Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-12 / 60. szám

8 KÜLFÖLD 2019. március 12.1 www.ujszo.com RÖVIDEN A venezuelai katonák az ellenzék mögött állnak India vógzett a kasmíri merénylővel Újdelhi. Indiai biztonsági erők végeztek a februárban elkövetett kasmíri robbantásos merénylet kitervelőjével, a vitatott hovatar­­tozású régió India által ellenőr­zött részén. A Mudaszir Hánként azonosított férfi újdelhi források szerint azon 3 fegyveres között volt, akiket vasárnap este Kasmír indiai részén, Trál körzetben öl­tek meg. Hán tervelte ki a február 14-i öngyilkos merényletet, amely az indiai rendőrség tarta­lékos erejének gépkocsioszlopa ellen irányult. A merényletben, amelynek elkövetőjeként a Mo­hamed hadserege nevű iszlamista csoport jelentkezett, 40-en haltak meg. A pakisztáni hatóságok szerint Kasmír indiai részéről ágyúzták a határ menti pakisztáni területet, az ágyútűzben egy em­ber életét vesztette. (MTI) Az áramszünet miatt ezrek vártak órákig a buszmegállókban (Tasr/ap) A magát januárban Venezuela ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidó tegnap arról beszélt, a venezuelai katonák többsége mögötte áll, annak ellenére, hogy a katonai vezetés Nicolás Maduro elnök mögött sorakozik fel. Caracas. Guaidó hangsúlyozta, a tisztikar vele egykorúakból áll: fiatal, családos férfiakból, akik elkesere­dettek amiatt, hogy fizetésükből nem tudnak megélni. Kifejtette: biztos benne, hogy 80-85%-uk változást akar - szemben a hadsereg felső ve­zetésével. Arra a kérdésre, hogy mi­képp lehetne végrehajtani egy kor­mányváltást az országban, Guaidó nem zárta ki teljesen a katonai be­avatkozás lehetőségét. Az ellenzéki vezető arról beszélt, hogy a diktatúra megdöntéséhez erőre van szükség, és ennek érdekében semmilyen lehető­séget nem zár ki. Stratégiáját erőszak nélküli nyomásgyakorlásnak nevezi, a cél ugyanis az emberek mozgósítá­sa - politikai kötődéstől függetlenül. Guaidó szerint a nemzetgyűlésnek szükségállapotot kellene elrendelnie az országot sújtó áramkimaradások miatt. A venezuelai kormány tegnap­ra szabadnapot rendelt el, a diákok és a munkavállalók ismét otthon marad­hattak. Az országban már a múlt hét pénteken tanítási szünetet hirdettek az iskolákban. Venezuela egyes részein csütörtök óta szünetel az áramszol­gáltatás, ezért sok üzlet azóta zárva tart. A fővárosban, Caracasban nerrf működik a metró, a nemzetközi rep­tereken pedig sok járatot törölni kel­lett. Az áramszünetek és a rosszul működő generátorok miatt több, kór­házi kezelés alatt álló beteg halt meg az elmúlt néhány napban. Hatalmas sorok alakultak ki a még nyitva tartó üzleteknél, az emberek ivóvízhez és üzemanyaghoz próbálnak hozzájut­ni. Az áramszünet miatt az egyéb­ként is szűkös élelmiszerkészletek egy része tönkrement, hiszen az or­szág számos területén nincs áram, így nem működnek a hűtők és a fagyasz­tók a boltokban és az emberek ottho­naiban. A világ legnagyobb ismert olajtartalékaival rendelkező Vene­zuelát gazdasági és belpolitikai vál­ság sújtja, amely miatt milliók kény­szerültek az ország elhagyására. Az országban hatalmas infláció és álta­lános áruhiány van, miközben hatal­mi harc zajlik Nicolás Maduro elnök és Juan Guaidó között. (MTI) Iraki látogatáson Róháni iráni elnök Bagdad. Iraki látogatást kezdett Haszan Róháni iráni elnök. Az iráni kommentátorok által törté­nelmi j elentőségűnek nevezett látogatás célja a Teherán és Bag­dad közti kapcsolatok szoro­sabbra fűzése, gazdasági, keres­kedelmi és politikai téren is. „Irak egy újabb csatorna Teherán szá­mára ahhoz, hogy kikerülje az Irán elleni igazságtalan amerikai szankciókat” - mondta egy, az elnök társaságában utazó magas rangú tisztségviselő, hozzátéve, a 3 napra tervezett látogatás új ka­pukat nyithat meg az iráni gaz­daság számára. (MTI) Timosenko vádja Porosenko ellen Kijev. Pénzmosással vádolta meg Petro Porosenko ukrán ál­lamfőt Julija Timosenko, a Haza (Batykivscsina) elnökjelöltje, és felszólította, lépjen vissza az el­nökjelöltségtől. Az ellenzéki po­litikus a február végén kipattant hadiipari korrupciós botránnyal összefüggésben kijelentette: nyilvánvalóvá vált, hogy az el­nök pénzmosást követett el. Ok­nyomozó újságírók hozták nyil­vánosságra, hogy az ukrán had­sereget fegyverekkel ellátó Uk­­roboronprom állami konszernnél éveken át piaci áron felül vásá­roltak alkatrészeket, köztük Oroszországból csempészeiteket is. A március 31-i elnökválasztás jelöltjei közül Volodimir Ze­­lenszkij humorista áll az első he­lyen, a 2. helyen Timosenko, a 3. helyen Porosenko áll. (MTI) Puigdemont indul az EP-választáson Madrid. Carles Puigdemont volt katalán elnök vezeti a Katalóni­­ában kormányzó, függetlenségi Együtt Katalóniáért szövetség európai parlamenti (EP) válasz­tási listáját. Puigdemont 16 hó­napja hagyta el Spanyolorszá­got, hogy elkerülje a bírósági el­járást, amely 2017. október 1 - jén alkotmányellenesen meg­tartott függetlenségi népszava­zás megtartása miatt indult. (MTI) Brexit: ma sorsdöntő szavazás Az Egyesült Királyság térfelén a labda, a kormánynak és a parlamentnek kell megegyeznie ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/London. A labda a brit térfalén van, a brit kormány­nak és parlamentnek kell megállapodnia annak érdeké­ben, hogy kimozduljon a holt­pontról a folyamat, és az or­szág rendezett mádon válhas­son ki az Európai Unióból - jelentette ki az EU brexitügyi főtárgyalója. Londonban ma szavaznak újra a Brüsszellel kötött megállapodásról. „Tárgyalásokat folytattunk a hét­végén, az egyeztetések jelenleg a londoni kormány és parlament között zajlanak” - mondta Michel Bamier uniós iőtárgyaló. Kiemelte, az uniós tárgyalódelegáció megtett, felaján­lott mindent, ami módjában állt, a fel­hatalmazásuk nem terjed ki egyébre. Margarítisz Szkínász, az Európai Bi­zottság szóvivője arról számolt be, hogy nincsenek tervben újabb poli­tikai szintű egyeztetések, a felek azonban szoros kapcsolatban lesznek továbbra is. „A brit parlament alsó­házán a sor, hogy fontos döntéseket hozzon a héten”—fogalmazott. Diplomáciai források azt közölték, hogy Theresa May brit kormányfő a korábbi hírekkel ellentétben nem lá­togat Brüsszelbe hétfőn, egy nappal a kilépés feltételeit rögzítő szerződés­ről szóló újabb londoni parlamenti szavazás előtt, mivel nem sikerült előrelépést elérni a vitás kérdések­ben, így nincs is mit véglegesíteni. Jean-Claude Juncker, a bizottság el­nöke vasárnap este telefonon beszélt Theresa May kormányfővel, azon­ban nem sikerült előrelépést elérni a vitás kérdésekben. A londoni alsóház a januári első szavazáson rekord­többséggel elvetette a novemberben elért brexitegyezmény jóváhagyását, elsősorban az ír-északír határellen­őrzés újbóli bevezetésének megaka­dályozását célzó tartalékmegoldás (backstop) miatt. Ugyanis ha a bre­­xitet követően visszaállítanák a fizi­kai valóságában létező északír-ír ha­tárt, az megsértené a több mint 3600 halálos áldozatot követelő zavargá­soknak véget vető 1998-as nagypén­teki egyezmény szellemét. A brit törvényhozás a tervek sze­rint ma szavaz ismét a megállapodás­ról, és ha a képviselők újból elvetik, akkor másnap azt a kérdést terjesztik fel szavazásra, hogy a törvényhozás jóváhagyja-e a megállapodás nélküli kiválást. Ha az alsóház a megállapo­dást és a rendezetlen brexitet egy­aránt elutasítja, a kormány csütörtö­kön lehetővé teszi a képviselőknek a szavazást arról, hogy kéije-e az EU- tól a kilépés március 29-i határidejé­nek elhalasztását - az ország uniós tagsága brit idő szerint aznap 23 óra­kor megszűnik. Bár a 2016-os nép­szavazás eredménye nem ezt sugall­ta, a szigetország számára fontos, hogy maradjon az itt élő mintegy 3,7 millió uniós állampolgár. A kormány 3,5 millió fontot költ arra, hogy tájé­koztassa őket a letelepedési és mun­kavállalási szabályokról. A reklám­­kampány főleg azokra a területekre koncentrál, ahol kiemelten sok euró­pai munkavállaló él. Azok az uniós állampolgárok, akik legalább öt évet töltöttek folyamatosan az Egyesült Királyságban, máris megkérvényez­hetik a letelepedési engedélyt. (MTI, ú) Kiszabadult a mérgező Tovább forrong Algéria A malajziai ügyészség vissza­vonta a gyilkosság vádját az észak-koreai vezető féltost­­vére, Kim Dzsong Nam ellen két éve Kuala Lumpurban elkövetett mérgezóses me­rénylet ügyében, Siti Aisyah, az egyik gyanúsított esetében. Kuala Lumpur. A másik gyanúsí­tott ellen még tart a bírósági eljárás, de az ő ügyvédei is a gyilkosság vádjá­nak visszavonását kezdeményezték. Az indonéziai Siti Aisyahot és a vi­etnámi Doan Thi Huongot azzal vá­dolták, hogy 2017. február 13-án VX ideggázt kentek a 45 éves férfi arcába a malajziai főváros zsúfolt repülőte­rén. Kim Dzsong Nam, aki évek óta száműzetésben élt, többször bírálta a féltestvére, Kim Dzsong Un vezette észak-koreai rezsimet. Az illetékes bíró az ügyészség kérésére most sza­badlábra helyezte Siti Aisyahot, de hangsúlyozta, a döntés nem jelent felmentést a vád alól. A malajziai ügyészség egyik ügyészének magya­rázata szerint ha újabb bizonyíték ke­rülne elő, a nőt ismét vád alá helyez-Az indonéz Siti Aisyah. Kév év után szabadlábra került. (tasr/ap) hetik. A két nő korábban azt állította, úgy tudták, ártalmatlan, rejtett kame­rás televíziós játék felvételén vesz­nek részt, nem állt szándékukban megölni Kim Dzsong Namot. Ok let­tek a gyilkosság egyedüli gyanúsí­tottjai, miután az ügy négy észak­­koreai gyanúsítottja elmenekült. (MTI) Algír. Algériában több múlt ezer bíró jelentette be közleményben, hogy nem hajlandó felügyelni az áprilisi választást abban az eset­ben, ha Abdel-Azíz Buteflika el­nök újraindul az államfői tisztsé­gért. Hetek óta tízezrek tüntetnek az észak-afrikai országban, tilta­kozva az ellen, hogy a húsz éve ha­talmon levő, 82 éves Buteflika újra akar indulni immár az ötödik el­nöki ciklusáért. Az elnök ugyan közölte: ha újraválasztják, akkor hajlandó egy éven belül új válasz­tást kiírni, amelyen viszont már nem fog indulni, de a demonstrá­lok ezt nem fogadják el. Ahmed Gaid Szalah vezérkari főnök va­sárnap arról beszélt, hogy a had­seregnek és a népnek megegyezik az ország jövőjéről alkotott elkép­zelése - jelentette az állami tele­vízió. A tüntetéseket a vezérkari főnök ugyan nem említette, de sza­vai azt tükrözik, hogy a hadsereg szimpatizál az elnök hatalma elleni tiltakozókkal. Buteflika pártja, a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) együttműködést kért min­denkitől annak érdekében, hogy véget vessenek a válságnak, és elő­mozdítsák a nemzeti megbékélést. Visszatért Algériába két hétig tartó svájci gyógykezeléséről va­sárnap este Abdel-Azíz Buteflika algériai elnök, akinek hatalma el­len hetek óta tüntetnek az egész or­szágban. Az államfő, aki egy szél­ütés miatt 2013 óta kerekesszékhez van kötve, egy genfi kórházban járt orvosi vizsgálatokon. Algériában február 22. óta tömegek követelik, hogy a 82 éves Buteflika ne indul­jon újra az áprilisi választáson. Va­sárnap középiskolások tüntettek Algír több kerületében és az észak­afrikai ország számos más városá­ban. Bár az oktatási tárca szomba­ton úgy döntött, 11 nappal előre hozza a tavaszi szünetet az egyete­meken, több felsőoktatási intéz­ményben erről nem vettek tudo­mást az oktatók és a diákok. Az egyetemek a Buteflika-ellenes tün­tetések gócpontjai, a diákok mára terveznek újabb demonstrációt. Az elnök elleni megmozdulások miatt Algírban nem közlekednek a vo­natok, a metrók és a buszok. Az üz­letek többsége zárva tart. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents