Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-13 / 61. szám

161 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2019. március 13.1 www.ujszo.com A képkeretező, akinél még Rudolf Schuster is állandó vásárló NÉMETI RÓBERT A kétkezi munka mindig meghozza gyümölcsót. Ezzel a megjegyzéssel fogadott a szlovák-ukrán határhoz közeli műhelyében Balicky József kisvállalkozó, a környék egyetlen kézműves képkeretezője. TISZACSERNY' A város szélén levő műhelyből hétköznapokon csak a délutáni órák­ban hallatszik a fűrész zaja, ugyanis a város egyetlen, és valószínűleg a Bodrogköz utolsó képkeretezőinek egyike a nap túlnyomó részében a he­lyi alapiskolában tanít. Balicky Jó­zsef főállásban pedagógus, azonban tizenöt évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a fa megmunkálása iránti szeretetét komolyabb, professzionálisabb szintre emeli. „Már gyerekként is szerettem a műhelyben bütykölgetni, de sohasem gondoltam volna, hogy egyszer a képkeretezés miatt fognak keresni az emberek. A vállalkozást 2003-ban indítottam be, pedig az öt­let már sokkal korábban foglalkozta­tott. Kezdetben csak a családi házunk melletti műhelyben dolgozgattunk, de most már Királyhelmecen is van egy nagyobb műhelyünk. Számomra is furcsa, hogy ebből a szakmából las­sacskán elfogynak a szakemberek, ha azonban figyelembe vesszük, hogy a környéken már egyetlen iskolában sem oktatják a szakmát, vagy ame­Balicky József tizenöt éve űzi a szakmát lyikben tanították is, évek óta bezárt, érthető a helyzet” - vallja Belicky Jó­zsef. O sem iskolában tanulta a szak­mát, csupán bekönyörögte magát az egyik legjobb kassai képkeretező üz­letbe, hogy megtanulja a szakmát. Az ötvenes éveiben járó szakember sze­rint az emberek továbbra is fontosnak tartják a helyi kisvállakozók támoga­tását, pedig a nagykereskedések va­lamivel elérhetőbb árakkal dolgoz­nak. „A mi régiónk sajnálatos módon nem tartozik az ország legfejlettebb­jei közé, de a vásárlók többsége tisz­tában van a kínálat minőségével. A nagyobb üzletláncokban ugyan vala­mivel olcsóbban vehetnek képkere­tet, nálunk biztosak lehetnek abban, hogy jó minőségű fát, egyedi hozzá­állást, nem utolsósorban személyre szabott szolgáltatást kapnak. Ez min­den tisztességes kisvállalkozóval így van, és pontosan ezért vagyunk ké­pesek megmaradni” - magyarázta Balicky. Az ország keleti csücskében rejtőző műhelyben közismert szemé­lyiségek, köztük Rudolf Schuster volt államfő is visszatérő vásárló. „Rudi bácsit az egyik helyi festőn, Nagy Enzo Zoltánon keresztül ismertem meg, ő az exelnök udvari festője. En­zo képeit is én keretezem hosszú évek óta, a kiállításaira is én szállítom a ké­peket, neki köszönhetem azt is, hogy hat évvel ezelőtt ellátogatott hozzánk Rudi bácsi. Azóta már az ő festmé­(A szerző felvételei) nyeit és az összes falra akasztandó képét is én keretezem, én lettem az udvari képkeretezője” - mondta ne­vetve Balicky József, aki végezetül azt mondta: „Mivel imádok fával dolgozni, szívem szerint mindig csak képeket és festményeket kereteznék, de mivel a vevőink többsége üvege­zés és törött üveg javítása miatt keres fel, igyekszünk ezeknek az igények­nek is megfelelni” - zárta a szak­ember. Mikszáth-anekdota főhősének fogadalmából épült templom SZÁSZI ZOLTÁN Egy régen porrá vált legendás uraség, Mikszáth Kálmán Az én halottaim című könyvében megörökített Ebeczki Tihanyi Ferenc temesi gróf fogadal­mából épült ez a templom. Olyan tiszta a formája, mint az ak­kori emberek lelke volt. Aki rosszat tett, s megbánta, az a lelkiismereté­nek volt adósa, míg fogadalmát be nem teljesítette. Ilyen úr volt Tiha­nyi Ferenc, Ipolyszele 19. század eleji birtokosa. Evangélikus atyafiak Ipolyszele Nógrádnak azon az északi részén fekszik, ahol az Ipoly még csak akkorka patak, hogy ala­csony vízálláskor egy gyerek is gond nélkül átgázol rajta. Mégis akkora három kőből rakott boltíves gótikus hídja van, mint egy nagy­városnak, mert itt, a folyó felső fo­lyásánál néha annyi víz zúdul le, hogy majdnem átcsap a gátakon. A folyó parti kis faluban, Ipolyszelén — amely ma Pohár, az ország egyik legkisebb járási székhely része - a vidéki egyházi klasszicista építé­szet egyik gyöngyszemét, az ágos­tai evangélikus templomot találjuk. Nem túl nagy, mégis impozáns. Téglalap alaprajzú, arányos, vi­szonylag sima homlokzatú, csupán vakolatdíszekkel tagolt felületű építmény. Bejárata fölött a klasszicista stí­lus kedvelt elemét, egy timpanont húztak, és alatta egyetlen nagy méretű, isten latinul leírt nevével, a Deo szóval díszítették a falat, amely a hatalmas, tekintélyt parancsoló, kinyitáshoz erőt kívánó faajtó fö­lött olvasható. Belső tere is vi­szonylag puritán, mint azt a vallás megköveteli. Oltárképe Jézust az olajfák he­gyén ábrázolja, a szószék is a kor­szak stílusjegyei szerint készült, és van benne egy titokzatos emlékkő is, amelyet epitáfiumnak, sírkőnek vélnek. Templom, fogadalomból Ipolyszele ágostai evangélikus templomáról pontosan tudjuk, ki és mikor építtette. Az 1832 és 1835 között épült templom donátora a ró­mai katolikus vallású Ebeczki Ti­hanyi Ferenc temesi gróf és Nógrád Cejközeíobb Pa laka íj a kastélyát mulatjuk be. Tájoló Ipolyszele ágostai evangéli­kustemploma a Losonc Ri­ma kokava közti 595-ös mel­­lékúton közelíthető meg, a templom a 48.22/19.77 GPS koordinátáknál található. megyei alispán. A híres gróf már 43 éves is elmúlt, amikor gyermekágyi lázban elhunyt első felesége, az ágostai evangélikus hitű Hodossy Mária és csecsemő korában elhunyt gyermeke emlékére építtette ezt az ipolyszelei szakrális épületet. Fele­ségét Kiscsalomiján temettette el. A fennmaradt legendák szerint a 43 évesen lassan már korosnak számí­tó gróf gyermekáldásra vágyva nyilvános fogadalmat tett, hogy templomot építteti az evangéliku­soknak, ha utóda születik. Tihanyi Ferencről tudjuk, hogy 1832. már­cius 9-én hunyt el az első felesége, őt pedig még ugyanennek az évnek a júliusában alispánná választották. A gróf állta a szavát, a templom alig három év alatt fel is épült. Tihanyi volt az, aki a balassagyarmati vár­megyeház építését szorgalmazta, 1835-ben sikerült is átadni az új vármegyeházat. A következő tiszt­újításon Jankovich Antal követte őt a Nógrád megyei alispáni poszton. Tihanyi Ferenc másodszor is meg­nősült, felesége Rhédey Borbála négy gyermekkel ajándékozta meg őt, 1859-ben hunyt el. Sokat tartóz­Azágostai evangélikus templom 1832-1835-ben épült (A szerző felvétele) kodott a nógrádi, ebeczki birtokon, s innen való az ismeretsége Mik­száth Kálmánnal, a legnagyobb pa­lóccal, aki anyai ágon szintén Ebeczk faluból származik. Flogy ismerték-e egymást vagy már csak hallomásból, mások elbeszéléséből tudott az ipolyszelei templomalapí­tóról Mikszáth, ezt nem lehet ma már se bizonyítani, se cáfolni. Mikszáth alig tizenkét éves volt, amikor az anekdoták szerint morózus, kertjé­ben magányosan sétálgató és magá­ban ott a politikáról beszélgető, mert csak magában bízó temesi gróf és néhai nógrádi alispán hetvenéves korában elhunyt. Azt is állítják Ebeczky Tihanyi Ferenc grófról, hogy itthon, nógrádi birtokain ugyancsak a fogához verte a garast, de ha elutazott szokásos éves temesi látogatására, ő volt a legbőkezűbb gavallér egész ott-tartózkodása alatt. Már hogy így volt-e, nem így volt-e, ez a gróf és Mikszáth titka marad. Az ipolyszelei templom pe­dig örök mementója a szerelemnek és a hitnek.

Next

/
Thumbnails
Contents