Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-02 / 52. szám
RÖVIDEN Brexit: nagyot fékez a brit gyáripar London. Rekordütemű készletezés, ezzel párhuzamosan hat éve nem mért munkaerő-leépítés kezdődött a brit gyáriparban, egyértelműen a brit EU-tagság megszűnését (brexit) övező bizonytalanságok hatására. Jelentősen, éves szinten bő 18%-kal csökkent a bit autógyártás januárban, és ezzel már a 8. egymást követő hónapban mértek visszaesést. A brit autógyártók és - kereskedők szövetsége (SMMT) azt közölte, a múlt hónapban 120 649 autó készült Nagy- Britanniában, ami 18,2%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az SMMT ezt főleg a brexit miatt növekvő fogyasztói bizonytalanságra vezette vissza. (MTI) Eldurvult a nigériai elnökválasztás Lagos. A nigériai választási bizottság több alkalmazottját megölték, megtámadták, elrabolták, illetve megerőszakolták a február 23 -ai választás idej én - közölte a nigériai független választási bizottság (INEC). Néhány helyen súlyos erőszakos cselekmények történtek, amelyek az ország egyes szövetségi államaiban halálesetekhez vezettek, egyes választási tisztviselőket megfenyegettek, zaklattak, megtámadtak, elraboltak, illetve megerőszakoltak - derült ki a független választási bizottság közleményéből. A több mint 70 független szervezetet tömörítő Situation Room szerint legalább 39-en vesztették életüket a múlt szombati parlamenti és elnökválasztást kísérő erőszakcselekményekben Nigériában. (MTI) Banglades nem bír több rohingjával Dacca. Nem tud befogadni több mianmari menekültet Banglades azután, hogy az elmúlt 18 hónapban már több mint 700 ezren érkeztek a szomszédos ország hadseregének tisztogató műveletei elől menekülve - közölte a dél-ázsiai állam az ENSZ Biztonsági Tanácsával. A mianmari hadsereg azután lépett fel a muzulmán kisebbség tagjai ellen, hogy rohingja fegyveres felkelők mianmari biztonsági állások ellen intéztek támadást az ország északi részén. A hatóságok hadműveletét etnikai tisztogatásnak minősítette az ENSZ, az USA és Nagy-Britannia is. Mianmar tagadta a vádakat. (MTI) Macron nyugalmat kórt a tüntetőktől Párizs. Emmanuel Macron francia államfő a nyugalom helyreállítását kérte a kormánya adó- és gazdaságpolitikája ellen bő 3 hónapja tiltakozó sárga mellényes tüntetőktől az újabb, hétvégére tervezett megmozdulások előtt. Az államfő „a rend helyreállítását” kérte a sárga mellényesektől a mára tervezett 16. tiltakozónapon, ismételten elfogadhatatlannak nevezve a megmozdulásokat kísérő erőszakot. (MTI) 6 I__________________ KÜLFÖLD 2019. március 2.1 www.ujszo.com A Kreml Caracas mellett Moszkva/New York. Lisszabonból Moszkvába költöztetteti át Nicolás Maduro venezuelai elnök a PDVSA állami olajtársaság európai képviseletét - jelentette be Delcy Rodriguez venezuelai államfőhelyettes, miután az orosz fővárosban fogadta őt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Rodriguez közölte, Venezuela Oroszországból élelmiszert és gyógyszert fog vásárolni. Mint mondta, Caracasnak 2,5 milliárd dollárja van arra, hogy külföldről élelmiszert és gyógyszert szerezzen be, de az ország tengeri blokád alá vétele akadályozza a szállítást. Oroszország és Kína megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt az amerikai határozati javaslatot, amelyben a testület felszólította volna Venezuelát, hogy tartson szabad és tisztességes elnökválasztást, és tegye lehetővé, hogy a humanitárius segélyek szabadon bejuthassanak az országba. Oroszországon és Kínán kívül a Délafrikai Köztársaság is a javaslat ellen szavazott, Indonézia, Egyenlítői Guinea és Elefántcsontpart tartózkodott. A többi kilenc BT-tag - köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - támogatta szavazatával a tervezetet. Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete azzal érvelt: precedens nélküli lett volna, hogy ily módon megpróbáljanak eltávolítani egy elnököt. Az Egyesült Államok a konfliktus kiszélesítésén ügyködik - vélekedett az orosz diplomata, hozzátéve, hogy az orosz álláspont szerint Washington célja a rendszerváltozás Venezuelában. A kettős vétó nagyon ritka a Biztonsági Tanácsban. Legutóbb 2017-ben fordult elő ilyen, szintén Oroszország és Kína emelt vétót egy francia-brit javaslat ellen, amely szankciókat irányzott elő a szíriai vegyi fegyverek bevetése miatt. (MTI) Béketüntetés Pakisztánban. Pakisztán tegnap átadta Indiának Abinandan Vartaman pilótát, akinek repülőgépét a héten lelőtte a pakisztáni légierő. Vartamant a pakisztáni Kasmír határán adták át az indiai hatóságoknak. Iszlámábád jelezte: békülési gesztusnak szánja az átadást, a kasmíri feszültségeket enyhítendő. A héten kiéleződött a feszültség India és Pakisztán között a vitatott kasmlri térségben; légicsapásoktörténtek a két szomszédos ország között. (TASR/AP) Phenjan titkolta a kudarcot Ellenkormányt alakított egy száműzetésben élő, ismeretlen észak-koreai ellenzéki csoport MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Szöul/Phenjan. Donald Trump amerikai elnök szerint a tárgyalások az észak-koreai vezetővel folytatódni fognak - közölte Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője. Egy nappal Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un északkoreai vezető tárgyalásai után, a KCNA észak-koreai állami hírügynökség is beszámolt a Hanoiban tartott csúcstalálkozóról. Hírt adott arról, hogy a „termékeny párbeszéd” folytatásában ál lapodtak meg, de meg sem említette, kézzelfogható eredmény nélkül ért véget a szerdán és csütörtökön folytatott megbeszélésük - nem írtak alá semmilyen megállapodást, nem tettek közös nyilatkozatot sem, holott ez tervbe volt véve. Kim egyébként még Vietnámban maradt, aki tegnap először a Nguyen Phu Trong elnökkel, a Vietnámi Kommunista Párt főtitkárával találkozott. Ma meglátogatja Ho Si Minh mauzóleumát, találkozik a vietnámi miniszterelnökkel, majd este indul vissza a vonata Észak-Koreába. Dicséret T rumpnak Donald Trump amerikai elnököt szokatlan helyről érte dicséret a hanoi tárgyalások megszakításáért. Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti frakciójának vezetője és Susan Rice, Barack Obama kormányzatának nemzetbiztonsági tanácsadója egyaránt méltatta az elnök döntését. „Trump elnök helyesen cselekedett, amikor felállt és nem írt alá egy rossz megállapodást csupán egy közös fotó kedvéért” - fogalmazott Schumer. Susan Rice az amerikai közszolgálati rádiónak (NPR) nyilatkozva hangsúlyozta: „Rettenetes hiba lett volna, ha az Egyesült Államok egy valódi és teljes fegyvermentesítésről szóló megállapodás híján beleegyezik a szankciók eltörlésébe”. Nancy Pelosi demokrata párti házelnök szerint „Kim a nagy győztes”, mert két csúcstalálkozót is kivívott magának az amerikai elnökkel. Pelosi ugyanakkor elismerte: helyes lépés volt, hogy Trump felállt a tárgyalóasztaltól. Szöul már üzletelne Mun Dzse In dél-koreai elnök tegnap közölte: meg akarja beszélni az Egyesült Államokkal, hogy Szöul újraindítaná Phenjannal közös gazdasági programjait, így próbálnák meg növelni Eszak-Korea hajlandóságát arra, hogy leszerelje atomfegyvereit. Megállapodás nélkül fejeződött be csütörtökön Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-korai vezető hanoi csúcstalálkozója, ami kellemetlen a dél-koreai elnök számára, mert az, hogy sikerül-e folyamatosan szorosabbra fűzni a Korea-közi kapcsolatokat, függ az amerikai-észak-koreai nukleáris tárgyalások sikerességétől. Mun javaslatot tett egy Phenjannal közös gazdasági bizottság megalakítására is a tengődő észak-koreai gazdaság fejlesztésére, ami szintén csak a szankciók feloldásával, vagyis az észak-koreai atomprogram felszámolásával volna lehetséges. Elkergetnék Kimet Egy száműzetésben élő, a nemzetközi színtéren ismeretlen északkoreai ellenzéki csoport bejelentette, ellenkormányt alakított azzal a céllal, hogy megdöntse Kim Dzsong Un észak-koreai vezető hatalmát. A magát Csollima-Polgári Védelemnek nevező csoport a honlapján angol és koreai nyelven is közzétett nyilatkozatában közölte: Szabad Csoszon néven átmeneti kormányt hoz létre. A Csoszon-dinasztia 1392-től 1910-ig, a japán megszállásáig vezette Koreát. „Csoszonnak szabadnak kell lennie, és szabad is lesz” - olvasta fel a nyilatkozatot egy koreai népviseletet hordó nő. „Kezdjetek felkelést, akik elutasítjátok a rabszolgaságot!” - szólított fel. „Maradéktalanul annak áldozzuk életünket, hogy felszámoljuk a hatalmas gonoszt” - írták a nyilatkozatban a phenjani rezsimre utalva. A Csollima-Polgári Védelem 2017-ben tűnt fel a nemzetközi színtéren. A csoport észak-koreai menekülteknek is segítséget nyújt, és a gyanú szerint kapcsolatban állhat a dél-koreai titkosszolgálattal. Összeütközések voltak a Szomáliái fővárosban, Mogadishuban a biztonsági erők és az al-Kaidához kötődő al-Shabaab iszlamista csoport tagjai között, akik a csütörtöki véres merényletük után elbarikádozták magukat egy épületben. Az összecsapásokra a város egyik legforgalmasabb utcájában került sor, ahol az al-Shabaab egyik öngyilkos merénylője levegőbe röpítette autóját. A támadásban mintegy 30-an életüket vesztették, 80-an megsebesültek. A Maka al- Mukarama Hotelnél elkövetett merénylet célpontjai a szállóban tartózkodó magas rangú kormányzati tisztségviselők voltak. A szélsőségesek többször követtek el támadást a hotel és szállóvendégei ellen az elmúlt években. (TASR/AP) Csökkenő néppárti előny Brüsszel. Enyhén csökkent az Európai Néppárt (ÉPP) előnye a májusi európai parlamenti (EP) választás kampányában a tegnap közzétett legfrissebb felmérések szerint, de számottevő változásoknak nincs jele a két héttel ezelőtti álláshoz képest. A tagállamokban különkülön készített közvéleménykutatások EP által összesített eredménye szerint a néppárt 181 mandátumra számíthat a következő ciklusban immár csak 705 tagú képviselő-testületben, míg a második helyezett szociáldemokraták (S&D) 135 mandátum megszerzésére esélyesek. Tíz napja 183:135 volt a két nagy párt mandátumainak aránya a felmérések alapján. Változatlan a prognózis a liberális (ALDE), illetve a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) frakció vonatkozásában, előbbi 75, utóbbi 59 helyre számíthat továbbra is. Felborult azonban a sorrend a következő három csoport között. A zöldeket már az 5. helyre mérték, a korábbi 45 helyett 49 mandátummal. A patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldalnak (GUE-NGL) 46 helyett 47 helye lehet, a mostani harmadik legnépesebb frakció, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) viszont az előzőleg prognosztizált 51 helyett mindössze 46 mandátumra számíthat a brit képviselők brexit miatti távozása után. A Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalomnak (EFDD) 43 helyett 39, a függetlenként politizálóknak 10 helyett 8 mandátumot jósol a közvélemény-kutatás. Az egyéb kategóriába 58 után már 66 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, melyik frakcióba fognak beülni. Ide tartoznak többek között Emmanuel Macron francia elnök pártjának tagjai is. (MTI)
