Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-05 / 30. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. február 5.1 www.ujszo.com Már alig támogatják Madurót Az Európai Unió tagállamai sorra elismerik az ellenzéki Juan Guaidót Venezuela elnökének RÖVIDEN Hatalmas robbanás Mogadishuban Mogadishu. Hatalmas robbanás rázta meg Szomália fővárosa, Mogadishu központját, autóba rejtett pokolgép lépett működésbe egy bevásárlóközpont előtt, tizenegyen meghaltak. A hatóságok azt feltételezik, hogy az al-Shabaab iszlamista csoport követte el a támadást a forgalmas helyszínen. A szélsőséges csoport fegyveresei tegnap végeztek a dubaji kormány kezében lévő P&O Ports logisztikai és szállítmányozási vállalat egyik helyi vezetőjével is Puntföld térségében. (MTI) Trump Irakból figyelteti Iránt Washington. Donald Trump fenn akaija tartani az amerikai katonai jelenlétet Irakban, hogy Washington szemmel tudja tartani Iránt. Erről a CBS amerikai televízió vitaműsorában beszélt az amerikai elnök. „Hihetetlen és költséges katonai bázist építettünk ki Irakban, tökéletes helyen fekszik ahhoz, hogy inkább onnan figyeljük a zaklatott Közel- Kelet különböző részeit, semmint kivonuljunk” — fogalmazott az elnök. Iránt „sok embert meggyilkoló gonosz országnak” nevezte, és kitartott korábbi álláspontja mellett, miszerint helyesen cselekedett, amikor egyoldalúan felmondta az Iránnal kötött 2015-ös többhatalmi nukleáris egyezményt. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Unió tagállamai, Olaszországot leszámítva, el fogják ismerni Juan Guaidót, az ellenzóki többsógű caracasi parlament elnökót Venezuela ideiglenes államfőjekánt. főbb uniós ország már bejelentette, elismeri Guaidót annak árdekóben, hogy mielőbb szabad és tisztességes választásokat tarthassanak Venezuelában. Franciaország, Hollandia, Németország, Svédország, Nagy- Britannia, Ausztria és Dánia is elismerte tegnap Juan Guaidót, az ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott caracasi parlament vezetőjét Venezuela ideiglenes elnökeként. Emmanuel Macron francia államfő a Twitteren arról írt, hogy a venezuelaiaknak joguk van szabadon és demokratikus keretek között véleményt nyilvánítani, ezért Franciaország Juan Guaidót ismeri el ideiglenes elnöknek, hogy le tudják bonyolítani az új választást. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter pedig sürgette Guaidót, hogy újon ki előrehozott elnökválasztást, amely biztosíthatja a venezuelai válság békés megoldását. Margót Wallström svéd külügyminiszter arról beszélt, hogy Nicolás Maduro „nem szabad és tisztességes választások útján” jutott hatalomra, és Stockholm Juan Guaidót tekinti „a venezuelai nép egyetlen legitim vezetőjének”. Jeremy Hunt brit külügyminiszter a Twitteren közölte, hogy Maduro nem írt ki választásokat azon a nyolcnapos határidőn belül, amelyet több európai ország megszabott, ezért London is elismeri Guaidót, amíg új voksolást nem tartanak Venezuelában. Sebastian Kurz osztrák kancellár is jelezte: Ausztria legitimnek ismeri el Guaidó ideiglenes elnökségét a venezuelai alkotmánynak megfelelően. Az európai országok bejelentéseinek sorozatát Pedro Sánchez spanyol kormányfő rendkívüli madridi sajtótájékoztatója indította el tegnap. Sánchez emlékeztetett arra, hogy lejárt a nyolcnapos határidő az új elnökválasztásra Venezuelában, és Spanyolország mostantól Guaidót tartja a dél-amerikai ország ideiglenes elnökének. Nicolás Maduro a határidő lejártakor értésre adta, hogy nem enged a külső nyomásnak, és továbbra is államfőnek tekinti magát. Más nagyhatalmak, például Oroszország és Kína Nicolás Madurót támogatja, aki január 10-én kezdte meg második hatéves államfői mandátumát. Újraválasztásának törvényességét azonban a venezuelai ellenzék mellett a nemzetközi közösség jelentős része is vitatja. Egy vasárnapi interjúban az amerikai elnök kitért a venezuelai válságra is. Donald Trump lehetségesnek nevezte az amerikai katonai beavatkozást. „Ezt nem szeretném egyértelműen így kimondani, de bizonyos, hogy ez is egy opció” - fogalmazott. Trump elmondta azt is, hogy Nicolás Maduro venezuelai elnök néhány hónappal ezelőtt találkozót kért tőle, de ő visszautasította. Azt mondta, azért mondott nemet, mert Venezuelában rengeteg „szörnyűséges dolog történik”. Előrehozott választást ígér a tüntetések és a nemzetközi nyomás hatására Venezuela diktátora. Javaslata azonban átlátszó trükk. A hétvégén ismét tízezrek vonultak utcára Venezuela városaiban az önmagát ideiglenes államfőnek kikiáltó Juan Guaidó felhívására. Ám Maduro államfőt vélhetően nem a tüntetés, hanem a több irányból ránehezedő nyomás késztette arra, hogy bejelentse: „Előrehozott választást akarnak? Mi megtartjuk!” Az elnök számára a fő ellenség egyértelműen az USA, hétvégi beszédében is elsősorban Washingtonnak üzent. Uniós szerződést lehetetlenít el Magyarország A francia légierő Csádban támadott Párizs. A francia légierő csapásokat mért Csád északi részén az országba Líbia felől behatoló fegyveresek konvojára; az akciót a csádi katonasággal együttműködve hajtották végre. Ä csapásokat Mirage 2000 típusú repülőgépekkel hajtották végre vasárnap, az afrikai ország északi részén, a Líbiával határos Tibeszti-hegység és az Ennedifennsík közti térségben. Patrik Steiger tábornok, a francia fegyveres erők szóvivője szerint a csádi hadsereg nem tudta feltartóztatni a 40 gépjárműből álló konvojt, és francia segítséget kértek. A csádi területre 400 km mélyen behatoló fegyveres csoport kiléte még tisztázatlan. (MTI) Carles Puigdemont: bosszúról szól a per Waterloo. Spanyolország inkább bosszút akar állni, semmint igazságot szolgáltatni az előzetes letartóztatásban lévő katalán függetlenségi vezetők ellen február 12-én megkezdődő perben - jelentette ki Carles Puigdemont, önkéntes belgiumi száműzetésben élő volt elnök. Katalónia korábbi vezetője egyben kettős mérce alkalmazásával vádolta az Európai Unió államait, amelyek elismerték a venezuelai ellenzék vezetőjét, Juan Guaidót a latinamerikai ország ideiglenes elnökeként, miközben fittyet hánytak az ő törekvéseire, hogy függetlenné nyilvánítsa Katalóniát. (MTI) Magyarország egyedülikánt nemet mondott egy nyilatkozatra, ami közös uniós álláspontot kópvisel a bevándorlás kérdéséről az Arab Ligával folytatott tárgyaláson. Berlin emiatt nagyon neheztel. Brüsszel. Magyarország azért vétózta meg a nyilatkozatot, mert aggódott az abban található, migrációra vonatkozó részek miatt a nyilatkozat tervezetében. A magyar kiilügy vétója miatt most úgy néz ki, nem lesz hivatalos közös nyilatkozat a tegnapi miniszteri találkozó után az Arab Ligával, márpedig ezzel a nyilatkozattal akarták előkészíteni a február végén az egyiptomi Sarm es-Sejkben tartandó csúcstalálkozót, ahol az Európai Unió és az Arab Liga országainak külügyminiszterei találkoznak. A találkozó azért kiemelten fontos, mert a gazdasági kérdések mellett szeretnének továbblépni a tengeren át érkező illegális bevándorlás ügyében is. A tervezett csúcstalálkozó fo célja az EU részéről az lett volna, hogy rávegyék az arab államokat, hogy fogadjanak be több menekültet a térségből, illetve tegyenek többet az illegális migráció megfékezéséért. A megállapodásra az arab országok nyitottnak mutatkoztak, de fontos volt számukra, hogy legyen a szövegben utalás az ENSZ migrációs megállapodására, amit tavaly kötöttek, de néhány EN SZ-tagállam nem írta alá. Pénteken még egyszer összehívták a nagyköveteket Brüsszelben, hátha az utolsó percben sikerül kompromisszumot találni. Ekkor már egy olyan szövegtervezet került a diplomaták elé, ami éppen csak említi az ENSZ-es megállapodás szellemiségét, ezt követően a korábban a magyar kormánnyal egy véleményen lévő lengyel nagykövet óvatosan visszatáncolt. A vita jegyzőkönyve szerint a legtöbb tagállam felháborodottan fogadta a magyar hajthatatlanságot. A legtovább Németország nagykövete ment, amikor közölte, „hihetetlen, hogy a magyar kormány nem engedi, egy nemzetközi egyezményben az ENSZ-re hivatkozzanak, holott tudomása szerint „Magyarország egyelőre még tagja az ENSZ-nek”. A német követ szerint a magyar kormány számos „vörös vonalat” átlépett, és erre emlékezni fognak, amikor a következő EU-s költségvetésről tárgyalnak. A „vörös vonal” a diplomácia nyelvén az együttműködés lehetőségének végső határát jelenti. A következő EU-s költségvetés pedig a 2021-2027 közötti közös költéseket határozza meg. A költségvetési megállapodás rögzíti azt is, hogy mennyi kohéziós támogatást kapjon egy-egy tagállam. Magyarország eddig az egyik legnagyobb kedvezményezettje volt a támogatási rendszernek. A magyar kormány sokadj ára • vétóz meg az utolsó percben egy nagy nemzetközi megállapodást. Tavaly az EU-Afrika csúcsot tette tönkre Budapest, majd megvétózott egy Kínát elítélő nyilatkozatot. (MTI, 444.hui) További 3750 katonát vezényel az amerikai-mexikói határra az USA védelmi minisztériuma, hogy támogatást nyújtsanak a határ- és vámőrségnek. Ezzel 4350-re emelkedik az aktív szolgálatot teljesítő katonák száma, akiket a déli határra vezényeltek. Atovábbi csapatok küldetése 90 napos időtartamra szól. Feladataik közé tartozik drótakadály felállítása 250 km hosszan, valamint új, nagy területet figyelni képes mobil kamerarendszertelepítése és használata, (tasr/ap) EP: szélsőségesek jönnek Róma/Brüsszel. A Manfred Weberre és pártjára, az Európai Néppártra (ÉPP) leadott szavazatok szélsőjobboldali erőket juttathatnak a hatalomba a májusi európai parlamenti választáson - figyelmeztetett Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) alelnöke, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) választási csúcsjelöltje az olasz balközép Demokrata Párt (PD) római kongresszusán. Manfred Webert, Timmermans fő riválisát, régóta bírálják a baloldalon azért, mert túlságosan is megengedő Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, illetve más, illiberális nézeteket valló politikusokkal az EPP-n belül. AFidesz szerintFrans Timmermans Magyarországot támadó nyilatkozata Soros György európai parlamenti kampányának a része - mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Az Egyesült Királyságban is meg kell tartani az európai parlamenti választást, ha a tervezettnél több mint 3 hónappal később szüntetik meg az ország európai uniós tagságát (brexit) - mondta az EP egy szóvivője a Welt am Sonntag című német vasárnapi lapnak. A szóvivő kiemelte: az EU működéséről szóló szerződés alapján egyértelmű, hogy a március 29-re tervezett brexit 3 hónapot meghaladó csúszása esetén az Egyesült Királyságban is meg kell tartani az EP-választást, különben pert indíthatnak brit választók, amiért nem élhettek választójogukkal. Az EP-választást május 23. és 26. között rendezik az Európai Unió tagállamaiban. (MTI) A hétvégén ismét tízezrek vonultak utcára Venezuela városaiban (TASR/AP)
