Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-16 / 64. szám
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2019. MÁRCIUS 16. KIÁLLÍTÁS 13 Magyar „aranyásók” a Vadnyugaton Az 1849-es magyar emigránsok kaliforniai aranylázban játszott szerepét vizsgálja a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Kalifornia aranya - Magyar „aranyásók” a Vadnyugaton címmel nyílt kamarakiállítása. JÉ első igazán _ világméretű rW aranyláz, a a M M California JL JLGold Rush, 1848. január 24-én kezdődött, amikor James W Marshall Colomában (Kalifornia) aranyrögre bukkant A felfedezés hűé néhány éven belül emberek százezreit csábította a világ minden tájáról Kaliforniába, ahol a becslések szerint az első öt év folyamán 370 tonna aranyat termeltek ki. Kalifornia, amely csak 1850-ben vált az Amerikai Egyesült Államok tagállamává, ebben az időben maga volt a hamisítadan és kegyeden Vadnyugat, ahol csak a legbátrabb és legkeményebb férfiak maradtak életben és értek el sikereket. Xantus János magyar természettudós, utazó 1857-ben így jellemezte levelében ezt az embert próbáló világot: „Csaknem büntedenül követtemek el itt naponta öldöklések és rablások mindenütt, mint valami rendes dolgok és műtétek, s még csak álmodni sem lehet, mikor jövend normális helyzetbe a társaság.” Ebbe a közegbe, erre az ekkor még fejleden, vad vidékre csöppent be féltucatnyi magyar emigráns, köztük 1848-as magyar honvédtisztek is. A Kaliforniába érkezett magyarok nem egyszerű aranyásónak álltak; noha szinte nincstelenül kezdték, rövidesen azon kevesek közé tartoztak, akik valóban meg tudtak gazdagodni az aranylázból. Természettudományos ismereteiknek és műszaki képzettségüknek Haraszti Ágoston Gf. Vassal és Urnay-, néhai honvéd kapitánnyal társaságban van; egy bankjok, és pénzváltó hivataluk van; ezenkívül egy gőzerőre alkalmazott aranyolvasztó és tisztító gyáruk van, s már is millionairek; pedig üzletük csak most indul igazán virágzásnak.” Az erdélyi arisztokrata családból származó Wass Sámuel gróf 1851 őszén alapította meg társaival, Molitor Ágostonnal, Uznay Károllyal és Főmet Kornéllal a A Az 50 dollár jelenleg is az Éremtár gyűjteményében található köszönhetően emelkedtek ki a szerencsevadászok tömegéből, és igazi sikertörténetet vittek végbe. Róluk így írt Xantus: „Örömmel jegyzem fel, levelemet bevégzendő, hogy valamennyi itt tartózkodott, vagy még itt tartózkodó hazánkfia meggazdagodott. [...] Hírneves kalandor hazánkfia, *■ Wass, Molitor 8t Co., 10 dollár Wass, Molitor & Co. nevű céget, amelyhez később Haraszthy Ágoston, a kaliforniai szőlészet és borászat későbbi atyja is csadakozott. A vállalat a bányamérnöki fel-Az erdélyi arisztokrata családhót szármázó ' (1814-1879) az 18A8-1849-es ”"bad "«ha J el New Yorkba, majd a' ) és 1850. szeptember yaiesi együtt érkezett me 51 0S a Wass. Molitor Sf finomítójával S’ hajtotta végre címletben aranyié példányt elküldte* A Wass Érdeklődők a Magyar Nemzeti Múzeum Kalifornia aranya - Magyar „aranyásók" a Vadnyugaton című kamaratárlatán (Fotók: MTI, MNM) adatokon túl nemesfémolvasztást és -hitelesítést is vállalt. Ebben az időben többtucatnyi nemesfémfinomító vállalat (assaying office) jött létre abból a célból, hogy az aranyásók által a folyókból mosott vagy bányászott aranyrögöket és aranytartalmú homokot feldolgozzák, finomítsák, majd aranyrudakba öntve fizessék ki velük a beadókat. A Wass, Molitor & Co. a legmodernebb technológiát alkalmazva 48 órán belül vállalta az aranyásók által beadott nyersarany feldolgozását és kifizetését, szemben az Amerikai Egyesült Államok hivatalos finomítójával, amely ezt a folyamatot nyolc nap alatt hajtotta végre. Mivel az Egyesült Államok szövetségi pénzverdéje csak 1854-ben nyílt meg San Franciscóban, a kínzó készpénzhiányt főként magáncégek által kibocsátott aranydollárok elégítették ki. ... ezeket az aranyakat beolvasztották, így nagyon kevés maradt fenn belőlük. A Wass, Molitor & Co. 1852 és 1855 között négy címletben - 5, 10, 20 és 50 dollár - bocsátott ki aranypénzeket. Wass Sámuel 1855-ben egy sorozatot ezekből az aranypénzekből megküldött a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Az ajándék sorozatból 3 db (5,10, 50 dollár) jelenleg is az Éremtár gyűjteményében található. Ezek a darabok tekinthetőek meg a kiállításon. A Wass, Molitor őí Co. cég által kibocsátott aranypénzek világviszonylatban is meglehetősen ritkák. Ugyan a cég fénykorában naponta 7-8000 dollár értékű aranypénzt bocsátott ki, később ezeket az aranyakat beolvasztották, így nagyon kevés maradt fenn belőlük. A kiállításon a három darab aranypénz mellett látható egy eredeti, autográf Wass Sámuel-Ievél is 1852-ből, amelynek írója keresetlen szavakkal tér ki a cég pénzkibocsátására is. A látogatók a Wassféle pénzverde érmeritkaságain, Wass Sámuel autográf levelén, valamint aranyásók és a korabeli Kalifornia fotóin keresztül fedezhetik fel a ,48-as magyar emigránsok történetét a kiállítás május 28-i zárásáig. (MTI, MNM) Michelangelo Dávid-szobra miatt túlzsúfoltság van a firenzei galériában Túlzsúfoltságra panaszkodik a Michelangelo Dávidszobrát is bemutató firenzei Galleria DelTAccademia igazgatója. Cecilie Hollberg egy interjújában elmondta, hogy három éve tartó hivatali ideje alatt évi 1,4 millióról 1,7 millióra emelkedett a látogatók száma. A német Hollberg az egyeden külföldi nő, aki olasz állami múzeumot vezet. Egy kulturális reform keretében került az intézmény élére, melynek célja az olaszországi múzeumok bürokratikus rendszerének modernizálása volt. „Az volt a cél, hogy a múzeumokat a 19. századból a 20. századba katapultáljuk. Az világos volt, hogy ez nem egyszerű. De ami ránk várt, túl van minden képzelőerőn” - hangsúlyozta Hollberg. Bár a Galleria DelTAccademia - elsősorban a világhírű Dávid-szobor miatt - Olaszország leglátogatottabb intézményei közé tartozik, a munkakörülmények igazán „kalandosak” - fogalmazott az igazgató. Mint elmondta, a klímaberendezés 40 éves, nincs ruhatár, az elmúlt években a vízellátást meg kellett duplázni, az internetet pedig modernizálni. „Néha egy nap kellett ahhoz, hogy egy e-mailt megnyissak” - mondta Hollberg, aki szerint a galéria munkaerőhiánnyal is küzd. (MTI)
