Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-04 / 53. szám
4 I KÜLFÖLD 2019. március 4. | www.ujszo.com RÖVIDEN Egymást lövik a felek Kasmírban Tüntetések sora Európában Franciaországban és Szerbiában 3 hónapja, Montenegróban egy hónapja tart a tiltakozás Szimagar. A hétvégén folytatódtak az összecsapások Pakisztán és India között a vitatott hovatartozású Kasmírban, legalább 7 ember meghalt. Pakisztáni részről ágyúzták Kasmír India ellenőrzése alatt álló területét, az elválasztó vonal mentén fekvő Puncs régióban. Két gyerek és az anyjuk meghalt, az apa megsebesült. Ezzel egy időben az indiai csapatok nehéztüzérsége lőtte a vonal menti településeket. Egy gyermek meghalt, 3 megsebesült. Az ágyúzásban számos épület romba dőlt. Mindkét ország a másik felet vádolta az összecsapás kezdeményezésével. A kasmíri határon indiai és pakisztáni katonák tízezrei néznek farkasszemet. India és Pakisztán 1947-es létrejötte óta 3 háborút vívott Kasmírért, amelyre mindketten igényt tartanak. (MTI) A brexit csak rövid ideig halasztható London. A brit kabinet egyik magas rangú tagja szerint ha bármilyen okból halasztani kell Nagy-Britannia e hónap végén esedékes kilépését az unióból (brexit), akkor sem képzelhető el a távozás hosszabb ideig tartó késleltetése. Liam Fox külkereskedelmi miniszter, a kormány brexittáborának befolyásos tagja kijelentette: hosszabb idejű halasztás azért sem lenne lehetséges, mert az EU sem akarja, hogy Nagy-Britannia részt vegyen a májusra kiírt európai parlamenti választásokon. (MTI) Megfélemlítik a horvát médiát Zágráb. Mintegy 350 horvát újságíró vonult az utcára Zágrábban, hogy demonstráljon a cenzúra ellen. A Horvát Újságíró Szövetség (HND) által Elvettétek a médiát, de az újságírást nem adjuk címmel meghirdetett tüntetésen a médiadolgozók követelték, hagyjon fel a hatalom azzal a gyakorlattal, hogy peres eljárások indításával igyekszik elhallgattatni az újságírókat. Az újságírók azért tüntettek, mert több mint ezer polgári és büntetőjogi peres eljárás folyik ellenük és kiadóik ellen, fenyegetéseknek, politikai nyomásgyakorlásnak vannak kitéve. (gondola.hu) Merénylet szíriai katonák ellen Damaszkusz. Legalább 21, a szíriai kormány oldalán harcoló katona vesztette életét tegnap az al-Kaidához köthető egyik csoport által elkövetett öngyilkos merényletben Hama tartományban, al-Maszasznában. Al- Maszaszna abban az ütközőzónában található, amelyet Moszkva és Ankara hozott létre tavaly szeptemberben. A demilitarizált övezet célja, hogy elválassza egymástól a kormánycsapatokat és a lázadókat. Az ütközőzóna megléte óta a kormányerők 118 tagja vesztette életét a térségben elkövetett támadásokban. (MTI) A francia sárga mellényesek március 16-ig szeretnének kitartani (íasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Belgrád/Podgorica. 16. alkalommal vonultak szombaton utcára Franciaországban a kormány- ás elitellenes sárga mellényes tüntetők. Több ezren tüntettek a montenegrói fővárosban Milo Djukanovic államfő és a kormány ellen, Belgrádban pedig 13. hete tüntettek Alekszandar Vucsics szerb elnök ellen. A francia sárga mellényesek fő célja, hogy életben tartsák a hétről hétre zsugorodó utcai felvonulásokat az Emmanuel Macron államfő által meghirdetett nagy nemzeti vita két hét múlva esedékes végéig. A belügyminisztérium szerint országszerte 39 ezren vettek részt a megmozdulásokon a múlt heti 47 ezerhez képest, Párizsban mintegy 4 ezren tüntettek. A fővárosban jelentős rendőri biztosítás mellett békésen vonultak az emberek a 12 km-es útszakaszon, ahol az állampolgári kezdeményezésű népszavazás bevezetését és az államfő lemondását követelték. A vidéki megmozdulásokon (Bordeaux, Toulouse, Nizza, Lille, Nantes, Lyon, Strasbourg, Marseille) szinte mindenhol történtek incidensek az oszlatásokkor, amelyeken a rendőrök könnygázt és vízágyút is bevettek. A szervezők nem titkolt célja, hogy március 16-ig életben tartsák a szombati tiltakozásokat, akkor ér véget a szociális követelésekről az államfő által január 15-én meghirdetett ún. nagy nemzeti vita. Bruno Le Maire gazdasági miniszter 30 millió euróra becsülte a szombati tüntetéseken az utcákon - üzletek, bankok, kirakatok, középületek, köztéri eszközök megrongálásával - okozott anyagi károkat. Tizenharmadik hete tüntetnek Belgrádban Alekszandar Vucsics szerb elnök ellen, ám az Egy az ötmillióból elnevezésű tiltakozássorozatnak eddig semmilyen eredménye nem volt. A tiltakozók a rendezvénnyel fel akarják hívni a figyelmet azokra a problémákra, amelyekkel Szerbiának szembe kell néznie, és amelyek oka az államfő és az általa vezetett párt, a Szerb Haladó Párt (SNS). A több ezer tüntető a legnagyobb gondnak a fiatalok elvándorlását, a pártfoglalkoztatást, a média elnyomását, a mindenre kiterjedő diktatúrát nevezte. A tiltakozások közvetlen oka egy ellenzéki politikus elleni novemberi támadás volt. A baloldali Borko Stefanovicot máig ismeretlen tettesek verték meg a délszerbiai Krusevacon, amikor egy ellenzéki rendezvényen vett részt. A politikus állítása szerint támadói a Szerb Haladó Párthoz köthetők. Több ezren tüntettek a montenegrói fővárosban Milo Djukanovics államfő és a kormány ellen, a tiltakozók 4. hete követelik, hogy az állítólagos korrupciós ügyek és hivatali visszaélések miatt mondjon le az elnök, illetve hogy állítsanak fel szakértői kormányt. A szervezők kijelentették, nem köthetők egyetlen párthoz sem, azért vonultak utcára, mert elegük lett az évtizedek óta tartó visszaélésekből, valamint Djukanovicsból, aki elnökként és miniszterelnökként majdnem 30 éve irányítja Montenegrót. Az ellenzéki politikusok távol maradtak, noha korábban ők is a kormány lemondását és szakértői kabinet felállítását követelték. A tiltakozások azt követően kezdődtek, hogy Dusko Knezevics - Djukanovics volt szövetségese - korrupcióval, hivatali visszaéléssel, kétes ügyletek lebonyolításával vádolta meg az elnököt, illetve az általa vezetett Szocialisták Demokratikus Pártját (DPS). Az EU kiáll Guaidó mellett Zavargások Algériában Quito/Brüsszel. Tüntetéseket hívott össze mára és holnapra, a karneváli időszak kezdetére Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezető, aki azt ígérte, hogy ecuadori látogatása után visszatér hazájába. „Kevés okunk van ünnepelni, és sok a dolgunk” - mondta az ellenzéki többségű, ám hatalmától megfosztott venezuelai parlament vezetője Lenin Moreno ecuadori elnökkel közös sajtótájékoztatóján. Moreno jelezte: támogatja a venezuelai politikus kísérletét a demokratikus változásra. Guaidó a közelmúltban felkereste Kolumbiát, Brazíliát, Paraguayi és Argentínát, hogy támogatókat gyűjtsön Nicolás Maduro venezuelai elnökkel szemben. Guaidó várhatóan ma tér haza, és azt kockáztatja, hogy a venezuelai hatóságok letartóztatják, ha belép az országba. Guaidó az ellene zajló eljárás miatt el sem hagyhatta volna Venezuelát. Az Európai Unió óva intette Madurót attól, hogy elfogja Guaidót. Minden olyan intézkedés, amely veszélyezteti az ellenzéki vezető szabadságát, biztonságát vagy sértetlenségét, a feszültségek jelentős fokozódásához vezethet, és a nemzetközi közösség határozott bírálatát váltaná ki - jelentette ki Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Venezuela több mint két éve súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. A világ legnagyobb ismert olajkészleteivel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olajár zuhanása miatt gyakorlatilag összeomlott. (MTI) Algír. Menesztette kampányfőnökét, Abdel-Málik Szellal volt miniszterelnököt Abdel-Azíz Buteflika algériai elnök, miután pénteken ismét nagyszabású tüntetések zajlottak az országban újbóli, már 5. államfőjelöltsége ellen. A pénteki algíri megmozdulás során meghalt egy tüntető, Haszan bin Hedda, egy néhai politikus fia. Ez volt az első haláleset a több mint egy hete tartó tüntetések során, amellyel az államfőnek az április 18-i elnökválasztásokon való indulása ellen tiltakoznak. Hedda fivére szerint a férfi a rendőrség és a tüntetőkhöz csapódott „gengszterek” közötti összecsapásban vesztette életét. A tüntetéseken 56 rendőr sérült meg, és 45 tüntetőt vettek őrizetbe. Összesen 186-an sérültek meg. Az országot 1999 óta vezető Buteflika, aki szombaton töltötte be a 82. életévét, 2013-ban agyvérzést kapott, azóta ritkán szerepel a nyilvánosság előtt. Most egy svájci kórházban kezelik, hivatalosan „kontrollvizsgálat céljából”, egyelőre nem tudni, mikor térhet vissza Algériába. Ő volt az egyetlen északafrikai vezető, akit megkíméltek a 2010-ben a szomszédos Tunéziában kezdődött arab tavasz demokráciát követelő felkelései. A kormány reformok ígéretével és az ország kőolaj- és földgázkincséből származó bevételekből finanszírozott fizetésemelésekkel védte ki az akkori elégedetlenségi hullámot. Az elmúlt években azonban Algéria pénzügyeit alaposan megtépázta a globális olajárcsökkenés. (MTI) Az utolsó töltényig védekeznek a dzsihádisták. A Washington támogatta szíriai erők szorosabbra vonták az ostromgyűrűt az Iszlám Állam utolsó szíriai zárványa körül az iraki határ közelében, és tegnap döntő ütközetet indítottak a dzsihádisták ellen. Marvan Kamislo, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kurd-arab katonai szövetség szóvivője közölte, a szélsőségesek több ezer aknát helyeztek el, továbbá kiterjedt alagútrendszert hoztak létre Baghúz környékén, ahol az Iszlám Állam több száz, főleg külföldi harcosa és követője sáncolta el magát. A civilek kitelepítésének befejeztével indult csak el a végső offenzíva. itasr/ap) Kim kedvében jár Trump Szöul/Washington. Az Egyesült Államok és Dél-Korea úgy döntött, hogy ezentúl nem tartja meg nagyszabású közös tavaszi hadgyakorlatait, hogy elősegítse a Koreai-félsziget atommentesítését szolgáló diplomáciai erőfeszítéseket, és helyettük egy 9 napos módosított katonai manővert tartanak, amely ma kezdődik. Az amerikai védelmi tárca szerint Patrick Shanahan, a Pentagon ügyvezető minisztere telefonon egyeztetett erről Dzsong Kjong Du dél-koreai védelmi miniszterrel, és úgy döntöttek, hogy nem tartják meg a Key Resolve és a Foal Eagle nagyszabású közös hadgyakorlatokat, amelyeket eddig minden év tavaszán, általában február vége és április közepe között rendeztek. Donald Trump amerikai elnök kétszer tárgyalt eddig Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel a Koreai-félsziget atommentesítéséről: júniusban Szingapúrban, illetve a múlt héten Hanoiban. Trump már az első csúcstalálkozó után úgy nyilatkozott, a közös gyakorlatozások túl költségesek és provokatívak Eszak-Korea számára. Eszak- Korea minden évben keményen bírálta a manővereket, mert úgy gondolja, azokon a lerohanását gyakorolják. Az amerikai és dél-koreai hadsereg már tavaly felfüggesztette a nyári Ulchi Freedom Guardian közös hadgyakorlatot és a téli Vigilant Ace légi hadgyakorlatot. A hadgyakorlatok leállítása Észak-Korea egyik legfőbb követelése volt. A másik, hogy az amerikai elnök személyesen találkozzon pártfőtitkárukkal, a harmadik pedig az országot sújtó amerikai szankciók teljes feloldása. Trump a háromból két kívánságukat már teljesítette... (MTI)
