Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-27 / 73. szám
8 KÖZÉLET 2019. március 27. | www.ujszo.com Gáza: tűz, szünet nélkül A tűzszünet ellenére a palesztin szélsőségesek rakétákkal lőtték Izrael déli területeit Becsapódásoka Gázai övezetben. Az izraeli-palesztin rakétapárbaj hétfő hajnalban kezdődött. (íasr/ap) RÖVIDEN Golán-fennsík: az arabok tiltakoznak Rijád/Ammán/Teherán. Több iszlám ország elítélte a Donald Trump amerikai elnök által hétfőn aláírt nyilatkozatot, amellyel Washington hivatalosan is elismerte Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett; hangsúlyozták, hogy a területet továbbra is Szíria részének tekintik, illetve felhívták a figyelmet arra, hogy ez a lépés a térség instabilitásához vezet. Rijád mély sajnálatát fejezte ki, és elutasította a nyilatkozatot. Leszögezte, hogy továbbra is a Golán-fennsíkra vonatkozó ENSZ-határozatokat tekinti érvényesnek. A Szíriái külügyi szóvivő szerint a döntés „durva támadás Szíria szuverenitása ellen”, és Trumpnak nincs semmiféle jogköre a megszállás legitimálására. Haszan Róháni iráni elnök nemzetközi jogba ütközőnek nevezte a washingtoni lépést: „Elképzelhetetlen, hogy valaki Amerikában egy ország földjét egy másik, megszálló országnak adja csak úgy, nemzetközi határozatok és jogszabályok ellenében.” Az Európai Unió és Moszkva szintén óvatosságra intette Washingtont. A Golánfennsík nyugati részét Izrael 1967-ben foglalta el Szíriától, és 1981-ben egyoldalúan kiterjesztette rá törvénykezését is. Ezzel lényegében magához csatolta a területet, amit a nemzetközi közösség mindeddig nem fogadott el. (MTI) Ballisztikus rakétát elfogó rendszer Washington. Az Egyesült Államok sikeres kísérletet hajtott végre ballisztikus rakétákat elfogó védelmi rendszerrel - jelentette be az amerikai Rakétavédelmi Ügynökség. A kísérletet az USA nyugati partvidékétől 6500 km-re fekvő Marshallszigeteken felbocsátott rakétákkal hajtották végre. A Marshallszigeteken lévő kísérleti központból néhány másodperces eltéréssel két interkontinentális ballisztikus rakétát bocsátottak fel. Ezeket a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontra telepített rakétaelfogó rendszer sikeresen semlegesítette. A két felbocsátott rakéta hasonló volt azokhoz, amelyeket Eszak- Korea próbált ki. (MTI) A Pentagon pénzeli a mexikói falat Washington. Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) 1 milliárd dollárt hagyott jóvá kerítésépítésre és a biztonság megerősítésére a mexikói határon - közölte Patrick Shanahan ügyvezető védelmi miniszter. Az összegből 92 kilométer hosszú, 5,5 m magas kerítést építenek a Texas állambeli El Pasóhoz közeli határszakaszon, illetve kiépítik az utakat és a közvilágítást. A Pentagon szerint ez összhangban van a február 15-én kihirdetett rendkívüli állapottal az Egyesült Államok déli részén. „A cél a kábítószer-csempészet megakadályozása a határon át” - közölte a tárca. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tel-Aviv. A hétfő este megkötött tűzszünet ellenére a palesztin szélsőségesek mintegy 30 rakétát lőttek ki tegnapra virradóra a Gázai övezetből Izrael déli részére, az izraeli hadsereg pedig válaszul 15 katonai célpontra mért légicsapást a palesztin területen. Az izraeli Vaskupola légvédelmi rendszer néhány, a helyi idő szerint 22 órakor kötött tűzszünet után kilőtt rakétát megsemmisített, a többi pedig lakatlan területen csapódott be. „Válaszul az izraeli vadászgépek az éjszaka 15 terrorista létesítményre mértek csapást a Gázai övezet északi részén” - áll az izraeli hadsereg sajtószolgálata közleményében, amely szerint a megsemmisített célpontok között katonai táborok is voltak. A hadsereg leszögezte, hogy az övezetet irányító Hamász felelős minden támadásért, amely az övezetből érkezik. „Az izraeli hadsereg teljes elszántsággal megvédi az izraeli polgári lakosságot, felkészült mindenfajta eshetőségre, és szükség esetén Venezuela sötétségbe borult egy újabb áramkimaradás során, az ország területének 88 százalékában, 23-bél 18 államban tapasztaltak áramkiesést. Caracas. Hétfőn kétszer is áramkimaradás volt, az első kora délután, míg a második este, körülbelül két órával az után, hogy helyreállították a szolgáltatást. Az országos áramszünetre tekintettel a hatóságok tegnap munkaszüneti napot hirdettek. A Megszavazta a londoni alsóház azt a médosfté indítványt, amelynek alapján a képviselők saját kezdeményezésükre szavazhatnak a brit EU- tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő, eddig kétszer elvetett megállapodás különböző alternatíváiról. London. Az indítvány, amelyet a kormányzó Konzervatív Párt egyik tekintélyes alsóházi képviselője, Sir Oliver Letwin terjesztett be, gyakorlatilag kísérlet arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezéből a brexitfolyamat irányítását, és maga próbáljon valamilyen alternatív brexitforgatókönyv mögé többséget felsorakoztatni, így igyekezve kitömi a jelenlegi patthelyzetből. Az indítványra - amelyet a parlamenti vita és a szavazás előtt Theresa May miniszterelnök nem támogatott - 329, ellene 302 képviselő voksolt. A beteijesztést 31 konzervatív képviselő is megszavazta, dacolva saját kormányával. A kormány ellenében jóváhagyott előterjesztés egyelőre arról intézkedik, hogy a mai alsóháfokozni fogja műveleteit” - állítja a hadsereg tájékoztatója. Az előzményekhez tartozik, hogy hétfőn hajnalban a Gázai övezetből kilőtt rakéta csapódott be egy lakóházba Tel-Aviv közelében, a támadásban hét ember megsebesült, köztük három gyerek. Válaszul az izraeli légierő az esti órákban ellencsapásokat indított a Hamász célpontjai ellen, célba vette a szervezet politikormány az előző alkalomhoz hasonlóan az Egyesült Államokat tette felelőssé a történtekért. Televíziós beszédében Delcy Rodriguez venezuelai alelnök Marco Rubio amerikai szenátort, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadót és Mike Pompeo külügyminisztert bírálta, a „balszerencse, a romlottság és a bűn hármasának” nevezve őket. Rodriguez szerint a szóban forgó amerikai tisztségviselők tervet dolgoztak ki, hogy miképp árthatnának a venezuelaiaknak. Jorge Rodriguez kommunikációs zi vitanap eredeti programját megváltoztatva a képviselők ún. jelzésértékű szavazásokkal próbálnak kiutat keresni a brexit folyamatában kialakult patthelyzetből, úgy, kai vezetőjének, Iszmáil Haníjének az irodáját is. A palesztin terrorszervezet erre rakétazáport zúdított a környező izraeli településekre és a Negev-sivatag távolabbi területeire is. A Hamász hétfő este bejelentette, hogy tűzszünetet kötött Izraellel, amit a zsidó állam nem erősített meg. A Hamász szerint a tűzszünet egyiptomi közvetítéssel jött létre, és helyi idő szerint este tíz órakor lépett életminiszter azt mondta, a világ egyik legnagyobb vízerőművét, a Venezuelában található Guri-gátat érte támadás. A tárcavezető biztosította a lakosságot: a kormány mindent megtesz, hogy győzzön az áramháborúban, nyugalmat és bizalmat kért a venezuelaiaktól. Juan Guaidó, az ellenzéki többségű, hatalmától megfosztott parlament vezetője, aki januárban az ország ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát, Nicolás Maduro államfő rezsimj ét okolta a történtekért. Legutóbb 3 héttel ezelőtt, március hogy különféle alternatív brexitváltozatokat vitatnak meg és szavaznak is ezekről. Ez szinte példátlan a brit parlamentarizmus gyakorlatában, mivel rendszerint a kormány hatábe, de az éjszakai események arra engednek következtetni, hogy ennek nem volt foganatja. Az izraeli szakértők szerint a Hamász 2014-es Erős Szikla hadművelete után 3,5 éven át nem lőtte Izraelt, azonban később a hadműveletben kialakult elrettentő hatás megszűnt, s egy évvel ezelőtt újrakezdődött az ellenségeskedés a Hamász rendszeressé vált határ menti tüntetéseivel. 7-én volt országos áramszünet Venezuelában, amely mintegy 100 órán át tartott. Maduro akkor azzal vádolta az Egyesült Államokat és a támogatását élvező venezuelai ellenzéket, hogy kibertámadást hajtott végre az áramszolgáltatási rendszer ellen. Guaidó és Washington viszont az évek óta tartó rossz gazdálkodást és a korrupciót tette felelőssé az elektromos infrastruktúra összeomlásáért. A súlyos gazdasági válsággal szembesülő Venezuelában az elmúlt években is gyakoriak voltak az áramszünetek. (MTI) rozza meg, hogy milyen indítványokra biztosít parlamenti vitaidőt és szavazási lehetőséget. E szavazások célja annak kiderítése, hogy milyen indítványok elfogadásához biztosítható reális eséllyel parlamenti többség - ha sikerül egyáltalán olyan megoldást kidolgozni, amely köré konszenzus teremthető. A britek közel fele-fele arányban támogatnák most is Nagy-Britannia kilépését vagy maradását az Európai Unióban, derült ki a NatCen friss kutatásából. A felmérés alapján 54:46 az állás a maradáspártiak javára. A BBC beszámolója alapján most már a brexithívők és a maradáspártiak nagy többsége szerint is borzalmasan kezeli a kormány a kilépés folyamatát. 2017 januárjában a brexitet támogatók 40%-a még úgy vélte, hogy a kormány jól kezeli a helyzetet, és csak kevesebb mint 30%-uk gondolta ennek ellenkezőjét. A két tábor mostanra már abban is egyetért, hogy Nagy-Britannia minden bizonnyal csak rossz alkut tud kötni. Mi több, a távozáspártiak körében még magasabb is azok aránya, akik ezt gondolják, 66% a maradáspártiak 64%-ával szemben. (MTI, 444.hu) Venezuela átmenetileg újra sötétségbe borult A brit képviselők a saját kezükbe vették a brexitet A szkafanderes demonstráló inkább az Európai Unióban maradna. Történhet bármi, egy friss felmérés szerint a britek nagyjából fele-fele arányban támogatnák most is Nagy-Britannia kilépését vagy maradását az unióban, ijasr/ap)
