Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-07 / 56. szám
www.ujszo.com | 2019. március 7. KÖZÉLET I 3 Orbán sem erőlteti a maradást Egyre bizonytalanabb a Fidesz helyzete az Európai Néppártban, a szélsőségesek felé mozdul a magyar kormánypárt Orbán és Juncker viszonya sohasem volt felhőtlen, Juncker 2015-ben viccelődve Szia, diktátor! megszólítással fogadta a magyar miniszterelnököt egy rigai fórumon (TASR-feivétei) KÓSAANDRÁS Soha ilyen közel nem járt még a Fidesz ahhoz, hogy kizárják az Európai Néppártból. A magyar kormánypárt az unió legszélsőségesebb pártjaival kerülhet egy frakciókba. A várható következményeket elemeztük szakértőkkel. Cikkünk elkészültekor éppen tizenhárom tagpárt állt a kezdeményezés mögé a Fidesz kizárására az Európai Néppártból - a szám óráról órára változhat ugyanis. Orbán Viktor láthatóan elkalkulálta magát a Jean-Claude Junckert személyesen támadó plakátkampánnyal. Az Európai Bizottság elnöke, veterán néppárti politikus ugyanis láthatóan sokkal nagyobb respekttel bír még az EPP-ben, mint azt a magyar miniszterelnök - vagy kommunikációs stábja-gondolta. Weber ultimátuma A Fidesz lehetséges kizárásának okairól már írtunk, a helyzet azóta még komolyabbra fordult, Manfred Weber a Néppárt frakcióvezetője hárompontos ultimátumot adott Orbán Viktornak: fejezze be a Junckert támadó kampányt, kérjen bocsánatot és engedje, hogy a CEU továbbra is Budapesten működhessen. Ezzel viszont gyakorlatilag lehetetlen választás elé állította Orbánt: az a kormányfő habitusától ugyanis teljesen idegen, hogy bármi miatt is nyilvánosan bocsánatot kérjen, és a CEU ellen folytatott többéves hadjárat után - amely sokak szerint Orbán személyes „beakadása” volt - az egyetemnek sem adnak új esélyt. Szélsőségek felá Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója meg is üzente már, hogy nem kémek bocsánatot, mire Weber is reagált, hogy a következő napok sorsdöntők lehetnek a Fidesz szempontjából. A jelek szerint a Fidesz már maga is elkönyvelte a távozást, erre utalhatott, hogy mint a Népszava megírta, Gulyás Gergely Bécsben már Heinz-Christian Strache alkancellárral' az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével és Johann Gudenus FPÖ-frakcióvezetővel is tárgyalt arról, hogy a Fidesz esetleg átülne az Európai Parlamentben a Nemzet és Szabadság Európája frakcióba. Ez a legszélsőségesebben unióellenes populista pártokat tömöríti, mint például a német Alternative Für Deutschland (AfD), a francia Nemzeti Gyűlés (Marine Le Pen pártja), a Brit Függetlenségi Párt vagy éppen az olasz Északi Liga. A várható következményekről két szakértőt is megkérdeztünk. Az EP-választásig nem Böcskei Balázs politikai elemző, az IDEA Intézet igazgatója mindenekelőtt azt hangsúlyozta az Új Szónak nyilatkozva, hogy bár ilyen éles még nem volt a helyzet, de egyelőre kisebb esélyét látja a Fidesz kizárásának az EPP-ből. „Az EP- választásig semmiképpen, azután pedig sok minden függ majd az eredménytől, a Néppárt és a Fidesz szereplésétől. Mert azt látni kell, hogy a kizárást most kezdeményező tagpártok jellemzően nemcsak a Néppártban, de saját hazájukban sem játszanak meghatározó szerepet a politikai döntéshozatalban. Többüknek azzal kell szembenézniük, hogy még ahhoz képest is veszíteni fognak majd mandátumaikból az EP- ben, mint amennyivel most bírnak” - mondta a szakértő. Böcskei Balázs szerint Joseph Daul és Manfred Weber korábbi hangzatos nyilatkozatait is helyi értékükön kell kezelni. „Ezek kvázi diplomáciai nyilatkozatok voltak, nem politikai cselekvések, ráadásul a kritikus hangok leginkább interjúkban, felkérdezésre hangzanak el, vagyis nem arról volt szó, hogy a Néppárt vezetése testületileg reagált volna saját maga, egységes álláspontot kialakítva” - mondta Böcskei Balázs. Retorikai játék Az eddigi megnyilatkozások azonban a március 20-i néppárti ülés kapcsán új megvilágításba kerülhetnek Weber feltételeinek tükrében. Az első két feltételt Orbánék retorikailag is tudják kezelni, a CEU-ügy kapcsán viszont a jogászkodáson túl egyértelműbb választ is adniuk kell. De ez sem lehetetlen. Hozzá kell tenni, hogy Weber feltételei éppen nem az orbáni rezsimnek a jogállamra és uniós pénzek felhasználására vonatkozó sajátos gyakorlatait érintik. Szavazók mozgatása Az elemző szerint Orbán Viktornak valószínűleg így utólag sem eshetett már nehezére meghozni a döntést arról, hogy március 15-e után lekerüljenek a Junckert ábrázoló plakátok, mert a kampány már így is elérte a célját. „Mert a kampány célja az volt, hogy ebben a pár hétben egy kis benzint töltsön a Fidesz kampányába, ébressze szavazóit. A Néppárt mellett alapvetően csak véleményvezérek és a nagyon elkötelezettek rezonáltak rá, így nem gondolom, hogy a Fidesz szavazói számára az Európai Bizottság elnöke olyan fontos szereplő lenne, hogy komolyabb kommunikációs stratégiai hibát követnének el lecserélésével vagy elhagyásával. Ellentétben például magával Soros Györggyel, akit már évek óta eredményesen démonizál a Fidesz. Viszont a saját szavazók érdeklődésének, aktivitásának bemozgatására alkalmas lehetett, lévén Juncker és Soros kéz a kézben jártak már korábban is a jobboldali nyilvánosságban” - fogalmazott. Szerinte az, hogy a plakáton Junckert Frans Timmermans válthatja, inkább „levezetésnek tekinthető, hiszen az ő személye egyelőre egyáltalán nem ismert. De éppen a weberi feltételek miatt a kockázatminimalizálás végett éppúgy lehet számítani a plakátok teljes eltüntetésére”. Hosszú távon Rövid távon biztosan nem változna a Fidesz támogatottsága, ha kizárnák az Európai Néppártból, de később fokozatosan egyre komolyabb stratégiai problémákkal kellene szembenéznie egy ilyen helyzetben Orbán Viktornak, ami a pártja támogatottságára is negatív következményekkel járna - mondta az Új Szónak Pulai András. A Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint ezzel a Fidesz ugyanis formálisan is az európai politika perifériájára szorulna. „Tartalmilag Orbán Viktor már most is ott van, mert bármennyire is szereti ezt a látszatot kelteni, hogy ő meghatározó súllyal bír az európai politika tematizálásában, valójában ez régóta nincs így, vagy talán soha nem is volt így. Az európai szélsőjobb pártfrakciójának tagjaként viszont már tényleg semmilyen befolyása nem lenne a döntésekre, amelyek nyilván továbbra is a mainstream politikai erők alkujaként születnek majd meg” - mondta Pulai András. Ez pedig számos kérdésben olyan politikákat eredményezhet, melyek az Orbán-kormány dolgát jelentősen megnehezítenék. Elég csak arra gondolni, hogy a következő hétéves uniós költségvetési ciklus elfogadásában kevesebb szava lenne a Fidesznek. Ezen kívül Pulai András szerint nem szabad elfelejteni, hogy számos olyan ügy volt az elmúlt időszakban, amikor az Európai Néppárt „tartotta a hátát a Fidesz miatt”. Ha ez a véderő megszűnik, könnyebben zöld utat kaphat például az európai ügyészség ötlete, vagy az az elképzelés, hogy jogállami klauzulákhoz kössék a támogatások egy részének kifizetését. „Ezek pedig már a Fidesz gazdasági holdudvarának szereplőit is érzékenyen érintenék, hiszen ők alapvetően az uniós források felhasználásával gazdagodnak. Ha Orbán Viktor már nem tudna elég hatékonyan lobbizni ezekért a pénzekért, az nyilván gyengítené a befolyását az ő körükben is” - mondta Pulai András. Orbán szája A Fidesz részéről (is) eldöntött távozást erősítheti, hogy a szerdai Magyar Nemzetben Bayer Zsolt - akit sokan „Orbán Viktor szájának” tartanak a kormánypárti nyilvánosságban - már egy olyan publicisztikával jelentkezett, amiben azt bizonygatja: nem is baj, ha a Fidesz elhagyja a „keresztény értékeket megtagadó”, túlzottan „balossá, liberálissá” váló Néppártot. Újabb csúszás a Dl-es építésén, a kormány szerződést bontott ÖSSZEFOGLALÓ Közös megegyezéssel, azonnali hatállyal felbontja az állam a szerződést a Dl-es autópálya Lietavská Lúöka- Dubná Skala közti szakaszának a kivitelezőjével, mivel ez utóbbi képtelen teljesíteni a vállalt feltételeket. A közlekedési tárca elképzelését tegnap a kormány is jóváhagyta. Pozsony. Az államnak sikerült megegyeznie a Salini Impreglio és a Dúha cégek alkotta olasz-szlovén konzorciummal, hogy a szerződést közös egyezség alapján, azonnali hatállyal felbontják, a kivitelező pedig a megadott időpontig elhagyja az építkezés területét. A hivatalos magyarázat szerint a szerződésbontásra azért került sor, mivel a kivitelező a szerződésben szereplő áron képtelen volt befejezni az építkezést, gondok voltak azonban a „munkálatok menedzselésével” is. A beszállítók kifizetését az egyezség szerint egy, a jelenlegi kivitelező által kiállított banki fedezetből biztosítják. A Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) nem mond le a kivitelezővel szembeni szerződéses követeléseiről, ami alatt elsősorban az építkezés késése miatt kiszabott büntetéseket értik. A kormány által elfogadott dokumentum Leállt az építkezés (TASR-fotó) is elismeri azonban, hogy az említett sztrádaszakasz befejezéséhez szükséges anyagiak előteremtése több kockázattal is jár, ezt azonban orvosolhatja az uniós források megemelése. Az egyezséghez az Európai Bizottság (EB) jóváhagyására is szükség volt, a projektet ugyanis uniós forrásokból finanszírozzák. A szaktárca szerint alternatív megoldásként számoltak a szerződés egyoldalú felmondásával is, ez azonban szerintük több kockázattal járt volna, mivel a kivitelező obstrukciót alkalmazhatott volna, tovább késleltetve a sztrádaszakasz átadását. Érsek Árpád közlekedési miniszter lapunknak már korábban elmondta, hogy a munkálatokat mielőbb folytatni kell. Kulcsfontosságú határidőnek tartja 2023-at, eddig kellene befejezni a szóban forgó szakaszt, ugyanis az uniós források csak eddig állnak rendelkezésre. A Dl-es Lietavská Lúcka-Dubná Skala szakaszát még 2014-ben kezdték építeni, a közel 14 kilométeres út ára ötszázmillió euró. A sztrádaszakasz része a 7,5 kilométeres Visnové-alagút; ez lesz az ország leghosszabb közúti alagútja. A sztrádaszakaszt építő konzorciummal az elmúlt időszakban több probléma is volt. A munkálatok nem az előírt ütemben folytak, ráadásul a kivitelező több beszállítónak nem fizetett az elvégzett munkáért. (TASR, mi)
