Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-08 / 57. szám
www.ujszo.com I 2019. március 8. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 111 Szex közben repül az idő? CSIBRÁNYI ZOLTÁN Az evolúció valamiért olyanképpen alakította a folyamatokat, hogy az emberi faj egyedei körében a szeretkezés nem egyszerűen és kizárólag a szaporodást szolgálja. Kutatók által lefolytatott egy, a szexuális megfelelési hajlamot érintő vizsgálatsorozat ezt a képet még ennél is árnyaltabbá teszi. Eredményeikről a Connsciousness and Cognition szaklapban számoltak be. 116 heteroszexuális portugál férfi és nő számolt be a kutatóknak a szexuális együttlét közben átélt élményeikről. Alapos részletekkel szolgáltak egyfelől az őket körülölelő külvilágot, továbbá az idő teltét érintő tudatosságuk mértékéről. Tehát másként fogalmazva arról, hogy „lepedőakrobatika” közben milyen mértékben vettek tudomást a külvilágról. Ezen felül elégedettségükről, vágyakozásuk és izgalmi szintjük állapotairól, valamint orgazmusaik bekövetkezéséről, előfordulásáról is beszámoltak. A portugál és német kutatók a vizsgálat szempontjából különbséget tettek a hüvelyi közösülés szolgáltatta orgazmus és a közösülés nélkül bekövetkezett orgazmus között. Továbbá a nőknél különválasztották az egyidejűleg a csikló izgatásával elért orgazmust és a nélküle elért szexuális kielégülést. A résztvevők tapasztalati úton szerzett élményei alapján azt a következtetést vonták le, hogy a vágy, a nemi izgalom és az elégedettség különösen a nők körében jár együtt határozottan alacsony szintű időtudatossággal, magyarán elmélyült szexuális együttlét közben, ebben az egyfajta módosult tudatállapotot előidéző testi és lelki helyzetben kevésbé, igazából alig érzékelik az idő múlását. Hüvelyi közösülés végén bekövetkező orgazmus esetén a nőknél Egy tanulmány szerint a 12 hét jógázás után javultak a férfiak mutatói a vágy, a teljesítmény, az elégedettség és számostovábbi részlettekintetében (Fotó: Shutetrstock) megnő a testtudat, eközben tovább csökken az akkor eltelő idő érzékelése, közösülés nélküli beteljesedés alkalmával ellenben nincs nagyon ilyen eltérés. Természetesen minden ember más és más, esete válogatja, de e kutatás alapján az tűnik bizonyosnak, hogy a szerelmeskedésben mélységesen elmerülő nő az időt elképesztően gyorsan elröpülni érzi. Férfiak esetében azonban ugyanez csak kisebb mértékben igaz, de az őket övező teret, a környezetet ők sem igazán érzékelik szeretkezés közben. A fentiek nyomán elmondható, tudományosan is igazolódni látszik, hogy miközben a szexuális fogékonyság, érthető módon, nagyobb testtudattal párosul, ugyanakkor jelentősen csökken a tér és az időérzékelés. Mindez olyanképpen is megfogalmazható, hogy a testi-lelki értelemben elmélyültséget kívánó légyott közben az ember egyfelől nem sokat gondolkodik, másrészt pedig kizárja a külvilág ingereit. És ráadásul a nőkre és a férfiakra egyaránt igaz az, hogy aki fejben, lélekben szintén jobban átadja magát a szeretkezésnek, az bizony fokozottabb szintű izgalmat érhet el, és következésképpen mélyrehatóbb kielégülést élhet meg. És ha már a szex és az idő összefüggéseiről beszélünk, essék szó egy másik megközelítésről is. A legegyszerűbb lenne azt mondani, hogy a szeretkezés és a spontaneitás gyakran együtt járnak. Lehet. Ámde ennyivel mégsem zárható le a téma. Nem hagyható figyelmen kívül az emberi szervezet cirkadián, napi ritmusa. Egyik-másik hormon fokozott termelődése a nap bizonyos szakaszaihoz köthető. Ézért is tapasztalható az, életkoronként változó, hogy kik mikor mennyire könnyen ébrednek vagy éppen alszanak el. Az újszülöttek napi életritmusa jelentősen eltér a felnőttekétől. Tanulásra nem a legmegfelelőbb a hajnali időszak. Alkoholt fogyasztani sem éri meg éjszaka, különösen ötven év felett szükséges lenne odafigyelni erre, mert ebben a korban már lassul a máj működése, a szervezetnek pedig, tudjuk, idő kell az alkohol feldolgozásához. A kor előrehaladtával jobb, ha az ember nem eszik későn, ezzel megelőzhetők az emésztési zavarok. Az imént felhozottak is arról tanúskodnak, az életben nem éri meg bármit bármikor megtenni. A szeretkezés sem mindenkor vezet feltétlenül igazi örömérzethez. A The Tehelgraph oldalának egyik cikkében az Oxfordi Egyetem Alvás és Cirkadián Idegtudományi Központjának kutatója, Dr. Paul Kelley azt taglalja, hogy életkoronként mikor lehet valószínűsíthetően legélvezetesebb a szex. Húszasok részére a délután 3 órát jelöli meg, harmincasoknak a reggel 8 óra 20 perc körüli idő a legjobb, hiszen például a felkelő napfény fokozza a tesztoszterontermelést. Negyveneseknek az este 10 óra 20 percet, ötveneseknek az este 10 órát javasolja. Hatvanasoknak és hetveneseknek az este 8 órát tartja megfelelőnek. A további vonatkozó tényezők közé tartozik, hogy a szexuális együttlétek minőségére kihathat sok egyéb, közte az étkezési szokások, de akár az is, valaki jógázik-e? Egy indiai kutatásban annak jártak utána, hatással van-e a jóga (a vizsgálatban 12 héten át kellett jógagyakorlatokat végeznie a részt vevő 65 személynek) a férfiak szexuális teljesítőképességére; a Journal of Sexual Medicine oldalain megjelent tanulmány szerint a 12 hét után javultak a férfiak mutatói a vágy, a teljesítmény, az elégedettség és számos további részlet tekintetében. Agyi képalkotó-készülékekkel végzett vizsgálatokkal több kutatás igazolta, a romantikus szerelem más képet mutat az agyban, mint az emberekre időnként csak úgy rátörő szexuális vonzódás. A szexuális élethez kapcsolható legújabb vívmányokról szólva napjainkban már ott tartunk, olyan mobiltelefonos alkalmazások is léteznek, amelyeknek a készítői azzal kecsegtetnek, hogy használatuk hozzájárul a jobb és biztonságosabb szexuális együttlétekhez. Változnak a fókák és a belugák táplálkozási szokásai MTI-HÍR Megváltoztatja az északisarkvidéki állatok táplálkozását a klímaváltozás: a fókák és a balugák életterüknek a klímaváltozás hatására bekövetkezett változásaihoz igazítják táplálákkerosési szokásaikat. A Norvég Sarkkutató Intézet és a Tromsöi Egyetem tudósai két évtized adatait elemezték ki, melyek a belugák vagy fehér delfinek (Delphinapterus leucas) és a gyűrűsfókák (Pusa hispida) táplálkozási viselkedését dokumentálták. A Royal Society Biological Letters című szaklapban szerdán bemutatott tanulmányuk szerint az állatok alkalmazkodó viselkedést mutattak. A kutatók a Norvégiától északnyugatra lévő Spitzbergák régiójára koncentráltak. Az ottani sarkvidéki vizeket ugyanis különösen erősen érinti a klímaváltozás. 2006-ban a régióban megváltoztak a tengerjégviszonyok, ez az átalakulás jelenleg is tart - mondta Charmain Hamilton, a kutatás vezetője. A megfigyelt állatokat már 2006 előtt megjelölték, ilyen módon alaposan meg tudták figyelni őket. Korábban mindkét faj vadászott tengerjéggel borított területeken, elsősorban tengeri gleccserek zónájában, tehát ott, ahol a gleccserek az óceánba érnek. A klímaváltozás előrehaladtával és a gleccserek olvadás okozta visszahúzódásával az állatok megváltoztatták vadászati szokásaikat. A kutatók ezt 28 fóka 1996-2003 és 2010-2016 közötti, 18 beluga 1995-2004 közötti és 16 másik beluga 2013-2016 közötti adataival bizonyították. Míg 20 éve még mindkét faj ideje felét gleccserek vizében töltötte és ott sarki tőkehalra vadászott, a gyűrűsfókák egyre hosszabb ideig tartózkodtak a gleccserszirteken. A belugák ellenben gyakrabban jelentek meg a fjordokban, valószínűleg azért, mert másfajta táplálékot kerestek. Ez valószínűleg azzal áll összefüggésben, hogy a klímaváltozás más fajokat is északibb vizek felé vonzott. A fókák ellenben megszokott táplálékuknál maradtak, a vadászati időszak viszont jelentősen megnőtt. A klímaváltozás előrehaladtával és a gleccserek olvadás okozta visszahúzódásával az állatok megváltoztatták vadászati szokásaikat (Fotó: Shutetrstock)
