Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-19 / 66. szám
www.ujszo.com I 2019. március 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Brexitdömping Bepótolták a britek az utóbbi hónapok elmaradásait, eredmény nincs RÁCZ ORSOLYA A múlt héten futószalagon követték egymást a brexitszavazások, talán a következő öt indítvány volt a legfontosabb: még kedden, immár másodszor utasították el Theresa May miniszterelnök egyezményét az EU-val. Ugyan most kisebb vereséget szenvedett, mint a januári szavazáson, de így is 391:242 arányban elutasította az alsóház azt az egyezmény, amelyről több mint egy évig folytak a tárgyalások. Sokak számára nem volt meglepetés, hogy May ezúttal sem járt sikerrel, hiszen az egyezmény szövege a képviselők követelései ellenére nem változott. Szerdán az egyezmény nélküli kilépésről szavaztak, ekkor is jött a papírforma, a többség elutasította az egyezmény nélküli, várhatóan káoszt eredményező kilépést. Ezután még csütörtökre is maradt egy fontos döntés, mégpedig a brexit elhalasztása. A megfelelő támogatás elérésével Theresa May immár parlamenti felhatalmazással utazhat a héten Brüsszelbe, és kérheti hivatalosan a halasztást, azonban otthon és Brüsszelben is számos problémával kell szembenéznie. Saját pártjának jó része May kezdeményezése, tehát a brexit kitolása ellen szavazott, így a kellő többséget csak a munkáspárt támogatásával sikerült elnyernie. A konzervatív párton, illetve a kormányon belüli megosztottságról tanúskodik, hogy maga Stephen Barclay brexitügyi miniszter az utolsó pillanatban döntött úgy, hogy nem támogatja a halasztást. Emellett a képviselők leszavazták az újabb brexitnépszavazás megtartásáról szóló kezdeményezést, valamint azt is, hogy a parlament átvegye akilépés irányítását Maytől. Talán a legmeglepőbb az volt, hogy a munkáspárt (amely pár hete még pártolta az újabb népszavazást) ezúttal tartózkodásra kérte tagjait a szavazáskor. Ebből is látni, hogy a párt stratégiája és céljai továbbra sem világosak, így nehéz elképzelni, hogy átvegye a konzervatívoktól a hatalmat. Összefoglalva: három fontos dolog történt a brexit sagában. A képviselők többsége nem támogatta az egyezmény nélküli kilépést és egy újabb népszavazást sem, és ugyan továbbra is a kilépést szorgalmazzák, de már nem az eredetileg megállapított dátumon, március 29-én. Továbbá egyelőre nincs többségi támogatottsága a kilépési egyezmény semmilyen más konkrét formájának. Világossá vált, hogy a britek mit elleneznek, viszont az, hogy hogyan képzelik el az EU-ból való kilépésüket, továbbra sem tudják. Ennek egyik tagadhatatlan oka az, hogy rendkívül bonyolult folyamatba keveredtek bele, amit felettébb nehéz navigálni. Mindemellett May a brexittárgyalásokat a brit parlament és párttársai rendszeres konzultálása nélkül folytatta le, miközben 2 év alatt három brexitügyi miniszter cserélődött ki. Két évig alig volt parlamenti szavazás, de két héttel a határidő előtt hirtelen a voksolások sora várt rájuk, melyek során nyilvánvalóvá vált, hogy a képviselők többsége nem támogatja az EU-val kötött egyezséget. Kevesen gondolták, hogy May másodszor is szavazásra bocsátja a már egyszer megbukott kilépési egyezményt. Mivel annak szövege az EU többszöri kijelentése szerint nem változtatható, még valószínűtlenebb volt, hogy harmadszorra is beterjeszti. Márpedig úgy tűnik, erre is sor kerül a héten. Mielőtt Brüsszelbe utazna 21 -én, hogy hivatalosan is halasztást kérjen az EU-tól, a jelek szerint még egyszer kérni fogja a parlament támogatását. Bár az idő fogytával a brexit kitolása tűnik a legvalószínűbbnek, az elmúlt két év tapasztalatai alapján az utolsó két hétben akár újabb meglepetések is jöhetnek. (TASR/AP-felvétel) Hasogdzsi-ügy: újabb bizonyíték a szaúdi trónörökös ellen A szaúdi trónörökös, Mohamed bin Szalmán adott felhatalmazást a másként gondolkodók elhallgattatására - írta a The New York Times olyan amerikai tisztviselőkre hivatkozva, akik betekintettek az erről szóló titkosszolgálati jelentésekbe. A lap úgy tudja, hogy Mohamed bin Szalmán több mint egy évvel Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságíró tavaly októberi meggyilkolása előtt engedélyezte a titkos műveletek végrehajtását. Ezek során a hatóságok megfigyeltek, elraboltak, őrizetben tartottak és kínvallatásnak vetettek alá szaúdi állampolgárokat. Több szaúdi titkos küldetést ugyanaz a csoport hajtott végre, amely Isztambulban meggyilkolta, majd feldarabolta Hasogdzsit. Az újságírót megölő csoport legalább tucatnyi műveletben vett részt 2017 óta - értesült a lap. Amerikai titkosszolgálati jelentések és más források szerint egy szaúdi tanárnő, aki a nők helyzetéről írt blogot, tavaly öngyilkosságot kísérelt meg, miután pszichológiai kínvallatásnak vetették alá. A titkosszolgálati jelentések tartalmát ismerő, nevük mellőzését kérő amerikai tisztviselők azt is tudják, hogy a gyors beavatkozású csoport tagjai a szaúdi trónörököstől kaptak jutalmat különböző ünnepek alkalmából. A szaúdi kormány továbbra is tagadja, hogy Rijád rendelte el Hasogdzsi meggyilkolását. Tájékoztatása szerint helyi kormányzati tisztviselők és az Isztambulban tartózkodó csoport határozta el a gyilkosságot. Török és amerikai titkosszolgálati ügynökségek szerint a gyilkosságot előre kitervelték. (MTI) A világ Béla után MÓZES SZABOLCS az elnökválasztás a Smerrel szembeni referendumként is értékelhető, akkor magyar részről felért egy Bugár Bélával kapcsolatos népszavazással. Szokás szerint az elnökválasztásnak kevés győztese- és sok vesztese van. Ha a nagytotált nézzük, teljesen evidens, hogy a választók a kormánykoalícióról, azon belül is foként a hatalmat kis megszakítással 13 éve gyakorló Smerről mondtak véleményt. Rendszert váltanának. Azok túlnyomó többsége, akik Caputovára, Miklosíkóra, részben akik Krajniakra vagy Chmelárra voksoltak, a Smer-féle korrupt, oligarcharendszert akatják eltüntetni, míg akik Harabinra, Kotlebára szavaztak, nos... ők az egész jelenlegi politikai rendszert, mint olyat szüntetnék meg. Hogy mivel pótolnák, az többségük számára még talány. Innen nézve a szavazás a 2014-eshez hasonlóan egy Ficóról és rendszeréről szóló referendum volt. (A kétkedők ideszúrhatnák: közben 2016-ban Fico nyert és kormányt alakított, csakhogy a szavazók többsége akkor is a leváltására voksolt, „csupán” nem mindegyik párt tette ugyanazt a választások után, mint amit előtte ígért...) A választás magyar eredménye is jelentős mérföldkő. Eredetileg két magyar jelölt volt, ám Menyhárt József visszalépése után Bugár Bélával kapcsolatos népszavazássá változott. Főleg azután, hogy a Híd elnökét a finisben hangsúlyosan magyar jelöltként prezentálták. A választók pedig kimondták véleményüket, s ezzel korszakhatárhoz érünk. Nézzük a tényeket: Bugár Béla hosszú éveken keresztül az egyik legnépszerűbb szlovákiai politikus volt, személyes tetszési indexe messze meghaladta a Híd valaha mért támogatottságát. Sokszorosan. Ebben az arányban egyedülálló volt, ahogy abban is, hogy ezt hosszú éveken keresztül stabilan hozta. Ezért gondolták úgy az 5 százalék környékére süllyedő pártnál, hogy be kell vetni az „atombombát”. Bugár mindig elővigyázatos volt, sosem vállalt kormányzati tisztséget, házelnök vagy államfő sem akart lenni, most a körülmények miatt lépett szorítóba. A cél egyértelmű volt: a pártelnök eredményével erőt demonstrálni, mobilizálni és bővíteni a tábort, hitet adni a harmadik mondatok által becsapott saját választóknak. A 3,1% azt mutatja, az atombomba hatástalan. Az államfóválasztás alapvetően különbözik a pártos szavazásoktól, ám Bárdos Gyula 2014-es5,l%-a fogódzót tud nyújtani egy magyar elnökjelölt eredményének értelmezéséhez. A 3,1 % meglepően kevésnek tűnik, mivel Bugár a hazai politika állócsillagának számított, aki, akár egy automata, gépi pontossággal hozza a számokat. Az eredmény azt az igazságot húzza alá, hogy senki sem elnyűhetetlen. A Híd elnöke 29 éve képviselő, összesen 26 éve pártelnök, ez a karrier már így is valószínűtlenül hosszú és egyedülálló - nem csak szlovákiai magyar vonatkozásban. A magyar közéletnek - és a választóknak - fel kell készülniük arra, amikor a viszonyítási pontként is funkcionáló Bugár megszűnik tényező lenni. Ez elsősorban tartalmi kihívások elé állítja a jövő politikai generációját. A hidasok sokszor idézték a mondást, miszerint ha egy macskára ragasztanák az MKP-logót, a párt szavazói azt is megválasztanák. Bugár pont ilyen lógó volt a Híd-választók számára. Ha egy macskára festették volna rá, a tábor nagy része rá szavaz. Lebo. A 3,1 % rövid távú hatásai már a májusi EP-választáson megmutatkozhatnak a Híd számára. Hosszabb távú hatásai mélyebbek és izgalmasabbak. A két tábor az utóbbi években tartalmilag kiüresedett pártokra adta voksát, „ragasztott macskákra”, az elégedetlen választó pedig vagy otthon maradt (egyre többen), vagy egy sor dühöngés után mégis bedobta az egyik listát az urnába. Bugár varázstalanítása egyszerre lehetőség és kihívás a felvidéki magyar közélet számára. Közelebb hozhatja a feleket és a közeget ahhoz a felismeréshez, hogy külön utakon nem jutunk sehová, viszont olyan tartalmi és narratív kihívás elé állítja a szereplőket, amelynek nehéz lesz megfelelni. Nehéz, de muszáj. FIGYELŐ Áprilistól megszűnik az Echo TV A Hír TV-ben állományi gyűlésen jelentették be, hogy az Echo TV beolvad a Hír TV-be. A televízió közleménye szerint költséghatékony és optimalizált működést lehetővé tevő változás indul. Mindkét tévé a fideszes médiaholding, a KESMA része. Az Echo TV főbb műsorai a Hír TV-n lesznek elérhetők. Innentől a KESMA birtokolja a kormányközeli média 98 százalékát. Mostantól hivatalosan is egy cég diktál a Magyar Időknek, az Origónak, a Hírv TV-nek és összesen 476 sajtóterméknek. A racionalizálás korábban kezdődött, ennek első lépése volt, hogy a Hír TV és az Echo TV hírműsorai egy hónapja már nem külön tartalmat forgatnak, hanem közöseket, amiből volt egy kisebb botrány is. A két tévé közül a Hír TV az erősebb és a régebbi, ez a „visszafoglalt” tévé, ami a Simicska-korszak után került vissza a kormány agitprop osztályához. Az EchoTV jóval fiatalabb, 2005-ben indította Széles Gábor, és eleinte gazdasági tévének szánták, de egyfajta jobboldali hírtévé lett belőle, amit 2016-ban vásárolt meg Mészáros Lőrinc. Egy év alatt nagyot fordult a világ velük, 2017 decemberére a csatorna teljesen megújult, és több olyan technikai fejlesztést hajtott végre, melyek azt jelezték, hogy komolyan kell vele számolni. Közben a tévé vezetője átmenetileg Mészáros Lőrinc felesége lett, őt Vaszily Miklós, az MTVA egykori vezetője váltotta 2018-ban. (index hu)
