előadók között maradt, Aradszky László és Korda György társaságában. Az egykor pezsgő budapesti éjszakai élet egyik sztárjaként gyakran hat-hét szórakozóhelyen is fellépett egy este folyamán, mindenütt négy-öt dalt énekelt élő zenekarral. „Nagy idők voltak, sok röhögéssel, és fogalmunk se volt, hogy hívják mondjuk a miniszterelnököt vagy a pénzügyminisztert. Annyit foglalkoztunk csak az egésszel, amikor egyszer Hofi-Koós volt a Mikroszkóp Színpadon, és láttuk, hogy a második sorban ott ül Kádár János, és röhög mindenen. A Géza mindig bedobott valamit, amire én se számítottam, most hirtelen abbahagyta a hülyéskedést, és azt mondta, hogy Állj! Hagyjuk abba, ez egy nagyon szar szakma. Kezdjünk valami mást: vegyünk egy baltát, egy fűrészt meg egy fúrót, és mától kezdve kádárok leszünk. De inkább ne, mert az is szar. De a Kádár ezen is röhögött” - mesélte a 24.hu portálnak tavalyelőtt. Kivételes humorérzékére hamar felfigyeltek. Hofi Gézával és Kovács Katival hárman alkották a magyar zenés paródiaműfaj első trióját, és összehozták a zenés humor egyik legjobb produkcióját, a Kell néha egy kis csavargás című rádiójátékot (1976), amely lemezen csak 1989-ban jelenhetett meg, és alapját képezte a későbbi, Próbálj meg lazítani című 1996-os CD-nek. Hofival szívesen dolgoztak együtt, sokaknak nyújtottak vigaszt, pillanatnyi felülülést a szocializmus nyomasztó évtizedeiben, anélkül, hogy direkt módon politizáltak volna. Számos sikeres színpadi és tévés produkciót hoztak létre. Ezek közül talán a Megalkuvó macskák című, Nepp József rendezte rajzfilm a legnépszerűbb, amelyben két lusta macskaként küzdenek a házat elárasztó szemtelen egerekkel, ismert slágereket parodizálva. (A macskaduett zenéjét Malek Miklós szerezte, a szövegeket Hofi, Malek és Szenes Iván írta). Koós János a a színészparodista munkakörbe is belekóstolt, 1982-től 1985-ig a Mikroszkóp Színpad tagja volt, és több filmben is szerepelt. A riporterek imádták, mert lebilincselően tudott történeteket mesélni. Sosem felejtette el megemlíteni, hogy Bukarestben született (édesapja épp ott dolgozott szobafestőként), és Gyergyószárhegyen lakott a család. Onnan költöztek négyéves korában Miskolcra, ahol zenei gimnáziumban érettségizett 1957-ben. A zene mellett a foci volt a másik nagy szerelme, haláláig a Fradi lelkes, kitartó szurkolója maradt. Életének páijával, Dékány Saroltával két gyermekük született: lánya, Réka sikeres énekes színésznő, Gergő fia szintén zenével foglalkozik. Táncszínházi nevelési előadások Pozsonyban Pillanatkép az előadásból (Képarchívum) RÖVIDEN A BBC letiltotta Michael Jacksont London. A BBC rádiói eltüntették lejátszási listáikról Michael Jackson dalait. Utoljára egy hete lehetett hallani tőle bármit a brit közszolgálati média valamelyik csatornáján. Ahogy írták: „Minden egyes zenét a maga értékei szerint mérlegelünk, és a döntésnél figyelembe vesszük a releváns közönséget és a kontextust is”. Az HBO pár napja mutatott be egy új, hatalmas port kavart dokumentumfilmet, amely az amerikai popsztár körül évtizedeken át lappangó gyerekmolesztálási vádakat eleveníteti fel. A négyórás Leaving Neverland (Neverland elhagyása) című filmben két feltételezett áldozat mesél arról, hogy Jackson hogyan hálózta be, majd vette rá őket szexuális együttlétekre gyerekkorukban. Michael Jackson családja szégyenteljes karaktergyilkosságnak nevezte a filmet, a 2009-ben elhunyt popsztár hagyatékának kezelői pedig 100 millió dollárra perlik az HBO-t, mert szerintük a Leaving Neverland bemutatásával a cég megsértett egy 1992- as szerződést, amelyben vállalták, hogy soha nem keltik Jackson rossz hírét. (nme, juk) A Vekker Műhely öt éve járja az iskolákat színházi nevelési előadásokkal. Nálunk ők honosították meg ezt a műfajt. Új, eddigi legtöbb embert „megmozgató” projektjük az Ifjú Szivek táncosaival és a budapesti Káva Kulturális Műhellyel közösen készült, Megtart, nemenged címmel. A héten az eddigiektől eltérően nem ők utaznak, hanem Pozsonyba, az Ifjú Szivek Táncszínházba várják a középiskolás csoportokat, napi két alkalommal. A tizenévesek mellett ezúttal a felnőttekre is gondoltak, március 9-én este nekik játsszák az előadás kissé átalakított, „passzívan” is nézhető verzióját. Ez főleg azoknak a szülőknek lehet rendkívül hasznos, akik most indítják útnak gyerekeiket a nagy betűs életbe, azzal a bizonyos batyuval. A színházi nevelési előadásokon a nézők (általában osztályközösségek) a szereplők társaságában megbeszélik, értelmezik a látottakat. A Megtart, nemenged című darab fókuszában a szokások hatalma, a család támogató, illetve visszahúzó ereje, a belénk nevelt előítéletek állnak. Az, hogy mennyiben befolyásolja döntéseinket, meddig segít bennünket, és mikortól árthat nekünk az otthonról hozott útravaló. A történet három fiatalról szól, akik a nagyvárosban, első munkahelyükön, egy bútoráruházban ismerkednek össze. Egy magyar és egy szlovák fiú, valamint egy roma lány élete változik meg gyökeresen rövid idő alatt. A folytatást, valamint a befejezést próbálják meg a nézők a szereplőkkel együtt kitalálni - ezúttal nem csak szavakkal, hanem mozgással is. A szereplők (többen profi táncosok) a színpadon beszéd helyett gyakran tánccal fejezik ki érzéseiket, egymáshoz való viszonyukat. Aztán - ahogy minden Vekker-előadásban -, egy kis csoportokban zajló beszélgetést követően a nézőknek is mozgással kell megfogalmazniuk gondolataikat. Akár „koreográfusként”, akár valamelyik karakter bőrébe bújva saját mozdulatsorokat találnak ki konkrét helyzetekhez, az alá- és fölérendeltségi viszony vagy éppen a generációs különbségek kifejezéséhez. Az Ifjú Szivek táncosainak ezúttal beszélniük is kell, a vekkereseknek pedig táncolniuk, szóval kihívás volt ez mindkét csapat számára, de élvezték, hogy valami újat próbálhatnak ki. Eddig csak néhányszor játszották ezt az előadást, és a tapasztalatok alapján azt állítják, sokkal egyszerűbb bevonni a nézőket, mint gondolnánk, hiszen a mozdulatok általi kommunikáció jóval régebbi a beszélt nyelvnél. A táncszínházi nevelési előadás hazánkban úttörő jellegűnek számít. Budapesten már voltak ilyen kezdeményezések, Nyugat-Éurópában, fő-leg a német nyelvterületen pedig régóta működő módszer a mozgás mint kifejező eszköz használata a diákoknak készülő előadásokban. A Megtart, nemenged különlegessége, hogy a táncmozdulatok mellett slam poetryvel is találkozhatnak a középiskolás nézők - az egyik szereplő ugyanis az ismert magyarországi slammer, Horváth Kristóf (Színész Bob), aki saját szövegeivel színesítette a történetet. Az előadás rendezője Sereglei András drámapedagógus, a Káva Kulturális Műhely tagja, a koreográfus Hégli Dusán, az Ifjú Szivek művészeti vezetője. Táncosok: Oláh Eszter, Sebő Veronika, Varsányi Ági, Baranyai Viktor, Lantos András és Hégli Bence. Színészek: Kuklis Katalin, Horváth Kristóf és CzuczorNóra. (juk)
