Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-13 / 61. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. március 13. | www.ujszo.com Eldőlhetett a brexit időpontja Juncker és May jogilag kötelező biztosítékokban egyezett meg az ír pótmegoldás ügyében May és Juncker a hétfő késő esti végső egyeztetés előtt (tasr/ap) RÖVIDEN Újra kopogtatott az IRA terrorszervezet London. Az egykori legnagyobb észak-írországi britellenes terrorszervezet, az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevébenjelentkezett egy csoport azoknak a borítékokba rejtett gyújtószerkezeteknek a feladójaként, amelyek egy írországi címről érkeztek a múlt héten Londonba és Glasgow-ba - közölte a londoni rendőrség. A Scotland Yard tájékoztatása szerint a csoport olyan kódolással küldte üzenetét, amelyet az észak-írországi felekezeti villongások évtizedeiben a britellenes katolikus mozgalom rendszeresen használt. (MTI) Szabotál a macedón államfő Szkopje. Gjorge Ivanov macedón köztársasági elnök nem hajlandó aláírni a közelmúltban elfogadottjogszabályokat, mert rajtuk az ország neve Eszak- Macedóniaként szerepel. Ivanov nem először tör borsot a kormány és a parlament orra alá. Korábban nem írta alá az albán nyelvet is hivatalossá tevő törvényt, illetve az ország névváltoztatására vonatkozó alkotmánymódosítást sem, mivel nem ért egyet a bennük foglaltakkal. (MTI) Életfogytiglan a francia terroristának Brüsszel. Életfogytig tartó börtönbüntetést kapott a Belgiumi Zsidó Múzeum előterében 2014 márciusában végrehajtott, 4 áldozatot követelő támadás elkövetője, a francia Mehdi Nemmouche. Az ítélet szerint Nacer Bendrert, aki a támadáshoz használt Kalasnyikov gépkarabély, valamint egy Llama márkájú revolver beszerzésében segédkezett, 15 év letöltendő szabadságvesztéssel büntették. A brüsszeli központi bíróság szerint a hidegvérrel elkövetett terrorista gyilkosság minden mértéket meghaladó, nyíltan antiszemita cselekedet volt, amelyet semmiféle enyhítő körülmény nem kisebbíthet. (MTI) Nem indult Kim a választáson Szöul. Tegnap kihirdették az észak-koreai állami médiában a hét végi parlamenti választás győzteseinek listáját, amelyen nem szerepel Kim Dzsong Un államvezető neve; szakértők szerint elképzelhető, hogy nem is jelöltette magát. A 687 megválasztott képviselő között szerepel azonban a húga, Kim Jo Dzsong. Először választották meg továbbá Ri Jong Ho külügyminisztert és helyettesét, Coj Szón Hit, aki a delegációvezető volt az észak-koreai atomprogram leszereléséről az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon. A képviselők mind a diktatúrát irányító állampárt, a Koreai Munkapárt tagjai. A választásra jogosultak 99,99%-a adta le voksát, az új képviselőket pedig 100 százalékos többséggel választották meg. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg/London. Jogilag kötelező erejű biztosítókokat fogadott el a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, ún. ír-északír pótmegoldás ügyében hétfő éjszakai strasbourgi találkozóján Theresa May brit kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és ezek lehetővé tehetik az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválását. A brit törvényhozás tegnap szavazott a brexitről szóló szerződésről. Jean-Claude Juncker elmondta, hogy nem nyitották újra a londoni parlament által már elutasított kiválási szerződést, a kötelező erővel bíró jogi instrumentum csupán kiegészíti azt. Kiemelte, egyeztetett az ír miniszterelnökkel, aki közölte, kormánya kész támogatni a megállapodást, illetve beszélt Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, akit arra kért, hogy terjessze fel jóváhagyásra az egyezményt a március 21-22-i EU-csúcson, amennyiben megszavazzák Londonban az egyezményt. Megoldás vágső esetre Megerősítette, hogy a pótmegoldás aktiválására kizárólag legvégső esetben kerülhet sor, és akkor is csak addig lenne hatályban, amíg szigorúan szükséges. „Puszta biztosítékról van szó, se többről, se kevesebbről” - fogalmazott. Élesítése esetén bármelyik félnek joga lesz egyolda-Abdel-Azíz Butoflika, Algéria 1999 óta hivatalban lévő államfője közlemény útján bejelentette, elhalasztják az eredetileg áprilisra kitűzött elnökválasztást. A 82 éves politikus az újbóli indulása ellen hetek óta tartó tüntetések hatására egyúttal bejelentette visszalépését is. Algír. „Nem indulok 5. alkalommal is az elnöki posztért. Nem lesz elnökválasztás április 18-án” - szögezte le Buteflika az elnöki közleményben, amit a hetek óta tartó kormányellenes tüntetésekre utalva azzal indokolt, hogy választ adjanak a tüntetők követeléseire. Egyben politikai és gazdasági reformokat ígért. Az elnöki hivatal tudatta azt is, átszervezik a kormányt, és népszavazásra bocsátanak egy új alkotmányt. A bejelentést követően lemondott Ahmed Ujahja miniszterelnök. Ujahja négy cikluson át volt kormányfő, legutóbb 2017 augusztusában lépett hivatalba. Az új kormányfő Nureddin Bedui eddigi belügyönkormányzati és területfejlesztési miniszter lesz, a miniszterelnökhelyettesi tisztséget pedig Ramtán Lamamra, Buteflika diplomáciai tanácsadója kapja, aki egyben a külügyminiszteri tisztséget is betölti. A bejelentés előtt Buteflika elnök találkozott a hadsereg vezérkari főnökével. Hetek óta, szinte napi rendszerességgel tízezrek tüntetnek az észak-afrikai országban, tiltakozva lúan kilépnie az egyezményből, amennyiben a másik fél rosszhiszeműenjár el - húzta alá. Csak fanyalog a miniszter Ám tegnap estig is bizonytalan volt, hogy a brit parlament alsóházának elég megnyugtató-e ez a garancia: a kormányfő pártján belül is sokan húzzák a szájukat, és az igazságügyi miniszter szerint sem változott az eddigi helyzet. Geoffrey Cox igazságügyi miniszter úgy látja, a jogi kockázat továbbra is fennáll, mivel ha nem egyik fél kimutatható hibájából, hanem csak áthidalhatatlan ellentétek miatt nem jutnának közös nevezőre, akkor az Egyesült Királyság nem tudna egyoldalúan kikerülni az ír záradék hatálya alól. Sok múlhat a May parlamenti többségét a 2017-es előrehozott választás óta biztosító északír unionisták döntésén is. Ok azt jelezték, hogy betűről betűre áttanulmányozzák, pontosan mit is jelentenének a gyakorlatban May ,jogilag kötelező érvényű” változtatásai. A parlament tegnap esti, lapzártánk utáni szavazásán dőlt csak el, hogy megvalósul-e a kilépés Theresa May megállapodása szerint, vagy tovább folyik a vita egy megállapodás nélküli brexit, esetleg a brexit elhalasztása felé. Az ellenzék már jelezte, ebben a formában is ellenzi May megállapodását, ezért a kérdés megint az, hogy a kormányfő pártja, a toryk és a kormányt támogató északír unionisták hogyan döntenek. Vannak olyan korábban ellene szavazó képviselők, akiknek elegendő lehet, amit May elért, a ke-Game Over, azaz a játéknak vége - hirdeti az algériai tüntető (TASR/AP) az ellen, hogy a húsz éve hatalmon levő Buteflika újra induljon az ötödik elnöki ciklusáért. Az elnök korábban kompromisszumos megoldást kínált: ha újraválasztják, akkor hajlandó egy éven belül új választást kiírni, amelyen viszont már nem fog indulni, de a demonstrálok ezt nem fogadták el. Hétfő este a tüntetők hatalmas algériai zászlót lengetve, „Győzött a nép!” kiáltásokkal ünnepelték lelkesen az utcákon az elnök bejelentését, a gépkocsivezetők dudaszóval jelezték egyetértésüket. Valóságos örömujjongás folyt az algériai közösségi portálokon is, a felhasználók gratuláltak egymásnak az államfő döntéséhez. (MTI) mény brexit hívei közül azonban sokan legyintettek, mert nem lámák lényegi változásokat. May megállapodását a kilépés feltételrendszerérői az EU 27 tagországa már elfogadta, azonban a brit alsóházban januárban történelmi mértékben szavazták le, az északírek és a toryk közül is sokan ellene voltak. November óta már sokadszor hangzik el, hogy sorsdöntő szavazás jön a brexit ügyében, és abból a szempontból tényleg sorsdöntő lehetett a tegnapi, hogy ha nem támogatják a képviselők ezt az alkut sem, akkor a március 29-re meghirdetett brexit szinte biztosan elmarad. Az alku nélküli kilépés ugyanis azonnali határellenőrzéssel, a kereskedelem és a közlekedés súlyos zavaraival járna. A parlament többsége már hozott arról határozatot, hogy nem akar alku nélküli kilépést. További forgatókönyvek Ha viszont az alkut elfogadja a brit parlament, akkor a március 21-22-i EU-s csúcson a tagállamok vezetőinek is el kell fogadniuk a módosítást, bár ez inkább csak formalitás lehet, minden jel szerint belemennek majd. Ha nem fogadják el a brit parlamentben, akkor várhatóan szerdán szavaznak a brexit elhalasztásáról. Azonban ehhez is hozzá kell járulniuk az uniós vezetőknek, hogy érvényes legyen. Ez szintén a márciusi csúcson történhet meg. Ha május 23-ig nem lépnek ki a britek, akkor meg kell tartaniuk az EP-választást, márpedig arra készültek eddig hivatalosan, hogy azon már nem vesznek részt. A brit kormánynak arra is van lehetősége, hogy egyoldalúan visszavonja a kilépésüket bejelentő nyilatkozatot. Ehhez a többi EU-s vezetőnek nem kell hozzájárulnia. (MTI, Index, 444.hu) Caracasban ban és egyes vidéki városokban szórványos fosztogatásokról érkezett jelentés az áramszünet leple alatt. Caracasban leállt a vezetékes vízszolgáltatás, mivel az energiaválság miatt a főváros önkormányzata a csapok elzárására kényszerült. Ezzel kb. 5,5 millió ember vízellátása került veszélybe. Caracas 900 méteres tengerszint fölötti magasságban fekszik, ivóvizet a főváros alatt mélyen húzódó csatornarendszerből szerez. A szolgáltatáshoz azonban hatalmas szivattyúkra van szükség, amik felhozzák a vizet, az energiaválság miatt azonban ezeket a szivattyúkat egyre nehezebb volt megfelelőenüzemeltetni. (MTI, 444.hu) Sorban állás a vízért (íasr/ap) Buteflika visszalépett Már víz sincs Caracas. Szükségállapotot hirdetett az ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott venezuelai parlament az országot napok óta sújtó áramkimaradások miatt a nemzetgyűlés vezetője, az önmagát januárban Venezuela ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidó kérésére. A parlament a hadsereg segítségét kérte a venezuelai villamosenergia-ellátó cég dolgozóinak mozgósításához, és nemzetközi együttműködést kért az áramellátás visszaállításához. A nemzetgyűlés viszont nem rendelkezik a szükségesjogkörrel ahhoz, hogy érvényesítse a szükségállapotot. Azt továbbra sem tudni, hogy miért szünetelteti az áramellátást az ország legnagyobb vízi erőműve, a Guri-centrál, amely normális esetben a szükségletek 70%-át fedezi. A Maduro-kormányzat szerint az USA kibernetikai támadást hajtott végre az erőmű ellen, míg az ellenzék szerint az utóbbi évek elmaradt fejlesztései és a karbantartás hiánya miatt nem működik a rendszer. Állítólag két embert letartóztattak, mert rajtakapták őket, hogy „merényletet készítettek elő” villamosipari berendezések ellen. A kormány tegnapra is iskola- és munkaszünetet rendelt el a tömegközlekedés leállása miatt. A parlament elrendelte a Kubának szánt, napi 90-100 ezer hordó kőolaj leszállításának a zárlatát, a döntésnek azonban Maduro hatalma alatt valószínűleg nem sikerült érvényt szerezni. A fővárosban, Caracas-
