Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-26 / 72. szám
12| KULTÚRA 2019. március 26.1 www.ujszo.com Augusztusban érkezik az új Tarantino-film Brad Pitt és Leonardo DiCaprio, az elmúlt évtizedek két nagy mozis sztáija még nem találkozott a filmvásznon. Augusztus 8-án érkezik a hazai mozikba Quentin Tarantino Volt egyszer egy Hollywood című új mozija, amelyben először játszik együtt a két színész - tette közzé a film szlovákiai forgalmazója. Tarantino kilencedik filmjével a hippikorszakba tér vissza. A vígjátékként beharangozott mozi története a Manson-gyilkosságok idején játszódik, bár a film nem abűnüggyel foglalkozik, hanem azt mutatja be, milyen volt Hollywood 1969 augusztusában, amikor Sharon Tate amerikai színésznőt, Roman Polanski filmrendező feleségét brutális módon meggyilkolták. Tarantinónál DiCaprio egy tévésorozatbeli cowboyt alakít, Brad Pitt pedig a kaszkadőrét. Ügy kerülnek a képbe, hogy a meggyilkolt szülésznő - akit Margot Robbie formál meg - szomszédai. Olyan sztárok szerepelnek még a filmben, mint A1 Pacino, Dakota Fanning, Kurt Russell, Tim Roth vagy a nemrég elhunyt Luke Perry. (tb) Az olvasóvá nevelés könyve Vojtek Sándor elsősorban önálló gondolkodásra tanította JUHÁSZ KATALIN Aki tanárként, irodalomtudósként vagy emberként személyesen ismerte Vojtek Sándort, nem tudta nem kedvelni. Szenvedélyesen szerette az irodalmat, és azon dolgozott, hogy minden tanítványénak élmény legyen az olvasás. Lelkes volt és elkötelezett, nemcsak az óráin. Elképesztő mennyiségű tanulmányt és módszertani elemzést vetett papírra. Mintha érezte volna, hogy nem sok ideje van, hogy csupán negyven év jut neki ezen a földön. Életműve egy 700 oldalas könyvben jelent meg, amelyet a napokban mutattak be a Pozsonyi Magyar Intézetben. A terem zsúfolásig megtelt Vojtek Sándor egykori diáktársaival, kollégáival, barátaival, tanítványaival (a Comenius Egyetemen diplomázott és sokáig a pozsonyi Duna utcai gimnáziumban tanított). Azon az estén még két másik kötetet is bemutattak ugyanott, de megkockáztatom: teljesen feleslegesen. A közönség kilencvenkilenc százaléka „Sanyi” miatt érkezett. Az Olvasóközpontú irodalomtanítás címmel megjelent vaskos munkát Fenyő D. György, a könyv szerkesztője, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke és nem utolsósorban a szerző közeli barátja mutatta be. Ez volt a címe Vojtek Sándor doktori értekezésének, amelyben összehasonlította és elemezte a magyar tankönyvpiacon elérhető irodalomkönyveket. Főleg abból a szempontból, hogy mennyire lehet belőlük megtanulni önállóan gondolkodni, illetve megszeretni a szövegeket. Azokat is, amelyek régen születtek, ezért a mai diákok (sőt, gyakran tanáraik is) távolinak, bonyolultnak érzik őket. Vojtek Sándor mindig is azt kutatta, hogyan, milyen módszertani eszközökkel lehet megközelíteni a szövegeket, hogy a befogadás élmény legyen a diák számára. Berzsenyi Dániel költészetének tanítása például sokaknak okoz nehézséget. Vojtek ebben a könyvben 37 különböző lehetőséget vázol fel arra, hogyan lehet Berzsenyit tanítani. Fenyő D. György szavaival élve: étlapot kínál a tanároknak, amelyről ki-ki választhat, melyik megközelítési módot alkalmazza az órákon. Abban nyújt segítséget, milyen kérdésfelvetésekkel, kreatív játékokkal könnyítheti meg a pedagógus diákjainak az első találkozást a szöveggel. (Az antik versformák befogadására az egy ik legérdekesebb ötlete talán a zenekar nevű csoportos feladat, amely során a négy-öt fős csapatok a sorok alá írják a verslábak jelölését, majd közösen olvasva, valamilyen ritmushangszer, triangulum vagy csörgődob kíséretével előadják azt a pár versszakot, amelyekkel foglalkoztak.) Vojtek Sándor Vörösmarty Csongor és Tündéjéből is társasjátékot csinál, Szabó Lőrinc Tücsökzenéjének feldolgozását pedig barkochbával segíti. Vannak a kötetben Csokonai-tanulmányok is, a Dorottyáról, valamint Csokonai humoráról. „Sokszor nézünk úgy az irodalomra, mint valami végtelenül magasztos és komoly dologra. Kesztyűt akarunk húzni hozzá, mint egy múzeumi tárgy megérintésekor. Vojtek Sándor viszont arra biztat, hogy menjünk jó közel hozzá, mert annyi apró ötlet, nyelvi humor, gondolat van Csokonaiban, hogy érdemes minél közelebbről megszemlélni” - mondta a szerkesztő a pozsonyi könyvbemutatón. Vojtek nem hagyta figyelmen kívül a kortárs irodalom tanításának módszertanát sem. Egy hosszú fejezetet, több mint száz oldalt szentel Berg Judit Rumini című meseregényének elemzésére, amely azóta (Vojtek Sándor 2013-ban bekövetkezett halála óta) több alapiskolában kötelező olvasmány lett. A szerző idejekorán észrevette, hogy a rendkívül gazdag kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom remekül használható az órákon, segíthet az olvasóvá nevelésben, hiszen a mai gyerekek nyelvén szólal meg, az ő világukhoz kapcsolódik. (Ebből a meseregényből az utóbbi években elképesztően népszerű sorozat lett, nem véletlenül, és nem is érdemtelenül.) „A könyv elején versekről van szó, utána prózai szövegekről, kezdve a Halotti beszéddel, majd bizonyos irodalmi motívumokról, végül pedig az irodalom tanításáról. Olyan bőséggel áradnak az ötletek és lehetőségek, hogy az ember szinte kedvet kap tanítani, de tanulni mindenképp” - állítja Fenyő D. György, aki Vojtek Sándor halála után a nyaszta elő ezeket a tanulmányokat, és szerkesztett belőlük könyvet. Külön felhívta a figyelmet arra a két motívumra, amelyekkel nem igazán foglalkozunk. Az egyik az evés. „Ez a hétköznapi dolog irodalmi jelentést hordozó eseménnyé, a szereplőket jellemző motívummá válik. A szerző arra figyelmeztet minket, hogy annyi mindent veszünk Abban nyújt segítséget, milyen kérdésfelvetésekkel, játékokkal könnyítheti meg a tanár az első találkozást a szöveggel. természetesnek, annyi dolog felett siklunk el, pedig érdemes lenne behatóbban vizsgálni őket.” A másik ilyen felfedező fejezetben az írott és festett bolondokról, bohócokról van szó. „A borítón Antoine Watteau: A bohóc című festménye látható, a művészettörténet egyik legrejtélyesebb alkotása. Adott egy azonosíthatatlan perspektívából láttatott alak, aki egyszerre bohóc és komoly, szomorú ember, egyszerre testesíti meg a szórakoztatást és a mélységek megtalálásának igényét. Szerintem azért elemzi Vojtek Sándor a kötetben ezt a képet is, mert egy picit az ő önarcképe lehetne” - állítja Fenyő D. György. Ez a hiánypótló kötet, amely egy nem mindennapi képességű tanárnak is emléket állít, a budapesti Két Egér Könyveknél jelent meg, a Könyvtár és katedra sorozat egyik darabjaként. diákjait, és kollégáit is erre ösztönzi szerző számítógépéből bá-Április 8-án különleges csemege várja a lelek dolgai iránt érdeklődő közönséget, hiszen a népszerű Nyitott Akadémia sorozat keretében végre Balántára is ellátogat sokak kedvence, a varázslatos előadásairól ismert Pál Feri. A közkedvelt papot és mentálhigiénés szakembert senkinek sem kell bemutatni, hiszen neve az elmúlt évek sorén fogalommá vált. Híres „keddi alkalmain" (melyeket tavaly decemberben sajnos befejezett) minden héten közel ezren vettek részt Budapesten, és nemcsak Magyarország minden pontján, de a környező országok magyarlakta településein is különleges eseménynek számít, ha előadást tart. (Volt már előadói estje az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában, Nagy-Britanniában, Svájcban, Finnországban, Svédországban, Romániában és Szerbiában is.) Öt meghallgatni, élőben találkozni vele, valóban óriási élményt jelent. Azokról a kérdésekről beszél, amelyek a legjobban foglalkoztatnak bennünket, és egyszerű szavakkal képes bonyolult összefüggéseket megvilágítani. Sosem elégszik meg olcsó, közhelyes magyarázatokkal - ha valamivel foglalkozni kezd, annak a mélyére ás. Éppen ezért nem ritka, hogy előadásai után a nézők szeretnék megölelni, vagy legalább megfogni a kezét, hogy megköszönjék neki az átélt élményt. Ugyanakkor akár stand up komikusként is megkereshetné a kenyerét, olyan fergeteges humora van. A szorongástól az önbecsülésig című könyve megjelenése után hoszszú hónapokig állt a sikerlisták első helyén, az azonos témájú előadást pedig eddig mindenhol vastapssal köszönte meg a közönség. Április 8-án végre Galántára is elérkezik, és segít elindulni a mély, belülről fakadó önbecsülés felé vezető úton. Amire számíthatunk: másfél órányi felhőtlen, tartalmas szórakozás, rengeteg praktikusan hasznosítható információ és a lehető legminőségibb humor! Az előadás napján a Nyitott Akadémia könyves standján - sok más pszichológiai és spirituális tárgyú kiadvány mellett - kedvezményes áron meg lehet majd vásárolni Pál Feri műveit is, melyeket a szerző kérésre szívesen dedikál is. Az előadást április 8-án 19:00 órától a Városi Művelődési Központban hallgathatjuk meg. Jegyek még kaphatók online, a www.nyitottakademia.hu oldalon és személyesen, a Városi Művelődési Központ jegypénztárában. RÖVIDEN Carmina Burana - kicsit másképp Kassa. A Thália Táncestek soros produkciója a színházi világnap alkalmából kerül színre holnap este. Blaskó Borbála a Kaposvári Egyetemen Cserhalmi György osztályának készitett koreográfiát a Carmina Buranára, amelyet vizsgaelőadásként mutattak be. A színészhallgatók ebben a tánc- és mozgásszínházi előadásban lehetőséget kaptak arra, hogy képességeiket egy összetettebb feladat során is kibontakoztathassák. Az előadás olyan kivételes formában mutatja meg Carl Orff közkedvelt kantátáját, melyben a szereplők tanulmányaik esszenciáját kamatoztathatják mozgásban, hangszeres zenében, énekben, kifejezésmódban és színpadi jelenlétben. Az előadás a fia(Fotó: Jókuti György) talabb korosztályhoz is szól, akik kevésbé jártasak a kortárs előadó-művészetben, de nyitottak az újdonságokra. Helyszín a Thália Színház, a kezdés időpontja 19 óra. (k) Megvan a Libridíj tízes listája Budapest. Az öttagú szakmai zsűri a következő tíz könyvből választja ki az idei Libri irodalmi díj nyertesét: Barabási Albert-László: A képlet, Dragomán György: Rendszerújra, Kemény István: Nílus, Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem, Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy, Pintér Béla: Újabb drámák, Simon Márton: Rókák esküvője, Szilasi László: Luther kutyái, Szvoren Edina: Verseim, Takács Zsuzsa: A Vak Remény. A közönségdíjasra az interneten lehet szavazni május 12-ig (https://www.libri.hu/irodalmi_dij). A díjat 2016-ban alapította a Libri Könyvkereskedelmi Kft., az az előző évben megjelent legjobb szépirodalmi és tényirodalmi művet ismerik el vele. A díjátadó ünnepség május 15-én lesz. Tavaly Tompa Andrea Omerta című regényét ítélték a legjobbnak, a közönségdíjat pedig Bödőcs Tibor kapta Addig se iszik címmel megjelent irodalmi paródiáiért. Quk) DP190215
