Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-06 / 31. szám

GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. február 6. | www.ujszb.com GAZDASÁGI HÍRMORZSA E-útdíj lesz a cseh sztrádákon is Prága. 2021 -tői Csehország is búcsút int a sztrádamatricáknak, és a szlovákiaihoz hasonló elekt­ronikus útdíjat vezet be a sze­mélyautók számára is - adta hírül a cseh sajtó, amely szerint a kor­mány egy erről szóló jogszabályt tervez benyújtani a parlamentbe. A cseh közlekedési tárca szerint az új rendszernek köszönhetően 220 millió cseh koronával, vagyis mintegy 8,55 millió euróval nő­hetnek az állam útdíjból származó éves bevételei a személyautók esetében, miközben a rendszer üzemeltetésére fordított kiadások 120 millió koronával csökkennek. A személyautók sztrádadíján 2017-ben 5 milliárd korona folyt be a cseh államkasszába. (TASR) aktuális középárfolyamok Angol font 0,8780 CT Lengyel zloty 4,2872 Cseh korona 25,697 CT Magyar forint 317,41 Horvátkuna 7,4120 Román lej 4,7455 Japán jen 125,59 Q Svájci frank 1,1436 Kanadai dollár 1,4996 Q| USA-dollár 1,1423 Privatbanka 1,17-1,11 26,38-25,09 -OTP Bank 1,19-1,09 26,87-24,60 332,01-304,03 Poatabank 1,18-1,11 26,51-24,97 330,41-305,00 8zl. Takarékpénztár 1,18-1,10 26,37-24,96 332,14-303,53 Tatra banka 1,18-1,11 26,56-24,91 330,92-304,54 CSOB 1,17-1,11 26,40-25,08 Általános Hitelbank 1,18-1,11 26,50-24,96 332,14-303,54 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Az OECD szerint nem jó ötlet a nyugdíjplafon Pozsony. A nyugdíjplafon ter­vezett szlovákiai bevezetése nem a legjobb ötlet, sokat ronthat ugyanis a nyugdíjrendszeren, miközben a jelenlegi szabályozás kielégítő - nyilatkozta a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elnöke, Ángel Gurría, aki tegnap Pozsonyban tárgyalt Peter Pellegrini kormányfővel. A nyugdíjkorhatár felső határát a tervek szerint egy alkotmánytör­vénnyel 64 évben szabnák meg, amiről a parlament következő ülé­sén szavazhatnak. Gurría tegnap az OECD legújabb gazdasági előre­jelzésének az apropóján érkezett Szlovákiába. A friss előrejelzés szerint Szlovákiában a jövőben lát­ványosan megugrik a 65 év feletti­ek száma, a nyugdíjplafon beveze­tése így hatalmas terhet róhat az ál­lami költségvetésre. „Epp ezért nem szabadna az alkotmányban rögzí­teni a nyugdíjkorhatárt, hiszen eb­ben az esetben a jövőben ezt rend­kívül nehéz lesz módosítani” - tette hozzá az OECD elnöke, aki szerint a jelenlegi szabályozás optimális­nak nevezhető, így nincs szükség módosításokra. Pellegrini elismer­te, hogy a jövőben nehézségek akadhatnak abból, ha most az al­kotmányban rögzítik a nyugdíjkor­határt, azonban arra is figyelmez­tetett, hogy az elkövetkező évek­ben ez még nem lesz negatív ha­tással az állam gazdálkodására. A kormányfő szerint a módosítás po­litikai vonzatait is figyelembe kell venni. Az OECD most közzétett előre­jelzése egyébként derűlátóbb a pénzügyminisztériuménál, a szlo­vák gazdaság növekedési üteme a szervezet szerint idén elérheti a 4,3%-ot, szemben a pénzügy 4 szá­zalékos előrejelzésével. Jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3,6%­­kal bővülhet. Pellegrini szerint az OECD előrejelzése is bizonyítja, hogy az ország gazdasága jól telje­sít, a növekedés kiegyensúlyozott, Szlovákia pedig várhatóan az OECD leggyorsabban gyarapodó országai közé tartozhat. (TASR, mi) Egyre több élelmiszert hozunk be a lengyelektől Amellett, hogy egyre több a külföldi eredetű élelmiszer a szlovákiai üzletek­ben, sokan járnak át bevásárolni a szomszédos országokba is (TASR-feivétei) Pozsony. A pár napja kirobbant lengyel húsbotrány újra ráirá­nyította a figyelmet az élelmi­szerek egyre nagyobb arányú behozatalára. Az elmúlt évek­ben ugyan a lengyel termékek­kel volt a legtöbb probléma, ennek ellenére egyre több élel­miszert importálunk az északi szomszédunktól. Az élelmiszerek esetében Szlová­kia legfontosabb kereskedelmi part­nerének, több mint 25 évvel Cseh­szlovákia felbomlását követően is, Csehország számít. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2017- ben Csehországból 647 millió euró értékű élelmiszert hoztak be Szlo­vákiába, ami a teljes élelmiszer­behozatal 31,5 százalékának felel meg - derül ki a Szlovák Gazdaszö­vetség (SFD) agrárholding legfris­sebb elemzéséből, amely a Világ­bank információs rendszerének (WITS) az adatain alapul. „Csehország részesedése azon­ban az elmúlt időszakban enyhén csökkent. 2007-ben például még a teljes behozatal több mint 32 szá­zalékát adták a csehek. Ezzel pár­huzamosan nőtt a lengyel élelmi­szer részaránya a behozatalunkon. Míg tíz évvel ezelőtt az importélel­miszer 11,5 százaléka származott a lengyelektől, mára ez 14 százalékra nőtt, ami 284 millió eurónak felel meg” - nyilatkozta Éva Sadovská, a Szlovák Gazdaszövetség agrár­holding elemzője. Dobogós helyen található azonban Németország is, nagyjából 243 millió eurós beho­zatallal. A csehek dominálnak Szlovákia élelmiszer-kivitelének az esetében is. „Szlovákia exportjának csaknem a 24 százaléka irányul Csehország­ba, ami nagyjából 288 millió euró­nak felel meg, vagyis a csehek 359 millió euróval több élelmiszert hoz­nak be Szlovákiába, mint amennyit mi a cseh piacra exportálunk” - tette hozzá Sadovská. Míg a behozatal szempontjából Magyarország Szlo­vákiának csak a negyedik legfonto­sabb kereskedelmi partnere, a szlo­vák kivitelnek csaknem az ötödét, 236 millió eurónyi élelmiszert érté­kesítenek Magyarországon, amely ezzel a második legfontosabb felve­vőpiacunk. A lengyelek e tekintet­ben csak a harmadik helyen vannak, nagyjából 180 millió euróval. Míg azonban a cseh és magyar piac ré­szesedése az elmúlt tíz évben csök­kent, a lengyeleké nőtt. 2007-ben még a szlovák kivitel 33 százaléka a cseh piacon talált gazdára, ami 2017- re 23,9 százalékra csökkent, Ma­gyarország részesedése ugyanekkor 29-ről 19,5 százalékra esett vissza. A lengyelekhez irányuló kivitelünk aránya ezzel szemben 7-ről csaknem 15 százalékra ugrott. „A fent emlí­tett adatok azonban csak a hivatalos külkereskedelmi statisztikán ala­pulnak. Nem tartalmazzák a bevá­sárlóturizmust, márpedig az elmúlt években a lakosság tömegesen járt át a szomszédos országokba bevásá­rolni. Míg a magyar, lengyel és a cseh üzletek elsősorban az alacsonyabb áraikkal, az osztrákok a minőségi termékeikkel vonzzák a szlovákiai vásárlókat” - mondta Sadovská. (mi) HOVÁ VISZIK KI SZLOVÁKIÁBÓL A LEGTÖBB ÉLELMISZERT? 4,6% 19,5% 14,9% 23,9% 2,3% 2,9% 3,4% 4,6% 13,1% 1,7% jH Csehország B Magyarország H Lengyelország I I Ausztria B Németország B Hollandia Ül Svédország EH] Nagy-Britannia IBI Románia ■ Olaszország B Belgium B Finnország B Egyéb államok HONNAN HOZZAK BE SZLOVÁKIÁBA A LEGTÖBB ÉLELMISZERT? 1-11,8% B Csehország B Lengyelország m Németország I i Magyarország B Ausztria B Olaszország B Spanyolország BT Franciaország l*B Hollandia B Belgium B Svájc HJ Nagy-Britannia EB Egyéb államok A grafikon azt mutatja, hogy mekkora az egyes országok részaránya Szlovákia teljes élelmiszer-kivitelében. Az adatok 2017-re vonatkoznak. A grafikon azt mutatja, hogy mekkora az egyes országok részaránya Szlovákia teljes élelmiszer-behozatalában. Az adatok 2017-re vonatkoznak. • Forrás: sfd VasámapLélek 52. évf. 6. szám 2019. február 5. Mikor 'Úfogynak *1 a gondjaim? ► Panaszkönyv: Visszakaphatom a szlovák állampolgárságom? Ha igen, hogyan? 5 rádióműsor február így felháborodott apa levele alapián járt utána Vrabec Mária annak, hogy aki nem tud rendesen szlovákul, az tényleg ne is menjen kórházba í Mert még ma is előfordul, hogy emiatt éri kellemetlenség a magyar betegeket. Aki vilt már orvoshoz magyar anyanyelvit megszeppent gyereket, öreget, annak biztosan volt része hasonló élményben. Sajnos, Szlovákiában szinte minden kórházban előfordul, hogy a beteget a gyógyítás mellett (vagy helyett) államnyelvből vizsgáztatják, mert elsősorban nem a kiszolgáltatott, szenvedő embert, hanem a magyart látják benne. Mii mondanak erről az érinteti intézmények vezetői és az orvosok? Már ma kapható a Vasárnap legújabb száma az újságárusoknál! M isán hí/j 4J_

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents