Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-22 / 69. szám
www.ujszo.com | 2019. március 22. KÖZÉLET I 3 Sárga lapot kapott Orbán a Néppárttól KÓSAANDRÁS Budapest. A Fidesz „önfelfüggesztő" indítványának elfogadásával sikerült megtalálnia az Európai Néppártnak azt a kompromisszumot, amivel elkerülte a szakadást, de erőt mutatott és a magyar kormányfő is sikerként értékelheti, ami szerda este Brüsszelben történt. A legrosszabbat elkerülte a Fidesz és Orbán Viktor, de most olyan kellemetlen helyzetbe lavírozták magukat, amitől a magyar kormányfő mindig is irtózott. Köztudott, hogy Orbán Viktor számára a szuverenitás az egyik legfontosabb, ezen nem is feltétlenül az ország, hanem saját döntési szabadságát kell érteni. Másrészt Orbán Viktor és a magyar kormány minden eddigi vitája „Brüsszellel” arra az egyébként faék egyszerűségű stratégiára épült, hogy az uniós fórumokról érkező kritikákat „politikainak” minősítették és ezen az alapon negligálták. Akár a médiatörvény, akár a bírák nyugdíjazása, akár a közigazgatási bíróságok esetében - hogy csak néhányat említsünk a komolyabb vitát kiváltó esetek közül - a kormány csak és kizárólag a konkrét jogi kifogásokat volt hajlandó figyelembe venni. Orbán a kiállítást elkerülte, de egy sárga lapja már van. Politikai döntés A tegnapi önfelfüggesztés és a három tagú „bölcsek tanácsa” Magyarországra delegálása alaposan beszűkíti Orbán Viktor döntési szabadságát, ráadásul a „tanács” nyilvánvalóan politikai testület lesz, politikai alapon vizsgálják majd Orbán Viktor cselekedeteit, és erről politikai jelentést készítenek majd, a Néppárt pedig - valamikor, hiszen nincs határideje a vizsgálódásnak - politikai döntést hoz majd aFideszről. „A szakítás ideje" A Néppárt politikai gyűlését megelőző 24 óra kormányzati kommunikációs mozgásai egyébként jól mutatták, milyen kétségbeesetten próbált Orbán Viktor mindent megtenni az utolsó pillanatban a kizárás elkerüléséért, miközben már arra is próbálták felkészíteni a közvéleményt, mi lesz, ha ez mégsem sikerül. Szerda reggel a kormánysajtót nézve könnyen az a benyomása támadhatott az embernek: eldőlt, a Fidesz inkább maga hagyja ott a Néppártot, elkerülvén a megalázó kizárást. Az Origó azt írta: „Az Európai Néppárt ma alig képviseli Európa népeinek az érdekeit, utat tévesztett, valami megváltozott, és úgy tűnik, már nincs visszatérés az eredeti önmagához. (...) A névleg kisebbségben levő liberálisok rátelepedtek mind a baloldali, mind a jobboldali pártokra, mindkét frakción egyaránt megjelentek a liberális áttétek.” Egy másik cikk szerint „az Európai Néppárton kívül is van élet”. A Magyar Nemzetben „A szakítás ideje” címmel jelent meg publicisztika. Ebben a szerző, Szentesi Zöldi László azt írta, az „Európai Néppárt eredeti hivatását, küldetését percenként eláruló Weber, Daul, Juncker és a többiek életrajza már régóta hamisan csillog: ők nem kereszténydemokrata, jobboldali politikusok, hanem a globalistákat és a bevándorláspártiakat kiszolgáló politikai lobbisták”. A Pesti Srácok még keményebb volt: „Patkányhad rágta j összeomló ház, Európai Néppárt a i neved” címmel jelent meg Szarvas Szilveszter írása. „Orbán Viktor és a Fidesz a keresztény demokrácia, az értékek érdekében és a hűség jegyében a falig elment a néppárton belül, nincs tovább” - írta Szarvas Szilveszter. Garanciát vállalt Ehhez képest szenzációszámba ment, hogy a Süddeutsche Zeitung kiderítette: Orbán Viktor levélben „vállalt garanciát” arra, hogy a CEU továbbra is szabadon működhet Magyarországon. A délelőtt folyamán pedig a Népszava írta meg elsőként, hogy a Fideszből felajánlották: amennyiben valamilyen formában esetleg továbbra is jelen lehetnek a Néppárt fórumain (akár úgy is, hogy nem szavazhatnak), önként felfüggesztik saját tagságukat. Két órával később azonban Gulyás Gergely sajtótájékoztatón jelentette be: „a Fidesz és az ország méltóságának megvédése érdekében” azonnal kilépnek, ha formálisan is felfüggesztik a párt tagságát. Márpedig a CDU elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer éppen ezt javasolta. A délután háromkor kezdődő politikai gyűlés a kiszivárgott hírek szerint feszült vitát hozott, de végül sikerült megtalálni azt a kompromisszumot, amivel Joseph Daul pártelnök, Manfred Weber (TASR-felvétel) frakcióvezető és Orbán Viktor is különösebb arcvesztés nélkül távozhatott. Az, hogy végül szavaztak ugyan a felfüggesztésről, de mindezt úgy, hogy az elfogadott határozat külön hangsúlyozza: mindezt a Fidesszel közösen tették, mindenki számára elfogadhatónak bizonyult. Olyannyira, hogy a titkos szavazás eredménye alapján (190 igen, 3 nem) a jelen lévő magyar küldöttek legalább egy része is igennel kellett, hogy voksoljon. Mindezek után persze komikusán hatottak Orbán Viktor szavai arról, hogy „a Fideszt nem lehet kizárni, nem lehet felfüggeszteni”, főleg, hogy a szerda esti sajtótájékoztatón ő maga is erősen lebegtette a tagság jövőbeni sorsát. Partvonalon kívül A háromtagú bizottság tagjai alapján egyelőre nehéz eldönteni, mire számíthat Orbán Viktor: a belga Herman Van Rompuy az Európai Tanács volt elnökeként nyilván az integráció elkötelezett híve és ugyanez mondható el a CDU-s Hans- Gert Pötering volt EP-elnökről is. 0 viszont személyesen korábban jó viszonyt ápolt Orbán Viktorral, miként Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár is, aki nyilván azt sem felejtette el, hogy amikor a Szabadságpárttal kötött koalíciója miatt 2000-ben ő került hasonló helyzetbe, mint most Orbán Viktor, az akkori magyar kormányfő demonstratív módon baráti látogatásra hívta őt Budapestre. A Fidesz ugyanakkor marginális helyzetbe került jó időre a Néppártban, Orbán Viktornak nyilván személyesen is rosszul eshet, hogy már csütörtökön sem vehetett részt az ÉPP vezetőinek szokásos értekezletén az uniós csúcs előtt. Ráadásul a párt kimarad az EP-választást követő tisztújításból is, így garantált, hogy egyetlen fideszes vezetője sem lesz nemcsak az EPP-nek, de az Európai Parlamentnek (Gáál Kinga most az egyik parlamenti alelnök), a néppárti frakciónak és a szakbizottságoknak sem. Jelenleg úgy tűnik, még ez az ár is elfogadható Orbán Viktor számára a tagság megőrzése érdekében, persze tény, hogy az EP- választás másnapján teljesen új fejezet kezdődik ebben a már évek óta folyó játszmában, aminek egyelőre senki nem látja a végkifejletét. Hogyan döntött az ÉPP? ► A 13 tagszervezet eredeti javaslatától eltérően, a Fideszt nem zárták ki. ► Felfüggesztették azonban a párttagságát. Mostantól kezdve a Fidesz nem jelölhet embert az EPP-nek járó tisztségekre az Európai Parlamentben, nem szavazhatnak a néppárt ügyeiben, sőt, részt sem vehetnek a néppárt rendezvényein. ► Az ÉPP három veterán politikusa fogja megvizsgálni, hogy a Fidesz megfelel-e azoknak az értékeknek, amelyeket a Néppárt képvisel. ► A Fidesz ragaszkodott ahhoz, hogy a felfüggesztésről szóló határozatba kerüljön bele, hogy a határozattal a Fidesz is egyetértett. Lelassul a munkanélküliség csökkenése ÖSSZEFOGLALÓ Mára a munkaügyi miniszter is elismeri, hogy a szlovákiai munkanélküliség további látványos csökkenésére nem számíthatunk. Ján Richter szerint ehhez azonban az is hozzájárul, hogy a középiskolákból kikerülőknek túl nagyok az elvárásaik. Pozsony. „Az év eleji stagnálást követően februárra visszazökkentünk a régi kerékvágásba: enyhén csökkent a munkanélküliség, ezzel párhuzamosan pedig nőtt a foglalkoztatottság. Bízom benne, hogy az idei év végéig tovább csökkenhet az állástalanok száma, ez azonban már nem lesz olyan látványos, mint korábban. Az elkövetkező időszakban a munkáltatóknak egyre nagyobb gondot okoz majd a munkaerőhiány” - állítja Richter. A munkanélküliséget mérő mutató történelmi mélyponton van, a csökkenése azonban már tavaly sem volt olyan látványos, mint korábban. Szlovákiában a gazdasági válság kirobbanását követően rendkívül gyorsan megugrott az állástalanok száma: míg 2008 nyarán a munkanélküliség alig haladta meg a 7 százalékot, már 2009 nyarára átlépte a 12 százalékos határt. A csúcsot 2013 elején érte el, csaknem 15 százaléknyi állástalannal, azóta azonban szinte megállás nélkül javult a helyzet. Már 2017 őszén 6 százalék alá csökkent a munkanélküliség, az elmúlt időszakban azonban lényeges lassulásnak lehettünk tanúi. „Az egy évvel ezelőttihez képest 0,56 százalékponttal, idén februárra 5,16 százalékra esett vissza az állástalanok aránya” - nyilatkozta Marián Valentovic, a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) vezérigazgatója, a legfrissebb munkapiaci adatokat ismertetve. Eszerint az elmúlt hónapban 174 ezer állástalan volt az országban, akik közül nagyjából 141 ezer lett volna képes egy kedvező állásajánlat esetén azonnal munkába állni. A nyilvántartott állástalanok száma az elmúlt egy évben 19 ezerrel csökkent. Az egyes régiók között továbbra is látványos különbségek vannak. Míg több nyugatijárásban már 2 százalék alatt mozog az állástalanok aránya, a negatív csúcstartónak számító Rimaszombati járásban ez még mindig meghaladja a 16 százalékot. Február végén a munkaügyi hivatalok több mint 86 ezer szabad munkahelyet kínáltak az álláskeresőknek, nagyjából 5 ezerrel többet az egy hónappal korábbinál. A legtöbb betölthető állás, nagyjából 23 ezer Pozsony megyében, a legkevesebb, alig valamivel több mint 5 ezer, Besztercebánya megyében állt rendelkezésre. Tavaly szeptemberben csaknem 6 ezer, középiskolát végzett jelentkezett a munkaügyi hivataloknál, és a számuk még most is meghaladja a 3700- at.,,Fél év alatt alig több mint a harmadával csökkent a számuk, amit kevésnek tartok. A munkaügyi hivatalok nyilvántartásában levők közül ráadásul sokaknak olyan a végzettsége, amely iránt manapság nagy a kereslet a munkapiacon, és csak azért utasítják vissza az ajánlatokat, mert nincsenek megelégedve a felkínált fizetéssel” - mondta a tárcavezető. A főiskolát végzettek Richter szerint gyorsabban találnak munkát, még ha nem is abban a szakmában, mint amit kitanultak. Tavaly ősszel 7,5 ezer frissen végzett főiskolás jelentkezett a munkaügyi hivataloknál, akik közül mára nem egész 1200-an maradtak. Az utóbbiak között a közgazdasági szakokat, pszichológiát, politológiát és pedagógiát végzettek dominálnak. „A középiskolát végzettekkel szemben a magasabb végzettséggel rendelkezők körében kevésbé okoz gondot az olyan állások elfogadása, amelyekhez egyébként elegendő lenne a középiskolai végzettség is, és a főiskolát végzetteknek a bérekkel kapcsolatban sincsenek olyan nagy elvárásaik, mint a középiskolákból kikerülőknek” - tette hozzá Richter. (mi, tasr) Orbán Viktor személyesen is részt vett az ÉPP brüsszeli közgyűlésén
