Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-05 / 30. szám

4 I RÉGIÓ 2019. február 5. lwww.ujszo.com Közel 25 millióból gazdálkodhat Komárom Különösebb vita nélkül fogadták el a költségvetést Komáromban (A szerző felvétele) V. KRASZNICA MELITTA Költségvetési provizóriummal kezdte az idei évet Komárom, miután a novemberben leköszönt testület már az új önkormányzatra hagyta a városi büdzsé elfogadását. A január 31-ei ülésen komolyabb vita nélkül 20 igen és két tartózkodás mellett fogadták el a képviselők az idei költségvetést, amelynek kiadási és bevételi oldalán is 24,7 millió euró szerepel. Több bevétel, több feladat Keszegh Béla (független, 4KN Függetlenek Komáromért Csoport) polgármester az anyag felvezetésé­ben kifejtette, hogy a részadóból ugyan közel 760 ezer euróval több fut be a városkasszába, mint tavaly, ám ennek nagy részét az előírások alap­ján célirányosan kell felhasználni; 40 százalékát az iskolaügyre, 6 száza­lékát szociális célú kiadásokra. Emellett az állam 10 százalékos bér­emelést irányozott elő a közszférá­ban, bevezette az 50 főnél több al­kalmazottat foglalkoztatók munkál­tatóknál a turisztikai utalványokat - ami mintegy 50 ezer euró többletki­adást jelent a városnak -, az önkor­mányzatok hatáskörébe utalta a jár­dák tisztítását a lakóövezetekben is, az iskolaköteles óvodásoknak és az alapiskolásoknak járó ingyenebéd bevezetése miatt pedig bővíteni kell a konyhák kapacitását. „Ha teljesí­teni szerettük volna a városi hivatal egyes főosztályvezetőitől beérkező kéréseket, akkor további 4 millió euróval magasabbnak kellene lennie a büdzsének” - mondta a polgár­­mester. A helyi adók és járulékok nem emelkedtek idén. Konyhák és tornatermek A városban 5 iskolakonyha mű­ködik, ezek kapacitását az ingyen­ebédre vonatkozó törvény miatt mintegy 1000 fővel, 3500-ra kell nö­velni. Valószínűleg egy új konyhára is szükség lesz, de a meglévőket mindenképpen korszerűsíteni kell. Erre a célra 300 ezer eurót szánnak a folyó kiadásokból. További 200 ezer euróból újítják fel az iskolai torna­termeket, összefüggő járdafelújítás­ra 150 ezer eurót szánnak, 50 ezer eurót pedig az iskolai pályázatok társfinanszírozására tartalékolnak. A tavalyinál 22 ezer euróval több, azaz 300 ezer euró jut közvetlen sporttámogatásra (a sportintézmé­nyek fenntartásának finanszírozá­sával együtt egyébként több mint egymillió eurót fordít az város a sportra), a kulturális szervezetek tá­mogatására szánt keretet viszont csak 5 ezer euróval emelték, 80 ezer euróra. Pluszkiadást jelent, hogy a tavalyi 216 ezerrel szemben idén már 300 ezer euróval kell támogatni a városi tömegközlekedést. Az elő­ző években bevezetett gyakorlatot követve ismét 250 ezer eurós ún. képviselői tartalékalapot hoztak létre, tehát mind a 25 képviselő 10- 10 ezer euró felhasználásáról dönt­het. Bauer Ildikó (MKP) felvetette, hogy ezt a pénzt nem kellene így el­aprózni, inkább évente néhány ko­molyabb beruházásra fordítani, olyanokra, amelyek bevételt gene­rálnak a városnak, vagy csökkentik akiadásokat. Nem mindenki elégedett Andruskó Imre (Híd-ffakció) a vitában megjegyezte, hogy míg 2014-ben 7,4 millió euró, addig idén már 12,4 millió euró bevétele van a városnak a részadóból, ám szerinte ez a hatvanszázalékos növekedés nem mutatkozik meg arányosan sem a bérek emelkedésében, sem a város fejlődésében. Azt is felvetette, hogy van olyan alapiskola, ahol az alkal­mazotti létszám nem éri el az 50 főt, tehát az ott dolgozóknak nem jár a turisztikai utalvány, míg az óvodák­ban - amelyeknek egyenként keve­sebb a dolgozójuk, de nemjogalanyi intézmények, és alkalmazottaik száma hozzáadódik a városi hivatal alkalmazottainak számához - meg­kapják ezt a támogatást. Korpás Péter (független) pedig azt nehezményezte, hogy míg a városi hivatal költségvetésének kiszámítá­sakor figyelembe vették a 10 száza­lékos béremelést és a turisztikai utalványokkal járó kiadásokat, ad­dig a városi intézmények a tavalyi­val azonos költségvetésből gazdál­kodhatnak. Tehát saját maguknak kell kigazdálkodniuk az ezekre a té­telekre szükséges összeget. Hitelképes a város Tőkejellegű bevételt mindenek­előtt városi ingatlanok eladásából remélnek, összesen 366 ezer eurót. Tőkejellegű kiadásokra 717 ezer eu­ró szerepelt a költségvetésben, a kü­lönbséget hitelből és egyéb pénz­ügyi műveletekből fedezik. A pénz­ügyi bizottság elnöke, Patrik Ruman (független, 4KN Függetlenek Ko­máromért Csoport) ezzel összefüg­gésben megjegyezte, hogy a város eladósodottsági mutatója nagyon kedvező, mindössze 15 százalék, a törvényileg megengedett 60 száza­lékkal szemben. A tőkejellegű ki­adásokról a következő ülésen dönt az önkormányzat. Elöljáró és oktatási szakreferens nem lesz Párkányban, a pénz egy részéből önműködő „sorompó” kerül a Sétáló utca végére GULYÁS ZSUZSANNA A párkányi képviselő-testület januári ülésén kisebb módosításokkal hagyta jóvá az idei év költségvetését. Az új hivatali pozíciók létrehozása helyett a nyári rendezvények, illetve a kultúra támogatására, valamint a városközpont fejlesztésére szavaztak. A beterjesztett költségvetés két új hivatali funkció (elöljáró és ifjú­sággal, illetve iskolaüggyel foglal­kozó szakreferens) létrehozásával számolt. Ez a hivatali bérköltségek 17 százalékos emelésével járt vol­na. Eugen Szabó polgármester az elöljárói és referensi pozíció létre­hozása mellett érvelt. Hivatali elöl­járóra a polgármester szerint azért van szükség, hogy legyen, aki teljes munkakörben foglalkozik a vál­ságmenedzsmenttel (tűz, árvíz, la­kossági mozgósítás, migránsára­­dat, terrorveszély), a stratégiai ter­vezéssel és a szakosztályok mun­kájának koordinálásával. Szabó szerint Párkányban egy ifjúsággal és iskolaüggyel foglalkozó szakre­ferensre is szükség van, mert kell valaki, aki teljes munkaidőben tud foglalkozni a 18 évnél idősebb fia­talokkal, és hatékonyabbá teheti az oktatási intézmények együtt­működését, valamint koordinálja azokat a rendezvényeket (Mobili­tás hete, Föld napja, Bringával a munkába, advent), amelyekbe a város az elmúlt négy évben kapcso­lódott be, és sok pluszmunkával járnak. Az elöljárói poszt létrehozását a képviselők egy része támogatta. Érvként hangzott el, hogy a Pár­kány környéki települések nagy ré­szén van hivatali elöljáró. Ellenve­tésként azonban felmerült, hogy ezeken a helyeken - Párkánytól el­térően - az alpolgármester nem tel­jes munkaviszonyban dolgozik. Csepregi Zoltán fiiggetlen képvi­selő úgy véli, hogy mivel a hiva­talnak a tavalyi évben a jóváha­gyott költségvetéshez képest 4 szá­zalékot sikerült spórolni a bérkölt­ségeken, és az idei tervezetet is ha­sonló tartalékkal fogadták el, a pol­gármesternek - ha ragaszkodik hozzá - van lehetősége arra, hogy elöljáróval és szakreferenssel bő­vítse a hivatali alkalmazottak szá­mát. Csepregi a két pozíció létre­hozását nem támogatta. A hivatal­ban jelenleg 40 személy dolgozik. Történelmi pillanat - eddig sosem módosították a költségvetést (A szerző felvétele) Elhangzott az a felvetés is, hogy a hivatalban végezzenek perszonális auditot, tehát vizsgálják meg, hogy az egyes szakosztályok milyen ha­tékonysággal működnek. A testület végül úgy döntött, hogy a két új pozíció létrehozására szánt keretösszeget nem hagyja jóvá, és a pénzt arányosan elosztva a nyári rendezvények, illetve a kultúralap támogatására és a városközpont fejlesztésére fordítja. Ez utóbbi kapcsán Vitkó Andrea (Híd) indítványát fogadták el, aki azt javasolta, hogy a Sétáló utca két végére telepítsenek automata so­rompóként működő oszlopokat, amelyek megakadályozzák a be­hajtást. Az ezzel kapcsolatos álta­lános érvényű rendeletet ugyanis sok autós megszegi, és a tiltás elle­nére napközben is keresztülhalad­nak a Sétáló utcán. Rossz időben tovább tart nyitva a hajléktalanszálló Az időjárás-előrejelzést is figyelembe véve rugalmasan alakítja nyitvatartását a du naszerda helyi hajléktalanszálló. PUNASZERPAHELY A városban hivatalosan körülbe­lül harminc hajléktalan él. Az ön­­kormányzat a buszpályaudvar mel­letti épületet jelölte ki hajléktalan­szállónak, már néhány éve ott hú­zódhatnak meg tél idején azok, akiknek nincs hova menniük. Nem mindenki, aki az utcán tölti a napjait, kívánkozik a menhely nyújtotta meleg biztonságába. A menhely 12 személyes, ám mind­össze kilencen veszik igénybe ál­landóan. Az ott-tartózkodás egyik előfeltétele ugyanis, hogy tilos az alkoholfogyasztás. A menhely 19 órától reggel 8 óráig van nyitva. Pár évvel ezelőtt az ott levők étkezte­téséről is gondoskodtak, ez most már nem érvényes. Az ételről mindenkinek magának kell gondoskodnia, viszont a haj­léktalanszállóban van egy komp­lett, minden szükséges eszközzel felszerelt konyha, és természetesen minden feltétel adott a tisztálko­dásra is. Reggel ugyan el kell hagyni a menhelyet, de ha erős fagy várható, akkor a rászorulók napközben is bent maradhatnak. „Folyamatosan figyeljük az időjárás-jelentést, és eszerint aktu­alizáljuk a feltételeket. Ha mínusz öt fok körüli hőmérsékletet jelez­nek, vagy erős havazást jelentenek, akkor vagy meghosszabbítjuk a nyitvatartást, vagyis körülbelül délelőtt 10 óráig maradhatnak ná­lunk a hajléktalanok, vagy akár éjjel-nappal is nyitva tart a men­hely” - mondta Bartalos József, a városi hivatal szociális osztályának munkatársa. Januárban többször is előfordult, hogy délelőtt tíz, eseten­ként déli tizenkét óráig is nyitva állt a szálló, a hajléktalanoknak nem kellett az utcán fagyoskodniuk. (dunaszerdahelyi.sk/ sk)

Next

/
Thumbnails
Contents