Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-15 / 63. szám

www.ujszo.com | 2019. március 15. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 111 Hogyan tudhatjuk meg, hogy ellopták-e jelszavainkat és mit tehetünk az adatlopások ellen? (Fotó: Shutterstock) Mit tehetünk, ha ellopták a jelszavunkat? ÖSSZEFOGLALÓ Január közepén derült ki, hogy az egyik ismert felhő alapú tárolóhely felületein kering egy 700 millió e-mail-címet ós 20 millió jelszót tartalmazó lista. Ennek kapcsán az ESET szakértői összegyűjtöttek néhány hasznos ta­nácsot a felhasználói adatok védelme érdekében, amelyek segíthetnek megtudni, hogy illetéktelen kezekbe kerültek-e jelszavaink, illetve, hogy miként tarthatjuk biztonságban fel­használói fiókjainkat és a jelszavain­kat. Miután az incidens napvilágra ke­rült, rengeteg felhasználó szerette •volna megtudni, hogy érintett-e az adatlopásban, hiszen ebben az eset­ben haladéktalan teendőik lesznek. A biztonsághoz való megfelelő hoz­záállás mindenesetre az, hogy még konkrét információ nélkül, már. puszta gyanú esetén is úgy járjunk el, mintha biztosak lennénk a kompro­­mitálódásban. Az ESET szakembe­rei által összeállított útmutató segít kideríteni, hogy ellopták-e adatain­kat, és hogy mennyire biztonságo­sak a meglévő jelszavaink. Az első ajánlott szolgáltatás a Ha­ve I Been Pwned. Az oldal lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy ellenőrizzék, hogy ellopták-e az e­­mail-címüket, és szerepel-e valame­lyik elérhetőségük az interneten ke­ringő listákban. Az oldal adatbázisa naprakész, így a korábbi esetek mel­lett tartalmazza a közelmúltban ello­pott e-maileket és jelszavakat is. Az oldal látogatói egy több mint 6 milliárd adatot tartalmazó adatbázis segítségével deríthetik ki, hogy érintettek-e valamelyik visszaélés­ben. Ehhez csak be kell írni a kérdé­ses e-mail-címet és a rendszer máris kiírja, hogy van-e ok az aggodalom­ra vagy sem. Amennyiben igen, ak­kor lejjebb görgetve látható, hogy melyik oldallal kapcsolatban történt az adatlopás, és mikor kerültek ada­taik illetéktelen kezekbe. Mit tehetünk ezután? Magától ér­tetődik, hogy meg kell változtatni a jelszavakat az említett weboldala­kon. Az is nagyon gyakori, hogy a felhasználók ugyanazokat a hitele­sítő adatokat használják több web­­helyhez vagy szolgáltatáshoz, ezért meg kell változtatniuk az ellopott jelszót az összes ilyen felületen. Ta­nuljunk az esetből: minden belépés­hez másik, erős jelszó tartozzon. Ha pedig azon is szeretnénk el­gondolkodni, vajon hogyan lophat­ták el a jelszavunkat, korábbi szo­kásainkat is érdemes megvizsgálni, és szükség esetén változtatni, ilye­nek például: Használtuk-e a jelszavunkat nyilvános helyen: kávézóban, hotspoton? Kileshette-e valaki a vállunk felett? Csatlakoztattunk-e a gépünkre idegen, talált USB- kulcsot vagy egyéb eszközt? Mi­lyen bizalmas adatok voltak a le­velezésünkben, amik ha illetékte­len kezekbe kerülnek, bajt okoz­hatnak? Kell-e esetleg valakit (pél­dául külső partnert) figyelmeztet­nünk? Szerepeltek bankkártyaszá­mok, elektronikus fizetési adatok a levelezésünkben? Ha igen, akkor a banki egyenlegünket, tranzakció­inkat is azonnal át kell vizsgálnunk a kétes időszakban. Az új jelszó kiválasztásához ugyanezen az oldalon találhatunk egy hasznos eszközt. Ha beírjuk a használni kívánt jelszóhoz nagyon hasonló szerkezetűt, akkor a rend­szer kiírja, hogy hányszor használ­ták már ezt a jelszót korábban és hány alkalommal lopták el azt. A jelszó­tesztnél soha ne a választani kívánt igazi jelszavunkat gépeljük be! En­nek segítségével képesek leszünk olyan kódot választani, ami ritka és még nem került illetéktelen kezek­be. Próbaképpen az ESET munkatár­sai beírtak néhányat a leggyakrab­ban használt jelszavak közül. Ha egy teljesen véletlenszerűen kiválasztott jelszót próbálunk ki, jó esély van ar­ra, hogy nem kapcsolódik az adat­szivárgáshoz, ezért valószínűleg még nem használták fel vagy nem dekódolták. Ha biztonságos jelszót szeretnénk választani, akkor az adatbázisban való lefuttatás mellett érdemes né­hány további hasznos tanácsot is be­tartani: alfanumerikus karakterek kombinációját használjuk; alkal­mazzunk speciális karaktereket; a jelszó legalább 11+ karakter hosszú legyen (a 12 karakteren felüli jelsza­vak; a jelenlegi számítógépes telje­sítmények mellett a brute force tá­madással szemben viszonylag vé­dettek, évek kellenek a feltöréshez, persze ehhez komplex jelszavak kellenek, nem 12 darab a betű). Mindenhol, ahol csak lehetősé­günk van, alkalmazzuk a kétfakto­ros azonosítás alkalmazását, amely további védelmi réteget nyújt a ki­választottjelszóhoz. A legfontosabb dolog, hogy emlékezzünk a kivá­lasztottjelszóra, mert ha nem tudjuk megjegyezni, akkor általában leír­juk egy darab papírra, vagy ami még rosszabb, fel is ragasztjuk a cetlit a monitorunkra. így az összes bizton­sági intézkedésünk haszontalanná válik. Jelszókezelő célalkalmazással vagy pedig egy titkosított fájlban sa­ját magunk is sokkal nagyobb biz­tonsággal tárolhatjuk ezeket. Ha olyan jelszókezelő alkalmazást használunk, mint például a KeePass, a GitHubon található kdbxpass­­wordpwned eszköz segítségével összevethetjük a tárolt jelszavainkat az ellopott jelszavakat tartalmazó adatbázissal. Még egy hasznos tipp az ESET szakembereitől: ha olyan e-mailt kapunk, amely pénzt akar kizsarolni tőlünk, azt állítva, hogy ellopta jel­szavainkat, akkor legyünk nagyon óvatosak, mert ezek általában átve­rések. Az ESET Láb működése során számos olyan hamis zsarolólevéllel (sextortion) találkoztak a biztonsági vállalat munkatársai, amelyek e­­mailben elküldik az áldozatnak egy jelszavát, és pénzt kémek azért, hogy ne küldjék szét ismerőseinek, mi­lyen szexuális tartalmú oldalakat lá­togatott me'g. A legfontosabb, hogy rendszeresen változtassuk meg jel­szavainkat és ahol csak lehet, hasz­náljunk kétfaktoros azonosítást. (ú) Hétvégén korlátozza szolgáltatásait az 02 SZABÓ LACI Karbantartás miatt számos szolgáltatás nem lesz elérhető a hétvégén, lesznek boltok, amelyek szombaton ki se nyitnak - tájékoz­tatta lapunkat az 02 szóvivője. Tereza Molnár elmondta azt is, hogy az olyan alapszolgáltatások­ban, mint a hívások, az üzenetkül­dések és a mobilintemet, nem lesz fennakadás. A leállás elsősorban az olyan szolgáltatásokat érinti, mint az 02 weboldala, a Moje 02 alkalmazás. Az előfizetős kártyát használó ügyfelek természetesen feltölthe­tik az egyenlegüket bankautoma­tán, de előfordulhat, hogy a fel­töltésről nem kapnak tájékoztató SMS-t. Az 02 ügyfélszolgálata termé­szetesen elérhető lesz, így akinek bármilyen megoldandó problé­mája van, hívhatja a telefonos se­gítséget. Mivel a rendszerek ez idő alatt nem fognak működni, ezért szombaton az 02 boltjainak egy része zárva tart. A leállás a tervek szerint péntek este 10 órától va­sárnap éjfélig tart. Az olyan alapszolgáltatásokban, mint a hívások, az üzenetküldések és a mobilinternet, nem lesz fennakadás (Fotó: Shutterstock) Egyelőre nem lesz európai IT-különadó MTI-HÍR Az európai uniós tagállamok pénzügyminisztereinek keddi döntése értelmében lekerült a na­pirendről a közösségi szintű digi­tális adó kérdése, mert több tagál­lam ellenállása miatt több hónap alatt sem sikerült megállapodni róla-írja az MTI. A döntésről Eugen Teodorovici, az EU soros elnökségét ellátó Ro­mánia pénzügyminisztere számolt be, miután Dánia, Finnország, Ír­ország és Svédország kedden is megvétózta a kezdeményezést, adópolitikai ügyekben ugyanis csak egyhangú szavazással lehet dűlőre jutni. Teodorovici elmondta, arra fognak koncentrálni, hogy közös álláspontra jussanak egy globális szintű egyezményről a digitális nagyvállalatok megadóztatása ér­dekében, amelyről a tervek szerint 2020-ban születne megállapodás. A fejlett ipari államok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyébként jelenleg egy, az inter­netes cégek adóelkerülésének mi­nimalizálására szolgáló egyezmé­nyen dolgozik, ha pedig ez elbu­kik, vagy elhalasztják, akkor az EU újra napirendre veszi majd az ügyet. Az Európai Bizottság javaslatá­nak egyébként az volt a lényege, hogy a digitális cégek ott is adóz­zanak, ahol a nyereségük keletke­zik, nem csak ott, ahol a központ­juk van. Ez nem is tűnik annyira elrugaszkodott ötletnek, a franciák és az osztrákok már kacérkodtak is az ötlettel, uniós szintű szabályo­zást sürgetve a nemzetközi tech­­cégekre. Megadóztatnák a digitális nagyvállalatokat (Fotó Shutterstock)

Next

/
Thumbnails
Contents