Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-14 / 62. szám
8 KÜLFÖLD 2019. március 14. I www.ujszo.com RÖVIDEN Róma aláírja Kínával a megállapodást Róma. Olaszországot nem fenyegeti a kínai gyarmatosítás veszélye Giuseppe Conte olasz miniszterelnök szerint, aki bejelentette, az USA és az unió fenntartása ellenére kormánya alánja Kínával az Egy övezet egy út globális gazdasági-infrastrukturális tervhez való csatlakozást. Conte hangsúlyozta, Róma nem kötelező érvényű és átlátható megállapodást köt Pekinggel. Tagadta, hogy ezzel Kína gyarmatosítja Olaszországot. „Olaszország nem lesz trójai faló Kína európai betörésében” - hangoztatta, és szerinte a Kínával nyitott kereskedelmi út nem veszélyezteti Olaszország elkötelezettségét az EU ésazUSAmellett. (MTI) Végzett magával és gyerekével egy nő Jakarta. Felrobbantotta magát egy nő az indonéziai Eszak- Szumátra tartományban, egy rendőrségi akció közben; a robbanásban életét vesztette a nő gyereke is. A rendőrök körbevették a házat, és órákon át tárgyaltak a nővel> aki egy házi készítésű pokolgépet is dobott rájuk, megsebesítve az egyik rendőrt. A robbanás akkor következett be, amikor a rendőrök be akartak menni a házba. Korábban a hatóságok letartóztattak egy Fiúsain nevű férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy az Iszlám Állam terroristaszervezettel rokonszenvező csoport tagja. Feltételezések szerint a nő az ő felesége volt. (MTI) lohannis csatája a román kormánnyal Bukarest. Nem tilthatja meg a bukaresti parlament Klaus Iohannis államfőnek, hogy népszavazást is kiűjon május 26-ára, az európai parlamenti (EP) választás napjára. Erről egyhangúlag döntött a román alkotmánybíróság. A parlament tavaly decemberben módosította az EP- választás megszervezéséről szóló törvényt, amelybe a szociálliberális kormánytöbbség egy olyan rendelkezést is belefoglalt, amely tiltaná bármilyen más választás vagy népszavazás rászervezését az EP-választásra. A román ellenzéki sajtó tudni véli, lohannis május 26-ára akarja kiírni a korrupcióellenes harc folytatása ügyében 2 éve bejelentett, de azóta halogatott népszavazást. (MTI) Erdogan zsarnoknak nevezte Netanjahut Ankara. Zsarnoknak és gyerekgyilkosnak nevezte Recep Tayyip Erdogan török elnök Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, tovább szítva a feszültséget a két vezető között. Erdogan az „Izraelt irányító tolvajnak” nevezte Netanjahut, utalva ezzel az izraeli miniszterelnököt érintő korrupciós ügyekre. A török elnök azt is hozzátette: Netanjahu „egy zsarnok, aki hétéves palesztin kisgyerekeket mészárol le. (MTI) Brexit: futószalagon szavazás Barnier uniós brexitügyi főtárgyaló: Nőtt a megállapodás nélküli kilépés valószínűsége ÖSSZEFOGLALÓ London/Brüsszel. A brit alsóház a kedd esti szavazáson 149 vokssal szavazta le a brit EU- tagságmegszűnésének (brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást. Tegnap újból szavaztak a képviselők, és akár csütörtökön is fognak, de ennél messzebb lehetetlen megjósolni, mi fog történni. 242 igen, 3 91 nem szavazattal a brit parlament alsóháza ismét leszavazta a brexitmegállapodást. Összesen 149 fos többség utasította el az egyezséget. Ez még úgy is megalázó vereség, hogy január közepén 230 fos volt ez a bukás. Theresa May miniszterelnök a voksolás után bejelentette: az alsóház most arról tart vitát és szavazást, hogy az Egyesült Királyság kilépjen-e megállapodás nélkül az Európai Unióból, és ha ezt a lehetőséget a képviselők elutasítják, akkor csütörtökön arról tartanak vitát és szavaznak, hogy a kormány kéije-e az EU-tól a jelenlegi törvényi helyzet alapján március 29-én esedékes brexit elhalasztását. A halasztásról a huszonheteknek egyhangú döntést kell hozniuk, ez várhatóan a jövő heti EU-csúcson lesz lehetséges. Korábban a brit alsóház már leszögezte, nem akar megegyezés nélküli kilépést, ezért a tegnapi szavazás végeredménye szinte borítékolható. De ha London nem akar megegyezés nélküli brexitet, akkor gyorsan ki kellene találnia, hogy mit is akar, mi lesz a halasztás után, egyáltalán mire kér még időt. Jelenleg elképzelhetőnek látszik például az ellenzéki Munkáspárt által felvetett újabb népszavazás a brexitről vagy a vámunió, vagy valami új javaslat kidolgozása az átmeneti időszakra. Munkáspárti javaslat Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt elnöke másképp látja a közeljövőt: az ellenzéki Munkáspárt vezetője azt közölte, újra benyújtják javaslatukat a „puha brexitről”, vagyis a belső piaci tagság fenntartásáról. A Skót Nemzeti Párt pedig újabb népszavazást szeretne. Áz Európai Uniónak fel kell készülnie Nagy-Britannia uniós tagságának megállapodás nélküli megszűnésére, amely korábban még sosem került Theresa May kormányfő a parlamenti szavazáskor: nem akart hinni a szemének, majd elment a hangja is (TASR/AP) ennyire valószínű közelségbe, mint most - jelentette ki Michel Bamier uniós brexitügyi főtárgyaló. Javaslatok tehát vannak, ám egyikről sem lehet azt mondani, hogy megoldaná a helyzetet. Nézzük, mi történhet a következő napokban! Folytatják a tárgyalást? Elvben nem. Azt az unió vezetői azt is többször világossá tették, nem hajlandók megnyitni a 27 tagország által már novemberben jóváhagyott megállapodást, a hétfőn késő este elfogadott három passzus is csupán kiegészítette azt. Äz EU vezetői úgy látják: minden tőlük telhetőt megtettek a megállapodás érdekében. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt közölte a brit kormányfővel hétfőn, hogy ez az út vége. Jyrki Katainen, a bizottság alelnöke kedden Strasbourgban ehhez képest úgy fogalmazott: tartsák kezüket a kormányon, nézzenek előre, és kössék be a biztonsági övét! Kitolható a brexit? A kérdés nem olyan egyszerű, mint amilyennek első látásra tűnik: a május végi EP-választást ugyanis úgy írták ki, hogy azon a britek nem vesznek részt. Ha bennmaradnak, tagországként biztosítani kell nekik ezt a jogot is. Ez pedig politikailag is kényes helyzetet teremthet, hiszen két nagy brit párt - a kormányzó konzervatívok és a függetlenségpárti UKIP - is az EU-ellenes csoportosulásokat erősíti, vagyis az ország bennmaradása tovább apaszthatná az uniópárti pártcsaládok politikai súlyát. A döntő azonban nem (csak) ez lesz: a brit kormánynak fel kell mutatnia valamiféle indokot arra, miért kér hosszabb vagy rövidebb halasztást. Ezt tudja May is, aki csütörtökre ígérte az ezzel kapcsolatos javaslatát - vélhetően abban lesz valamiféle magyarázat is. Mi a gond az átmenettel? A brexitről szóló megállapodásban szerepel egy több mint másfél éves - az unió hétéves pénzügyi ciklusának lezárásáig, 2020 végéig tartó - átmeneti időszak. Ez idő alatt a britek gyakorlatilag pont ugyanúgy vesznek részt az EU belső piacán, mint most, és pénzügyi hozzájárulásuk is változatlan az EU- költségvetéshez. Egyedül a döntéshozatalban nem vesznek részt - kivéve persze a saját jövőjükről szóló tárgyalást, amelynek a nyugodt lezavarását célozza az átmenet. Felvetődhet, hogy ezt az átmenetet a kilépési megállapodás letárgyalására is felhasználhatnák. Csakhogy, mint az Michel Bamier uniós főtárgyaló a szavazás előtt megjegyezte: nincs átmeneti időszak megállapodás nélkül, hiszen az átmenetről is megállapodás rendelkezik. Amely most másodszor is elbukott Londonban. Miért nem mond le May? A kormányfőt decemberben saját pártja, januárban pedig a parlamenti ellenzék fő ereje, a Munkáspárt próbálta megbuktatni. Mindkét próbálkozás kudarcba fulladt. És az sem várható, hogy May magától távozna. Ennek a deklarált oka az, hogy a brexit véghezvitelét vállalta kinevezésekor, a 2016-os népszavazás utáni napokban. Van azonban egy másik indok is a maradásra: bár a közvéleménykutatások pártja előnyét mutatják, egy esetleges előrehozott választás kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Ennek ellenére ezt sem lehet kizárni. Lassan ugyanis May kezd egy olyan macskára hasonlítani, amelyiknek lépésről lépésre elfogy mind a kilenc élete. És ha lefújnák a brexitet? Egy rossz álom érne véget azzal, ha valaki kimondaná: mégsem veszik figyelembe a 2016-os véleménynyilvánító népszavazás eredményét, és visszavonják a kilépésre irányuló, úgynevezett 50. cikk szerinti kérelmet. Ennek azonban éppen annyira nincsen realitása, mint hogy csodával határos módon hirtelen mindenki számára elfogadható megállapodás születik. Egy népszavazás nem oldaná meg a patthelyzetet, még akkor sem, ha ezúttal a bennmaradok kerülnének többségbe. Akkor ugyanis a kilépést támogatók állhatnak elő azzal, hogy egyszer már döntöttek a kérdésről, és ez nem parlamenti választás, amelyet időről időre megismételnek. (MTI, hvg.hu) Az ellenzéket vádolják a venezuelai áramkiesésért A venezuelai vádhatóság vizsgálatot indított Juan Guaidó ellenzéki vezető ellen az ország áramellátásának állítólagos elszabotálása miatt - jelentette be Tarek William Saab főügyész, aki hangsúlyozta: az áramkimaradások miatt rablások ás fosztogatások történtek. Caracas. Tarek William Saab főügyész kiemelte: a pánikkeltők és provokátorok ellen is vizsgálatot indítanak, akik az erőszakban lelik örömüket és fosztogatásokra tüzelik a népet. A caracasi vezetés azzal vádolja az USA támogatását élvező ellenzéket, hogy kibertámadást indított az áramszolgáltatási rendszer ellen. Guaidó és Washington viszont az évek óta rosszul folytatott gazdálkodást és korrupciót teszik felelőssé az elektromos infrastruktúra összeomlásáért. A venezuelai sajtószakszervezet (SNTP) szerint a venezuelai hírszerző szolgálat (SEBIN) őrizetbe vett egy venezuelai-spanyol állampolgárságú rádiós újságírót, Luis Carlos Díazt, akit azzal vádolnak, hogy köze volt a „szabotázsakcióhoz”. A férfit a SEBIN épületében tartották fogva, azonban tegnap már szabadon engedték. A hatóságok számítógépeket, pendrive-okat, mobiltelefonokat és pénzt foglaltak le Diaznál, aki eközben bilincsbe verve állt, és arról beszélt, összeverték az őrizetben - írta a sajtószakszervezet. A kolumbiai bevándorlási hivatal közölte, hogy megtiltotta a belépést 10, a hivatalban lévő venezuelai elnökhöz, Nicolás Maduróhoz közeli embertől, köztük unokatestvérétől, annak feleségétől, három gyereküktől és további öt rokonuktól. Az északkelet-kolumbiai Riohacha megyeszékhelyre akartak eljutni, azt állítva, hogy „a hőség kibírhatatlan Venezuelában” - mondta a hivatal egy szóvivője. „Nem fogjuk hagyni, hogy míg venezuelaiak halnak meg kórházakban az áramhiány miatt, addig Maduro rendszeréhez közeli emberekjöjjenek Kolumbiába üdülni, hogy elmeneküljenek a valóság elől, amellyel a rezsim által kínzott nép kénytelen szembenézni” - fogalmazott Christian Krüger, a kolumbiai bevándorlási hivatal igazgatója. A Médicos Por La Salud (Orvosok az Egészségügyért) nevű venezuelai civil szervezet közlése szerint 21-re nőtt azoknak a száma, akik meghaltak a kórházakban az áramkimaradások miatt. Jorge Rodriguez venezuelai tájékoztatási miniszter azt állította, szinte teljes egészében helyreállították az áramszolgáltatást. A latin-amerikai ország ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott parlamentje hétfőn hirdetett szükségállapotot az országot több napja sújtó áramkimaradások miatt a nemzetgyűlés vezetője, az önmagát januárban Venezuela ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidó kérésére. Az ország nagy részében nincsen áram, mivel meghibásodott a világ legnagyobb vízerőművei közé tartozó Guri-gát. A nemzetgyűlés ugyanakkor nem rendelkezik a szükséges jogkörrel ahhoz, hogy érvényesítse a szükségállapotot. (MTI)
