Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-20 / 67. szám
PÜT KÖNYVESPOLC ■ 2019. MÁRCIUS 20. www.ujszo.com A feminizmusról - trendi köntösben Marta Breen és Jenny Jordahl képregénye a női emancipáció történetéről *2 b.«5 n«*1 WAÁ!.«®**' ’JAJ M«» ,E“K1Í' CSOWWAL«"“ Itt a könyvhónap,* sok érdekes akcióval! il im '1 »I Akár 50% kedvezmény! i i Szórakoztató irodalom, Könyvek I gyerekkönyvek, már kertészet, útikönyvek, QS\ liter sport, egészség, - Kíjml fogyókúrás tippek. eurótól! ? Várja On« a Diderot:, Komárom legnagyobb könyvesboltja Nálunk minden korosztály talál magának olvasmányt! £TC ró** Nálunk sok szép magyar, LO) szlovák, cseh és angol nyelvű könyv közül válogathat! 035/770 11 52, 0908 165 852 A mai tizenévesek számára, megkockáztatjuk, nem sokat mond Mary Wollstonecraft, Emmeline Pankhurst vagy Rosa Luxemburg neve. Talán azt is nehezen tudják elképzelni, hogy bő száz évvel ezelőtt az, aki XX kromoszómával született, nem rendelkezhetett a saját sorsa felett: a nők oktatása, magántulajdonhoz vagy a saját munka alapján járó jövedelemhez való joga, szavazati joga, az önnen testük feletti rendelkezés joga harcos, sokszor megdöbbentően tragikus történeteket produkáló folyamat eredményeként született meg. Mármint a világ azon tájain, ahol ezt ma többé-kevésbé természetesnek tekintjük. Persze, elég csak arra gondolni, hogy nem is olyan régen a házasságon belüli erőszak fogalma mifelénk is jószerével értelmezheteden volt, a férfiak és nők azonos bérezéséről pedig ma, politikai korrektségre törekvő korunkban is viták folynak. Szóval, ennek a kis könyvecskének, amelyet most figyelmükbe ajánlunk, nem csak történeti áttekintésként van létjogosultsága. Hasznos kiindulópontja lehet a női és a férfi szerepekről, lehetőségekről, társadalmi esélyekről folytatott beszélgetésnek - otthon vagy az iskolában is. A Nagyszerű nők - A feminizmus rövid története iskolapéldája annak, miként lehet egy nem könnyen emészthető (és a célközönség körében valószínűleg nem is túl divatos) témát trendi médiummal ötvözve befogadhatóvá tenni. A két norvég szerző, Marta Breen író és Jenny Jordahl illusztrátor a képregényt választotta: bájosan, humorral tálalva, verbálisán és vizuálisan is a tizenévesek nyelvén szólva, ugyanakkor a témát tárgyilagosan kezelve meséli el a nők egyenjogúságért folytatott küzdelmének (és a férfinem ette adott válaszainak) közel kétszáz éves történetét, egészen napjainkig. Nem kis fegyvertény az sem, hogy a szerzők logikusan, követhetően, érthetően és átérezhetően mutatják Mekkora a lábnyomod? Ökológiai lábnyom, klímaváltozás, passzívház, fenntartható fejlődés - ilyen és ezekhez hasonló fogalmakkal rendszeresen találkoznak felnőttek és gyerekek is manapság, hiszen Földünk megóvása egyre égetőbb ügy. A Nagyon zöld könyv gyerekek számára is érthetővé, kézzelfoghatóvá teszi ezt a problémát. Komoly kérdésekről mesél okosan, érthetően és könnyedén, olyan képi és nyelvi leleménnyel, annyi humorral, hogy a legbonyolultabb kérdések is átláthatóvá válnak. Személyes üggyé teszi a környezetvédelmet a gyerekek számára is. Gévai Csilla (egy személyben szerző és illusztrátor) gyors felütéssel indít: a közel hétmilliárdos emberiségből egynek lenni - valóban különös, borzongató gondolat. Majd sorba jönnek a tisztázandó kérdések: a túlnépesedés (hányán is?), az ökológiai lábnyom (mekkora?), milyen folyamatok vezettek oda, hogy az emberiség ma túl sokat árt a Föld nevű bolygónak (mikortól?), globális felmelegedés (miért?), apadó édesvízkészletek (mitől?), egyre szennyezettebb városi levegő (honnan?), elpazarolt, természeti kincsek, kizsákmányolt természet (mennyire?), gyors pillantás a nem túl rózsás jövőbe (hova?), majd a csúcspont: mit tehetek én, mit tehet egy ember, különösen akkor, ha történetesen gyerek (mit?). A tanulság pedig: tanuljunk a hibákból, kezdjük el a rendrakást! A Nagyon zöld könyv nyolc éve jelent meg először, és a benne tárgyalt problémák rohamtempóban váltak sokkal súlyosabbá, mint gondoltuk volna, így ma talán még aktuálisabb a mondanivalója. Itt van hát az új, átdolgozott kiadás. Gévai Csilla: Nagyon zöld könyv Pozsonyi Pagony, 2019 120 oldal NAGYSZERŰ NŐK fel a női emancipáció legfontosabb mérföldköveit, a törekvések, követelések vázlatos ismertetése mellett általában az adott mozgalom, szakasz egy-két kulcsfontosságú „harcosának” életútjára, személyes tapasztalataira fókuszálva, így lesz történetünk egyik első hőse például Lucretia Mott (1793— 1880) amerikai reformer, aki az 1830-as években a rabszolgaság ellen folytatott küzdelmet. Meghatározó volt 1840-es tapasztalata, amikor Londonban a Rabszolgaságellenes Világkongresszuson nemére hivatkozva megtagadták tőle és öt másik női küldöttől a belépés és a felszólalás lehetőségét. Ekkor tudatosult benne igazán, hogy a társadalom nemcsak a rabszolgáktól, hanem a nőktől és a gyerekektől is alapvető jogokat tagad meg. Mott évtizedeken át volt az amerikai nőmozgalom egyik vezére, aki faradhatadanul írt, szónokolt, nőjogi konferenciákat szervezett, kampányok a nők szavazati joga mellett. Vagy egy másik izgalmas, inspiráló történet, immár Európából, konkrétan Angliából - de még a szüfiazsettmozgalmat megelőző időkből. Az irodalombarátok valószínűleg hallották már Mary Wollstonecraft (1759-1797) nevét - ha másért nem, hát azért, mert ő „Frankenstein nagymamája”, azaz Mary Shelley édesanyja. Ezt leszámítva is jelentős személyiség, az újkori nőjogi mozgalmak elindítóját tisztelhetjük a személyében, aki elsősorban a lányok oktatása mellett szállt síkra. A női emancipáció története persze nem rózsaszín lányregény; erőszakos, tragikus eseményeket is felelevenít a kötet: nem egy nőjogi harcos ért tragikus véget, vált a mozgalom mártírjává, és volt olyan időszak is a feminizmus történetében, amikor a választójogi reformért folytatott küzdelmük során a brit nők az erőszakos eszközöktől sem riadtak vissza - a békés propaganda mellett fegyvertárukba iktatva például a bombamerényietek, robbantások műfiiját is. Aztán, paradox módon, az első, majd a második világháború alapjaiban írta át a férfi-női társadalmi erőviszonyokat, olyan szellemet eresztett ki a palackból, amelyet nem lehetett oda visszazárni. Persze, ez a történet tovább folytatódik, újabb és újabb gócpontokat tárva fel. Marta Breen és Jenny Jordahl Marta Breen - Jenny Jordahl: Nagyszerű nők — A feminizmus rövid története, Cser Madó, 2019, 119 oldal kiállásáért megkapta a Nobelbékedíjat. Az ő esetére talán még mindenki emlékszik: a pakisztáni születésű lány 2009-ben kezdett el álnéven blogot írni a BBC urdu nyelvű szolgálatának. A tálibok akkoriban terjesztették ki hatalmukat a kislány szűkebb hazájára, a Szvát-völgyre, a lányoknak pedig több helyen megtiltották, hogy iskolába járjanak. Ez ellen emelt szót Malála, felkeltve a nemzetközi érdeklődést. A The New York Times dokumentumfilmet készített róla, amire válaszul a tálibok bezáratták a lány iskoláját, majd 2012-ben fejbe lőtték. Túlélte, Angliába szállították gyógykezelésre, családjával továbbra is ott él. Tavaly járt már „odahaza” - a Szvát-völgyben, ahol azóta megépült a Nobel-békedíjjal járó pénzjutalomból finanszírozott leányiskola. Almási Sára Nem egy nöjogi harcos vált a mozgalom mártírjává, de volt olyan időszak is, amikor küzdelmük során a brit nők az erőszakos eszközöktől sem riadtak vissza. kötetének végén egyebek mellett a #metoo mozgalomról is szó esik, az utolsó nagyobb személyes történet pedig azé a Malála Juszafeaié, aki 2014-ben, alig tizenhét évesen bátor DP190126
