Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-07 / 56. szám
www.ujszo.com | 2019. március 7. KULTÚRA I 9 Ismeretlen terepen Az Alvilág című új sorozat egyszerre krimi és családi dráma HETI MOZIPREMIEREK Zöld könyv - Útmutató az élethez tagában találja magát, s hamarosan a világegyetem egyik legerősebb hősévé válik. JUHÁSZ KATALIN Keddenként látható az RTL Klub első saját gyártású krimisorozata, az Alvilág, amelyet a Liza, a rókatiindárrel berobbant, majd az X - A rendszerből törölve című filmmel is díjakat nyerő Ujj Mászáros Károly rendezett. Az eddigi három rész alapján talán már elmondhatjuk, hogy ennek a sorozatnak van hangulata. Komor, szürke árnyalatok dominálnak a képernyőn (operatőr: Szecsanov Martin), és mivel a háttérben egy családi dráma is zajlik, a hétköznapok is nyomasztó színezetet kapnak. Az első részben Ádámról, a menő vállalkozóról kiderül, hogy drogkereskedésből teremtette meg a luxust, amiben a családja él. Leszámolás áldozata lesz, mert társaival lenyúlja a rettegett maffiózó kokainszállítmányát, ami aztán rejtélyes módon eltűnik. Az özvegynek, Nórának (Balsai Móni) kell átvennie félje függőben maradt ügyeit, hajót akar. Az addig minden fölött szemet hunyó polgárasszony most kénytelen bűnözőkkel egyezkedni, megtanulni az ő nyelvüket, miközben igyekszik tisztának maradni saját maga és a gyerekei szemében. A következő részekből nyilván kiderül, sikerül-e helytállnia egy számára ismeretlen, kiszámíthatatlan terepen. Balsai Móni a rendező kedvenc színésznője, minden eddigi filmjében főszerepet játszott. Itt is meggyőző: hihetően szorong és gyanakszik, magába roskad, feltápászkodik, a rosszfiúk előtt megjátssza a magabiztost, miközben tudjuk, hogy retteg tőlük. A három tinédzser gyerek is megsínyli a helyzetet, egyre labilisabbak, és nem tudják, ki a jó és ki a rossz a környezetükben, akár a tágabb családon belül is. Közülük talán Cservák Zoltán volt a legjobb választás a sebezhető, bizonytalan Bence szerepére, aki végignézte apja lelövését, és aki úgy gyászol, hogy közben édesanyjáért is aggódik. Jó látni végre minőségi alakításokat az RTL Klub képernyőjén: Hevér Gábor, Molnár Levente, Szirtes Ági és Nagypál Gábor emelkedett ki eddig a mezőnyből, de érezhető, hogy később a Nóra apját játszó Bezerédi Zoltánnak is fontos szerepe lesz a történetben. Egy sorozat akkor jó, ha leköti, és legközelebb is a képernyő elé csábítja a nézőt. Heti egy alkalommal sugárzott sorozat esetében ez meglehetősen nehéz feladat - az Alvilág első három részének nézettsége enyhén szólva nem döntött rekordokat. Aki figyelemmel követte az HBO Aranyélet című hasonló sorozatát, talán észreveszi, hogy az Alvilág sokkal kevesebb pénzből készült, ám az alkotók ügyes ötletekkel (sok vágással, több kameraállásból felvett jelenetekkel, erőteljes zenével) kompenzálták a szűkös büdzsét. Az Alvilág holland licenc alapján készült, a Penoza című sorozat sztoriját ültette át magyar környezetbe két felkapott forgatókönyvíró, Köbli Norbert és Bodzsár Márk. Eddig viszonylag kevés „hungarikumot” találtunk benne, kisstílű bűnözők, keménykedő verőlegények és titokzatos rokonok mindenütt vannak. A dialógusok azonban gördülékenyek, a beszélt nyelvből valók, nem érezni rajtuk nyögvenyelősséget, mesterkéltséget. Es mostanság már ez is nagy szó... Cservák Zoltán és Balsai Móni az Alvilág egyik jelenetében (Fotó: rtlklub. sajtokiub.tv) Megerősítették: idén nem marad el az irodalmi Nobel-díj odaítélése Idén két irodalmi Nobel-dQat ítél oda a Nobel Alapítvány, ősszel megnevezik a múlt évi díjazottat is, és a zsűri feladatét továbbra is a Svéd Akadémia látja el. Stockholm. A svéd nyelv ápolására 1786-ban alapított akadémia tavaly májusban jelentette be, hogy a testületet megtépázó szexuális zaklatási, összeférhetetlenségi és kiszivárogtatási botrányok nyomán, a munka megbénulása miatt nem neveznek meg irodalmi Nobel-díjast a 2018-as évre. A világ legrangosabb irodalmi díját megalapító Alfréd Nobel svéd gyáriparosnak, a dinamit feltalálójának hagyatékát kezelő alapítvány tavaly figyelmeztette a szétzilálódott Svéd Akadémiát, hogy megvonja tőle az irodalmi Nobel-díj odaítélésének jogát, ha nem rendezi sorait. A Nobel Alapítvány kedden, az igazgatótanács ülése után közölte, hogy az akadémia „eddigi és tervezett lépései jó lehetőséget kínálnak arra, hogy helyreálljon a testületbe mint díj odaítélő intézménybe vetett bizalom”. Jelentős változások történtek az akadémia működésében, lehetővé tették például a tagságról való lemondást, új tagokat választottak, és „a testületnek már nincs olyan tagja, aki ellen összeférhetetlenségi vagy bűnügyi vizsgálat folyna”. A tagság korábban egy életre szólt, az új alapszabály lehetővé teszi a formális kilépést. A bizalom teljes helyreállításához még idő kell, de ehhez jók az előfeltételek - állapította meg az alapítvány, amely ugyanakkor elismerte, hogy további változtatások valószínűéit, főleg a pénzügyek kezelését illetően, de fontolóra lehetne venni a tagság határidőhöz kötését is. „A Svéd Akadémia immár nyugodt körülmények között dolgozhat az irodalmi Nobel-díjon” - kommentálta az alapítvány közleményét Anders Olssen szóvivő. Hozzátette, hogy a tavalyi és az idei díjazott nevét valószínűleg egyszerre jelentik be. A Svéd Akadémia Nobelzsűrijének tagsága jelentős részben kicserélődött tavaly óta. Távozott a testületből többek között Sara Danius irodalomtudós és -esztéta, aki 2015- től első nőként látta el az állandó titkár (vezető) tisztségét, valamint Katarina Frostenson költőnő, akinek francia származású férjét, Jean- Claude Arnault fotóst tavaly börtönbüntetésre ítélték nemi erőszak miatt. Magát Frostensont - aki januárban mondott le - a díjazottak nevének kiszivárogtatásával vádolta meg egy belső vizsgálat, bár ő tagadja az indiszkréciót. A testület munkája azután bénult meg, hogy a visszásságok miatt - lemondási lehetőség híján - a tagok jó része bojkottálta a részvételt a testület munkáj ában. Az irodalmi Nobel-díjat hagyományosan októberben ítélik oda. (MTI) (Green Book) Amerikai dráma, 2018,130 perc. Rendezte: Peter Farrelly Tony Lip (Viggo Mortensen) problémamegoldó készsége kimerül az „előbb ütök és csak aztán kérdezek” módszerben. Egy kis mellékes reményében elvállalja, hogy egy afroamerikai zongorista, Don Shirley (Mahershala Ali) sofőrje lesz, aki Amerika déli államaiba indul turnézni, oda, ahol a helyiek nem látják szívesen azokat, akiknek más a bőrszínük. Don kifinomult stílusa szöges ellentéte az egykori kidobóember nyers modorának, ám az út során rájönnek, hogy nem is annyira különbözőek. A Zöld könyv az idei Oscar-gálán megkapta a legjobb filmnek, a legjobb férfi mellékszereplőnek (Mahershala Ali) és a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó Oscart. Marvei Kapitány (Captain Marvel) Amerikai akciófilm, kalandfilm, sci-fi, 2019, 124 perc. Rendezte: Ryan Fleck, Anna Boden. Az 1990-es években játszódó film egy teljesen új kaland a Marvei mozis univerzumának eddig nem ismert periódusából, amely Carol Danverst (Brie Larson) követi nyomon. Mikor az egy-két idegen faj közötti galaktikus háború eléri a Földet, Danvers néhány szövetségessel együtt az események forga-A jelenés (L’Apparition) Francia filmdráma, 2018,144 perc. Rendezte: Xavier Giannoli Egy oknyomozó újságírót a Vatikán különleges feladattal bíz meg. Felkérik, vegyen részt egy vallásosjelenést vizsgáló bizottság munkájában. Egy dél-francia faluban egy 18 éves lány azt állítja, Szűz Mária jelent meg számára. A jelenés után a falu valóságos turisztikai attrakcióvá vált, ahova a világ minden pontjáról érkeznek a zarándokok, hogy személyesen tapasztalják meg a csodát. Az újságíró feladata, hogy kiderítse, a jelenés valódi, vagy az egészet csak a tinédzser találta ki. Egy 18 éves lány azt állítja, Szűz Mária jelent meg számára (asfk) Nyolcrészes sorozat készült A rózsa nevéből Több mint harminc évvel Jean- Jacques Annaud A rózsa neve című filmjének bemutatása után Umberto Eco bestsellere televíziós sorozatként tér vissza John Turturro főszereplésével. Az olasz-francia-német koprodukció nyolc, egyenként 52 perces epizódból áll. A Giacomo Battiato rendezésében készült sorozatot a héten kezdte sugározni az olasz közszolgálati televízió és a francia ÖCS csatorna, májusban pedig Amerikában a Sundance TV tűzi műsorára. A sorozat hűen követi az 1980-ban megjelent, világszerte 50 millió példányban eladott regény történetét. Ä középkori kolostorban játszódó produkcióban John Turturro alakítja Baskerville-i Vilmos ferences szerzetest, akit Annaud filmjében Sean Connery játszott. „A rózsa neve nagyszerű könyv: magában foglal egy thrillert, amelyet Annaud filmje elmesél, ám tartalmaz filozófiai vitát, a vallás és a hatalom viszonyáról, a szeretetről, a nőkről, az életről szóló fejtegetéseket is. Amire egy kétórás filmben nincs idő, mi elmondhattuk” - fejtette ki Battiato. A 25 millió euróból angol nyelven, javarészt a római Cinecittában forgatott sorozat főszereplője, Turturro elmondta, hogy inkább nem is nézte meg Annaud klasszikusát, hogy a nagy előd ne befolyásolhassa. A széria első forgatókönyvvázlatát egyébként a producerek szerint még Umberto Eco is látta, és jóvá is hagyta 2016-ban bekövetkezett halála előtt. (MTI) Az 1986-os mozifilm szereplői mellett jobbra John Turturro, aki a sorozatban Baskerville-i Vilmos ferences szerzetest alakítja (Fotó: tasr/ap)
