Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-06 / 31. szám
8 I RÖVIDEN Megfenyegették a szerb minisztert Belgréd/Piístina. A koszovói külügyminiszter életveszélyesen megfenyegette szerb kollégáját - közölte értesülését a Kurír belgrádi napilap. A hírt Ivica Dacic, a szerb diplomácia vezetője is megerősítette, a szerb politikusok pedig élesen bírálták a koszovói miniszter kijelentését. Dacic szerint Beghjett Pacolli február elsején a nyugat-balkáni országok külügyminisztereinek bukaresti találkozóján fordult oda hozzá, és szerb nyelven annyit mondott: „Ha lesz valamilyen merénylet, csak tudd, hogy mi, albánok voltunk”. (MTI) Közép-afrikai . békemegállapodás Kartúm. Aláírta a Közép-afrikai Köztársaság kormánya és 14 lázadószervezet Kartúmban az országban dúló fegyveres konfliktust lezáró békemegállapodást. Szudáni sajtójelentések szerint a megállapodás a hatalommegosztásra és igazságszolgáltatási kérdésekre összpontosít az átmeneti időszakban. A Franciaországtól 1958-ban függetlenné vált Közép-affikái Köztársaság politikai rendszere az etnikai és vallási feszültségek miatt ingatag. Az ENSZ 2014 óta van jelen békefenntartókkal az országban. (MTI) Román lehetne az európai főügyész Bukarest. Laura Codruta Kövesi, a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly nyáron felmentett volt vezetője a legesélyesebb az európai főügyészi posztra, a román igazságügyi miniszter azonban tiltakozik. Az európai főügyész kiválasztásával foglalkozó testület 24 pályázat áttanulmányozása és 11 jelölt meghallgatása után készítette el 3 nevet tartalmazó javaslatát, a lista élére helyezve Kövesit, akit Jean- Francois Bohnert francia és Andrés Ritter német ügyész követ. Kövesi esélyessé válásának hírére reagálva a román igazságügyi miniszter úgy vélekedett: az európai főügyészi kiválasztásával foglalkozó testület tagjai „nem ismerik azokat a visszaéléseket, amelyeket Laura Kövesi az állampolgárok és a jogállamiság ellen elkövetett”. (MTI) Theresa May Junckerrel tárgyal Brüsszel. Theresa May brit miniszterelnök holnap Brüsszelbe látogat, hogy az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséről (brexit) egyeztessen Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével. Margarítisz Szkínász, a testület vezető szóvivője hangsúlyozta, az Európai Bizottság álláspontja továbbra is egyértelmű: a brit uniós tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodás - amelyet a brit parlament alsóháza januárban nagy többséggel elutasított - nem tárgyalható újra. (MTI) KÜLFÖLD 2019. február 6.1 www.ujszo.com Éhezők Venezuelában Guaidó a haderő segítségét kéri a segélyszállítmányok fogadásához MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Caracas. Az ellenzéki többségű venezuelai parlamentet vezető Juan Guaidó tavaly decemberben Washingtonban járt, és amerikai kormányzati tisztségviselőkkel találkozott - mondta egy fehér házi szóvivő. A washingtoni forrás úgy tudja, hogy Donald Trump amerikai elnök kormányának tisztségviselői több más alkalommal is tárgyaltak a venezuelai politikussal, aki egy januári tüntetésen a latin-amerikai ország ideiglenes államfőjének kiáltotta ki magát Nicolás Maduróval szemben. Az USA elsőként ismerte el őt Venezuela legitim képviselőjének, és azóta a latin-amerikai és az európai országok többsége is elismerte. Sajtóértesülések szerint az ellenzéki vezető Kolumbiában és Brazíliában is járt decemberben. Guaidó ekkor még nem töltött be házelnöki tisztséget, az 195 országot vizsgált meg a Freedom House, felmérve a demokratikus rendszer állapotát. Bár már korábban is kapott súlyos kritikát a magyar jogállamiság helyzete, idén tovább romlott a megítélése, a korábbi, „szabad" besorolást most először „részben szabadra" rontotta a szervezet. Washington. A nemzetközi jogvédő szervezet 2019-es világjelentésében a 195 vizsgált országból 86- ot minősített szabadnak, 59 a részben szabad kategóriába került, 50 pedig a nem szabad kategóriába. Idén Magyarország már csak 70 pontot kapott, tavaly óta újabb két ponttal rontva demokratikus eredményein. A szervezet szerint legalábbis az általános szabadságjogok, a politikai szabadságjogok, vaellenzéki többségű törvényhozás csak január 5-én választotta meg vezetőjének, közvetlenül azelőtt, hogy Nicolás Maduro megkezdte volna második elnöki ciklusát. Maduro tavaly egy vitatott választáson nyerte el az államfői tisztséget újabb hat évre. Az ellenzék bojkottálta a voksolást, amelynek eredményét több külföldi kormány nem ismerte el. Juan Guaidó a január 23-i tüntetésen kiáltotta ki magát ideiglenes elnöknek. A venezuelai ellenzék az alkotmány értelmezését követően arra jutott, hogy Maduro visszaélt az elnöki tisztséggel, így a végrehajtó hatalom a házelnökre száll, míg ki nem űják az új választásokat. Venezuelában hatalmi harc zajlik a hivatalban lévő Nicolás Maduro államfő és a magát ideiglenes elnökké nyilvánító Guaidó között, és mindketten versengenek a nagy befolyással rendelkező hadsereg támogatásáért. A venezuelai hadsereg segítségét kérte a magát az ideiglenes elnökké nyilvánító Juan Guaidó ahhoz, hogy a külföldi segélyszállítmányokat belamint a civil társadalmat érintő minősítések területén is romlott a magyar helyzet. A világjelentés egy bekezdése külön is említi Magyarországot, úgy magyarázva a besorolás rontását, hogy Orbán Viktor és a Fidesz kormánya hatalomra kerülésük óta és 2018-ban még tovább rombolta a demokratikus intézményeket, méghozzá az ellenzék, a média, a vallási csoportok, a civil társadalom korlátozásával, illetve totális ellenőrzésével. A Freedom House szerint 2010 óta sérültek a felsőoktatási intézmények, a civil szervezetek, továbbá a magánszektor és a menedékkérőkjogai is. A nemzetközi jogvédő szervezet már tavaly is úgy találta: az EU legkevésbé demokratikus országa Magyarország. Akkor a 100 pontos skálán Magyarország 72 pontot kaengedjék a válság sújtotta latinamerikai országba. „El kell jutniuk az országba a segélyszállítmányoknak” - hangsúlyozta. Az USA, Brazília, Németország, az ENSZ és az Európai Unió is humanitárius támogatást ígért. A szállítmányokat a kolumbiai Cúcutában, Brazíliában, valamint egy karib szigeten berendezett központban halmozzák fel, hogy aztán eljuttassák Venezuelába. A határokat ellenőrző hadsereg közreműködése nélkül viszont a segélyek nem juthatnak be az országba. Venezuela mély társadalmi, gazdasági és politikai válsággal küzd. A hiperinfláció miatt az egykor tehetős ország mára nem képes élelmiszert, gyógyszert és a létszükségleti termékeket importálni. Sokan éheznek az országban, mintegy 3 millió venezuelai külföldre menekült. Maduro többször is elutasította a nemzetközi segítségnyújtást, mondván, nincs szükség könyöradományokra. Megfigyelők szerint a venezuelai államfő főleg attól tart, hogy a segélyekkel együtt amerikai katonák is bejöhetnek az országba. pott, ami az uniós országok közül a legrosszabb volt, még az utána következő, második legrosszabb Bulgária is elérte a 80 pontot, az idei értékelés szerint nem változott az osztályzata. Románia 84 (idén 81), Lengyelország 85 (idén 84), Horvátország 86 (idén 85), Szlovákia 89 idén 88), Csehország és Szlovénia 93 (idén 91-91), Ausztria 94 (idén 93) ponton állt tavaly. Az idei besorolásra az Orbán-kabinet Kormányzati Tájékoztatási Központja a következőképpen reagált: „a Freedom House a Soros-birodalom tagja, Soros pénzeli, és most Soros választási kampányát szolgálja.” Szerintük a Freedom House „a többi Sorosszervezettel együtt azért támadja Magyarországot, mert a magyarok úgy döntöttek, hogy nem akarják, hogy hazánkból is bevándorlóországot csináljanak”. (index, ú) Donald Trump évértékelő beszéde Washington. Közép-európai idő szerint ma hajnalban mondta el beszédét a kongresszusban a törvényhozás két háza, a kormányzat tagjai, valamint közéleti személyiségek és meghívott vendégek előtt az unió helyzetéről Donald Trump amerikai elnök. A George Washington elnöksége óta hagyományos - alkotmányban is rögzített - kötelezettségének Trump az idén korántsem hagyományos módon tesz eleget. Bár nem először fordul elő az amerikai történelemben, hogy az elnök kényszerűen elhalasztja az Unió állapotáról - azaz az Egyesült Államok tagállamainak helyzetéről - szóló beszédet, Trump beszédének elhalasztására bonyodalmas körülmények között került sor. Míg Ronald Reagan elnök 1986-ban a Challenger űrrepülőgép katasztrófája miatt halasztotta február 4-re az évértékelő beszédet, addig Donald Trump a rekordnak számító 35 napig tartó, általa okozott részleges kormányzati leállás miatt nem kapott meghívót Nancy Pelosi demokrata párti házelnöktől. (MTI) Kettős csapás a szélsőségesekre Mogadishu/Ouagadougou. Az al-Shabaab terrorszervezet 40 harcosával végzett a napokban a Szomáliái hírszerzés (NISA) az ország déli részén. A kelet-afrikai ország biztonsági erői szombaton indítottak nagyszabású katonai akciót a terroristák ellen a délszomáliai Alsó-Shabelle körzetben. Hétfőn autóba rejtett pokolgép lépett működésbe egy bevásárlóközpont előtt Mogadishuban. A legalább 12 halálos áldozatot követelő merénylet elkövetőjeként az al-Shabaab jelentkezett. Az al-Kaidához köthető terrorszervezet, amely elsősorban az ország déli és középső részén tart ellenőrzése alatt nagyobb területeket, többször követett el véres merényletet Szomáliában a kormányerők és más célpontok ellen. Célja, hogy megdöntse a Nyugat támogatását élvező mogadishui kormányt, és szélsőséges iszlám törvénykezést vezessen be Szomáliában. Burkina Fasóban a biztonsági erők 146 dzsihádistával végeztek 3 terrorellenes műveletben az ország északnyugati felében, a mali határon, miután a szélsőségesek támadást intéztek egy falu ellen, és 14 embert megöltek - közölte a nyugat-afrikai állam hadseregének parancsnoka. A haderő válaszcsapása, amely légitámadásokat is magába foglalt, Boucle du Mouhoun régióban sújtott le a szélsőségesekre. Moise Minoungou tábornok szerint a biztonsági erők tagjai a műveletekben csak könnyebb sebesüléseket szereztek. Az iszlamisták mostanában fokozták támadásaikat Burkina Faso forrongó Száhel régiójában. Nemrég egy kanadai férfit hurcoltak el és öltek meg a szélsőségesek e térségben, egy másik kanadai és egy olasz polgár pedig nyomtalanul eltűnt. A múlt héten 14 embert gyilkoltak meg az iszlamisták az északkeleti Soum tartományban található Nassoumbou katonai támaszpontjának közelében lévő piacon. (MTI) A szelídség üzenetét közvetítette a katolikus híveknek Ferenc pápa Abu-Dzabiban tartott szabadtéri miséjén. A hivalkodó felhőkarcolók és a luxus hazájának számító, 9 milliós Egyesült Arab Emírségekben mintegy egymillió katolikus él, többségük külföldi vendégmunkás. A katolikus egyházfő olasz nyelvű szentbeszédében Jézus hegyi beszédéből idézett. A pápa az első katolikus egyházfő, aki ellátogatott az Arab-félszigetre, az iszlám szülőhazájába. A Zajed-stadionban tartott miséjére 100 országból 150 ezer hívő és érdeklődő gyűlt össze. A szertartáson mintegy 4000 muszlim is részt vett. itasr/ap) Csak részben szabad Magyarország
