Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-20 / 67. szám
www.ujszo.com I 2019. március 20. KÖZÉLET I 3 Harabinnak és Kotlebának való déli, magyarlakta vidék Nyugatról kelet felé haladva növekszik délen a szélsőséges jelöltek támogatottsága Harabin az államfőválasztás első fordulójának eredményei szerint nem csak ezzel az autóbusszal keltette fel az emberek érdeklődését a déli régiókban (TASR-felvétel) SÁNTA SZILÁRD Pozsony. Stefan Harabin ós Marian Kotlába (LSNS) szélsőséges jelöltek országosan a leadott szavazatok csaknem egynegyedét kapták. Dél- Szlovákiában is jelentős támogatói bázisuk volt. A 2019-es elnökválasztás első fordulóját Zuzana Caputová és Maros Seföovic (Smer-jelölt) párharcaként írták le sok helyen, a versengés Caputová, a Progresszív Szlovákia alelnökének nagyarányú győzelmét hozta. A szlovákiai magyar szavazatokért Bugár Béla és Zuzana Caputová mérkőzésére lehetett számítani. A legtöbb helyen a Híd elnöke alulmaradt. A szélsőséges retorika A már említett párharc mellett a dél-szlovákiai voksok jelentős részét két rendszerellenes jelölt, Stefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság bírója és Marian Kotleba, a Mi Szlovákiánk Néppárt (ESNS) vezetője gyűjtötte be. Az első forduló előtti kampány egyik új eleme kétségkívül e két jelölt nyíltan vállalt, szélsőséges retorikája és szereplése volt. Az uniós politika és az euroatlanti irányultság támadása és megkérdőjelezése mindkettőjük kampányában hangsúlyosan megjelent. Az MKP és a Híd pártokban csalódott magyar szavazók egy része nem vett részt az elnökválasztáson, akik részt vettek, elsősorban az első fordulót megnyerő liberális jelöltre szavaztak, másodsorban Bugár Bélára. Nem elhanyagolható viszont azoknak a délszlovákiai szavazóknak a száma sem, akik a választáson harmadik Harabinra és negyedik Kotlebára szavaztak. Az államfőválasztás első fordulójában országosan Harabinra vagy Kotlebára szavazott minden negyedik polgár. Dél-Szlovákiában a két gyűlöletet népszerűsítő jelölt támogatottsága elmarad az országos átlagtól, de tekintettel arra, hogyan elutasítják a demokratikus és európai értékeket, Harabin és Kotleba eredménye meglepő. Ráadásul, a kisebbségi helyzetben élők fokozattan érzékenyek lehetnének az uszító, kirekesztő és gyűlöletet hirdető jelöltekre. Nyugatról keletre Az első érdekes tendencia Dél- Szlovákiában az, hogy nyugatról kelet felé haladva a szélsőséges jelöltek támogatottsága növekedik. Marian Kotleba például a Dunaszerdahelyi járásban 2,66%-ot szerzett, a Komáromiban 4,93%-ot, az Érsekújváriban 9,44%-ot, a Lévaiban 10,42%-ot, a Nagykürtösiben 18,24%-ot, a Rimaszombatiban pedig 15,14%-ot. Stefan Harabinnál pedig a következőképpen alakult a támogatottság délen: a Dunaszerdahelyi járásban 5,90%, a Komáromiban 7,02%, az Érsekújváriban 12,46%, a Lévaiban 12,02%, a Nagykürtösiben 12,50%, a Rimaszombatiban 11,20%. Természetesen a magyarok aránya nem azonos a felsorolt járásokban, viszont a régió fejlettsége fordítottan arányos a rendszerellenes jelöltek népszerűségével. Harabin és Kotleba több délszlovákiai városban ért el jobb eredményt, mint az egyetlen magyar jelölt, Bugár Béla. Rimaszombatban például Harabin 12,11%-ot (848 szavazat) ért el, Kotleba pedig 12,05%ot (844 szavazat). Bugár ebben a városban 6,92%-ot (485) szerzett. Zselízen Harabin megelőzte Bugárt, az előbbi 12,48%-os (286 szavazat) eredményt ért el, ellenben az utóbbinak 12,35%-kal (283 szavazat) kellett beérnie. Szepsiben Kotleba (12,86%, 343 szavazat) megelőzte Harabint (10,65%, 284 szavazat) - a Híd jelöltje 12,97%-on, 346 szavazattal zárt. Kotleba 6,28%-kal (144 szavazat) az ötödik lett a városban. Másutt a két szélsőséges elnökjelölt együttes eredménye megközelíti a Bugárra leadott voksok számát. Ipolyságon Harabin és Kotleba összeredménye magasabb a magyar jelölténél. A Híd jelöltje 13,46%-ot (251 szavazat) kapott, Harabin 9,12%-ot (170 szavazat), Kotleba 7,61%-ot (142 szavazat). A magyarlakta falvakban is találunk Kotlebaszavazókat, Ipolynyéken például 14,44%-ot kapott a Mi Szlovákiánk Néppárt (ESNS) vezetője. A kiragadott példákon is látszik, a dél-szlovákiai elektorátus az államfőválasztás első fordulójában polarizált volt: a távolmaradók, a liberális jelöltre szavazók, a Bugár Bélára szavazók és a szélsőséges jelölteket támogatók nagyobb tömbjeire osztható. Radicová visszatérhet a politikába ÖSSZEFOGLALÓ Andrej Kiska államfő a politikai jövőjét illetően Iveta Radiőová volt kormányfővel is tárgyal. Pozsony. Kiska valószínűleg saját pártot alapit - erről Richard Sulik, az SaS elnöke beszélt egy pódiumbeszélgetésen. Információi szerint a rövidesen távozó államfő a korábbi híresztelésekkel ellentétben mégsem csatlakozik Ivan Stefünko Progresszív Szlovákia pártjához. Úgy tudni, Kiska gyakran találkozik Iveta Radicová volt kormányfővel. Radicová nem tagadta, hogy elemzik az aktuális politikai helyzetet, részleteket ugyan nem árult el, de most először nem zárta ki azt sem, hogy visszatér a politikába. „A politika művészete az időzítésben rejlik, amikor itt lesz az ideje, tájékoztatni fogjuk önöket” - zárta le a témát Iveta Radiőová szerint még nem jött el a megfelelő idő arra, hogy elárulja, miről egyeztet az államfővel (Felvétel: Matej Kalina/Plus jeden deft) Radicová. A volt kormányfő 2012- től, amikor is megbukott kormánya, eddig kategorikusan kizárta, hogy visszatérne a politikai színtérre. Kiska tegnap hozzátette, hogy Radicová mellett más olyan személyekkel is találkozik, akik már megfordultak a politikában, és olyan fiatalokkal is, akik fontolgatják, hogy politikai pályára lépnek. Kiska nyilatkozatában emlékeztetett, hogy bár már nem indul az államfői posztért, politikai csatáját nem tekinti befejezettnek. Úgy fogalmazott, hogy döntése nem egyetlen töréspont eredménye. „Látva, hogyan alakulnak a dolgok az országban, hogy az új kormány sem képes visszaszerezni a lakosságnak az államba vetett bizalmát, egyre nagyobb kedvem van nekivágni, s változtatni ezen” - áll az államfő nyilatkozatában. Hozzátette: „mindent elkövetek azért, hogy az új kormány tisztességes és igazságos legyen, és alkalmas, becsületes emberekből álljon.” (dennlk N, ie) RÖVIDEN Meghosszabbítják az előzetest Pozsony/Bazín. A Ján Kuciak és Martina Kusnírová gyilkossági ügyének kivizsgálását felügyelő ügyész kérvényezi Alena Zs. és további három tettestársa előzetes letartóztatásának meghosszabbítását. A gyilkosság elkövetésével gyanúsított négy személy tavaly nyártól van előzetes letartóztatásban. (TASR, ie) Jaroslav Hascák vallomást tenne Pozsony. Jaroslav Hascák, a Penta pénzügyi csoport vezetője vallomást szeretne tenni Marián Kocner SMS-üzenetét illetően. A napokban ugyanis kiderült, hogy Marián Kocner, akit a rendőrség Ján Kuciak meggyilkolásának megrendelésével gyanúsít, néhány héttel a gyilkosság előtt üzenetben jelezte Hascáknak, hogy egy illető eltávolításán dolgozik. A kiszivárgott információk szerint az üzletember erre annyit válaszolt, hogy majd személyesen megbeszélik a részleteket. Hascák fájlalja, hogy nevét összefüggésbe hozták a gyilkossággal. (TASR, ie) Újabb gyilkosságot ismert be Őernák Pozsony. Az életfogytig tartó börtönbüntetését töltő Mikulás Cérnák tegnap beismerte Grzegorz Szymanek meggyilkolását. Ján Kán, aki ebben a gyilkossági ügyben szintén gyanúsítottként szerepel, tagadja a gyilkosságot. Szerinte pusztán Cérnák bosszújáról van szó. A lengyel vállalkozót 1997-ben Polomka község mellett, Breznóbánya közelében gyilkolták meg. Két lövéssel végeztek vele. (RTVS, ie) AB: meghallgatják a jelölteket Pozsony. A hét második felében, csütörtökön és pénteken hallgatja a meg a parlament alkotmányjogi bizottsága az alkotmánybíró-jelölteket - erről Ondrej Dostál, a parlament alkotmányjogi testületének alelnöke tájékoztatott. A nyilvános meghallgatáson minden jelölt 15 percet kap a bemutatkozásra, majd további 10 perce lesz a kérdések megválaszolására, melyeket a képviselők mellett az államfő képviselői is intézhetnek hozzájuk. (ie) Nem kell neki a mentelmi jog Pozsony. Maros Seföovic, a Smer által támogatott államföjelölt tegnap bejelentette, ha köztársasági elnökké választják, hivatalba lépésének első napjától lemondana a mentelmi jogáról. Ha ennek érdekében törvényt kell módosítani, akkor nyomást fog gyakorolni a kormányra és a parlamentre, hogy ez megtörténjen. Seföovic azt ígéri, mindent megtesz majd azért, hogy visszaállítsa az emberek államba vetett bizalmát. (TASR)
