Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-18 / 65. szám
www.ujszo.com | 2019. március 18. KOZELET 5 Számokba fojtva - két elnökválasztás a magyarlakta járásokban SÁNTA SZILÁRD Pozsony. A 2014-es és a 2019-es államfőválasztás eredményeit vetettük össze, különös tekintettel a délszlovákiai járásokra. A köztársaságielnökválasztás első fordulójában Bugár Béla (Híd) államfőjelölt igyekezett begyűjteni a magyar szavazatokat. Öt éve is egy magyar jelölt, Bárdos Gyula (MKP) indult az államfoválasztáson. Összehasonlítottuk, a dél-szlovákiai járásokban hogyan szerepelt a két jelölt. 2014-ben 1 914 021 szavazó járult az urnákhoz, 43,40%-os volt a részvétel az első fordulóban, 2019-ben pedig 2 158 859 szavazó adta le a voksát, 48,74%-os részvételi arány mellett. Emlékeztetőül: öt évvel ezelőtt Robert Fico (Smer) 28,0 %-kal nyerte az első fordulót, négy százalékkal előzte meg a jelenlegi államfőt, Andrej Kiskát. Bárdos Gyula akkor 97 035 szavazatot kapott, ami 5,1%-os támogatottságnak felelt meg. Az MKP jelöltje a Dunaszerdahelyi járásban 19 146 szavazatot kapott, ami 51,50%-ot jelentett, a Komáromi járásban is 50 százalék fölött teljesített 14 776 vokssal. Emellett a Rimaszombati járásban is győzni tudott, az Ersekújváriban pedig minimális különbséggel előzte meg Ficót és Kiskát - ehhez 11 180 voks kellett, (Fico - 11 050, Kiska- 11 001). Öt évvel később két magyarjelölt indult az államfőválasztáson, de Menyhárt József, az MKP elnöke visszalépett - a felmérésekben 1,5%-os támogatottságot mértek az aspiránsnak. A neve azonban szerepelt a szavazólapon és így is kapott 1208 szavazatot. Bugár tehát magyar kihívó nélkül maradt, és a Híd kampányában ki is domborodott az a tény, hogy ő az egyetlen magyar jelölt. Az utolsó részletes közvélemény-kutatási eredmények már előrejelezték, hogy a Híd szavazói körében is egyre népszerűbb Zuzana Caputová, a Progresszív Szlovákia alelnöke. Caputová, az első forduló magabiztos győztese például a Dunaszerdahelyi járásban 54,59%-kal, 18 758 szavazattal nyert, Bugár 25,25%-ot, 8677 voksot kapott; a Komáromijárást Caputová 47,96%kal 11 254 szavazattal húzta be, a Híd elnöke 21,98%-on, 5159 vokssal zárt. Ha a magyarlakta járások eredményeire tekintünk (lásd a grafikont), azt látjuk, hogy Bárdos Gyula minden járásban jobb eredményt ért el, mint Bugár Béla. A Híd elnöke a Dunaszerdahelyi járásban 11 településen nyert, a Komáromi járásban 9 településen szerezte meg a legtöbb voksot. 2019-ben a dél-szlovákiai járások választóit nem sikerült mobilizálni. Az országos átlagtól jócskán elmaradt a választói kedv. A járások körében a legalacsonyabb részvételi arányt az ország déli részén találjuk, fordított sorrendben: Komáromi járás 27,84%, Rimaszombati járás 33,96%, Dunaszerdahelyi járás 34,08%. A rendszerellenes jelöltek együtt jól szerepeltek ÖSSZEFOGLALÓ Az idei elnökválasztás egyik újdonsága az volt, hogy az elnökjelöltek egy csoportja nyíltan hirdette rendszerellenessógót. Pozsony. A 2019-es elnökválasztás harmadik és negyedik helyezettje két rendszerellenes, szélsőséges jelölt. A harmadik helyen Stefan Harabin végzett 14,34%-kal, 307 823 voksot szerzett. Öt követi a negyedik helyen Marian Kotleba, a Mi Szlovákiánk Néppárt (ESNS) vezetője, aki 222 935 szavazatot kapott, ami 10,39%-os eredmény - a második fordulóba egyikük se jutott be. Stefan Harabin a TA3 televízió vasárnapi vitaműsorában kijelentette, hogy egyértelműen ő a választás győztese, mivel pénz, párt- és médiatámogatás nélkül érte el azt, amit elért. Harabin szerint Kotleba szavazói segítették a második fordulóba Maros Sefcovicot. A két továbbjutónak gratulált, de hangsúlyozta, hogy az értékeikkel nem tud azonosulni. A Legfelsőbb Bíróság bírója még szombat éjjel, az eredmények nyilvánosságra hozatalát követő sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy a következő elnökválasztáson ő diadalmaskodik. A negyedik helyen befutó Marián Kotleba kijelentette: „Természetesen minden jelölt úgy indul a választáson, hogy nyerni akar. Ez nekünk nem sikerült, de a többi részcélt teljesítettük, a média sokéves mellőzése ellenére kiharcoltuk a negyedik helyet.” A rendszerellenes jelölt sajnálta, hogy „a szavazók nem a cselekedeteik és a tetteik, hanem az ígéreteik és a nyilatkozataik, valamint a médiában való szereplésük alapján választottak ajelöltek közül”. Kotleba megfogadta, „újult erővel” indul neki az EP- választásnak. A második fordulóba jutott jelöltek közül egyiket sem ajánlja választóinak. „Az olyan elnökjelöltek, mint Stefan Harabin és Marián Kotleba erős támogatottsága azt jelzi, hogy a jövőben is számolni kell azzal, hogy a társadalom egy része támogatja a rendszerellenes értékek képviselőit” - nyilatkozta Aneta Világi politológus a TASR hírügynökségnek. Ez a társadalmi csoport az EP- választásba és a parlamenti választásba is beleszólhat. Mindenképpen az volt az idei elnökválasztás egyik új eleme, hogy ajelöltek egy része nyíltan vállalta és hangoztatta rendszerellenességét - tette hozzá a politológus. Pavol Babos politológus szerint Harabin azért végzett a harmadik helyen, mert hasonló szavazókért küzdött, mint Kotleba. A politológus szerint elképzelhető, hogy a második fordulóban a harmadik és a negyedik helyen végzett jelöltek szavazótáborának nagy része két hét múlva nem vesz részt a szavazáson. (TASR, ssz) Stefan Harabin a szombat éjjeli eredményvárón (TASR) Konzumné zemiaky neskoré • varny typ A/B f'omika lovam pl.iti od 18 3 do 20 3. 2019 alebo do vypredama zasob Chyby v tlaci vyhiadené Ceny su be/ riekoracie Firma LIDL sí vyhradzuje právo zmicn v balemarh a variantoch pnmikaného tovaru Odber moznv len v obvyklom mnohlvu DP190175
