Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-07 / 56. szám

HIRDETÉS ■ DP 190184 Gyógyhírek WWW.UjSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM ■ VASARNAP(®VASARNAP.COM ■ WWW.VASARNAP.COM MINDEN EGY HELYEN Felépülés az agyi érkatasztrófa után Az emberi agy „csodálatos" szerv. Az intenzív neurorehabilitáció segítségével képes újra regenerálódni még az olyan súlyos betegség után is, mint az agyi érkatasztrófa. Adeli nem­­z e t k ö z i rehabi­litációs központban szakemberek csapata kezeli a vele szü­letett mozgászavarokkal küzdő betegeket, továbbá azokat, akiket agyi érka­tasztrófa ért, továbbá akik agy- vagy gerincvelő-sérü­lést szenvedtek. A mielőbbi rehabilitáció fontosságáról beszélgettünk Lenka Ro­­mancíková fizioterapeutá­­val. ► Mi a legfontosabb teendő, ha a családból valakit agyi érkatasztrófa ér? Hogy a hozzátartozó he­lyesen reagáljon és elsőse­gélyt nyújtson. Az az ideális, ha a beteg 34 órán belül antikoagulációs kezelést kap. A legsúlyosabb szö­vődmény a kóma, de min­den más sérülés, bénulás, ami rontja az életminősé­get, az ember számára sú­lyos. Ezért ha észrevesszük, hogy családtagunk például Romanfíková Lenka „rosszul" beszél, nem tud­ja helyesen megismételni a mondatot vagy a szót, vagy gondot jelent neki a járás, rossz az egyensúlya, végtagzsibbadásra panasz­kodik, homályosan lát, ha arra kérjük, hogy csináljon valami grimaszt, és azt lát­juk, hogy arca nem szim­metrikus, azonnal orvoshoz kell vinni, vagy hívni a 112- es telefonszámot. ► Mikor kell elkezdeni a rehabilitációt? Rögtön azután, hogy a be­teg megkapja a szükséges kezelést, vagyis körülbe­lül 2-3 nap múlva. Mindig könnyebb rehabilitációval kezdjük, amibe az ér- és lég­zésgimnasztika is beletarto­zik. Ezután a beteget lassan megkezdjük „vertikalizálni",, vagyis felültetni, lábra állíta­ni, arra ösztönözni, hogy te­gyen néhány lépést. Később megtanítjuk őt mankóval, járókerettel közlekedni, majd pedig önállóan járni. Mindez azonban csak egy hosszú folyamat kezdete. Amikor a beteg házi kezelésen van, jó lenne elkezdeni a rehabi­litáció magasabb formáját, ami pozitívan hat egészségi állapotának alakulására. Ha időben elkezdik az intenzív neurorehabilitációt, akkor gyorsabban közelíti meg az eredeti egészségi állapotát. A központ szolgáltatásainak előnye, hogy a beteg fiziote­­rapeuták speciális felügyele­tével tornázhat, megtanul né­hány gyakorlatot, amit aztán otthon is végezhet. Szlováki­ában a magánközpontokban a rehabilitáció költségeit álta­lában a páciens fizeti. Milyen módszereket alkalmaznak központjuk­ban? Többfélét. Ez a szakterület állandóan fejlődik, az egyes módszerek nagyon ered­ményesen hatnak a beteg egészségi állapotára. Meg­említhetném az úgynevezett proprioceptív neuromus­­cularis facilitáció módszert, amit Dr. Herman Kábát dol­gozott ki. Lényege, hogy di­­agonálisan mozognak a vég­tagok, s közben a rotációs mozgás keretében fokoza­tosan minden izomcsoport bekapcsolódik. Bizonyos mozdulat gyakorlásakor fontos a beteg együttműkö­dése, mert pontosan irányí­tott mozgásról van szó. Ez a módszer minden szinten szépen megmozgatja az egész testet. Lehet alkalmaz­ni a Vojta-módszert, amivel a reflexpontokat stimuláljuk. További lehetőség a sérült végtaggal végzett mozgás, amikor igyekszünk a beteg végtaggal dolgozni, hogy az egészségesre ne nehe­zedjen túl nagy teher. A beteget arra kell ösztönözni, hogy minél többet használ­ja a beteg végtagot. Például ezzel mosson fogat, igyon, egyen. Az éjjeli szekrényt is az érintett oldalra ajánlott tenni, hogy minél gyak­rabban használja. Bobath technikával is lehet tornázni, amikor különféle helyzetben megmozgatjuk és terheljük az egész testet. Nagy segít­séget jelent a hiperbárikus oxigénkamra alkalmazása. Az oxigén regenerálja a sé­rült sejteket, javítja az agy mikrocirkulációját és anyag­cseréjét, csökkenti duzzana­tát, és javítja a részben sérült sejtek működését. A kopo­nya belső nyomását is segít enyhíteni. A több oxigén arra is jó hatással van, hogy az oxigéndús vér a károso­dott szövetekbe áramoljon, így a sebek gyorsabban gyó­gyulnak. Nem utolsósorban szeretném megemlíteni az Adeli módszert. Neuroreha­­bilitációról van szó, aminek keretében egy fedél alatt va­lamennyi említett módszert alkalmazzuk a beteg egész­ségi állapota szerint. Közben használjuk a dinamikus orté­­zist, amivel az egész testet és minden izomcsoportot is le tudunk terhelni. Mit tehet maga a beteg a gyorsabb felépülésért? Elsősorban azt, hogy nem lesz passzív és melankoli­kus. Ha már otthoni kör­nyezetben van, igyekeznie kell mindennap rehabili­tálni, vagy legalább a leg­egyszerűbb műveleteket egyedül végezni, amelyek hozzájárulnak egészségi állapota javulásához. Az agyi érkatasztrófát szen­vedett betegnek legjobb a neurorehabilitáció, amely stimulálja az idegrendszert. Ha sérült is az agy, ez még nem jelenti azt, hogy nem lehet semmit tenni. A meg­felelő impulzusok hatására az agy képes átrendeződni, vagyis más részei képesek átvenni a neuronfunkció­­kat, hogy a többi funkció meg tudjon újulni. Szeret­ném hangsúlyozni, nincs semmi elveszve, mert a ko­rai és helyes beavatkozás, valamint a komplex hoz­záállás eredményeként az agyi érkatasztrófát szenve­dett beteg is visszatérhet a normális életbe. Az intenzív fizioterápia, a neurorehabi­litáció, a logopédia segít­ségével, a hidroterápia, a masszázs, vagy a hiperbá­rikus kamra alkalmazásával gyorsabban javul a beteg testi és lelki állapota. KovAcs Ilona Fogadja el az esélyt a nagyobb függetlenségre! 18 Egészség EXTRA 2019. Március

Next

/
Thumbnails
Contents