Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-27 / 49. szám

8 I KÜLFÖLD 2019. február 27. | www.ujszo.cor RÖVIDEN Szkripalók biztosan életben vannak Amerika Juan Guaidó mellett Nem tetszettek Maduro államfőnek az amerikai tévések kérdései, ezért kiutasították őket London. Életben van, de nem akar orosz diplomatákkal talál­kozni a tavaly Angliában meg­mérgezett Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya -jelentette ki Laurie Bristow brit nagykövet. „Meg tudom erősíte­ni, hogy életben vannak. Meg tudom erősíteni, hogy eljuttatták hozzájuk az orosz nagykövetség kérelmét, hogy találkozhassanak velük” - mondta a diplomata. Korábban a londoni orosz nagy­­követség azt közölte, nem tud megerősítést szerezni arra a tényre, hogy Szergej és Julija Szkripal életben van. (MTI) 11 óv börtön az Iránnak kómkedőnek Jeruzsálem. A jeruzsálemi bí­róságjóváhagyta Gonen Szegev volt izraeli energia- és infra­struktúraügyi miniszter 11 éves börtönbüntetését, melyet vádalku keretében kért az ügyészség, mi­után a politikus beismerte, hogy Iránnak kémkedett. A büntetés mértékét azt követően határozták meg, hogy az alku alapján töröl­ték a vádiratból a háború idején az ellenségnek nyújtott segítség vádját, ami esküszegésnek és árulásnak számít. A kényes ügy­ben azért születhétett vádalku, mert ha bírósági tárgyalás lett volna, akkor az eljárás során az állambiztonság érdekeit sértő, a hírszerzők módszereit leleplező információk kerülhettek volna napvilágra, és ezt megpróbálták megakadályozni. (MTI) Kuba: elfogadták az új alkotmányt Havanna. A voksolók 73,3%-a szavazott az új kubai alkotmány elfogadására a vasárnapi nép­szavazáson - közölte Alina Balseiro Gutiérrez, a kubai vá­lasztási bizottság elnöke. Az új, 229 cikkelyes dokumentum nem tesz említést a kommunista ál­lamról, ugyanakkor megerősíti a politikai rendszer szocialista jellegét és a kubai kommunista párt vezető szerepét a gazdaság alakításában, valamint azt, hogy Kuba célja a kommunizmus irányába haladni. A tervezet el­ismeri a jogot a magántulajdon­hoz, a külföldi befektetések fontosságát és a kereskedelmi piacokjelentőségét. (MTI) Megsebesítették az argentin főrabbit Buenos Aires. Súlyosan megse­besítették Gabriel Davidovich argentin főrabbit - közölte az AMIA argentin zsidó szervezet. A támadást elítélte Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő is. A főrabbira Buenos Aires-i ott­honában támadták rá ismeretle­nek, mielőtt megverték, azt kiál­tották neki: „Tudjuk, hogy maga az AMIA rabbija”. A támadásnál a rabbi felesége is jelent volt, őt lefogták, a behatolók pénzt és tárgyakat is elvittek. A támadás közvetlenül azután történt, hogy a hét végén 9 sírt gyaláztak meg a Sao Luíz zsidó temetőjében. (MTI) Elnöknek járó tiszteletadással fogadták Kolumbiában Juan Guaidót (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bogotá/Caracas. Halálos fenye­getéseket kapott az önmagát Venezuela ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidó ellenzóki vezető - közölte bogotéi ülésén a 14 amerikai országot tömörítő limai csoport. A limai csoport közleménye le­szögezte: Nicolás Maduro hivatal­ban lévő venezuelai elnököt terheli a felelősség, ha Guiadónak bármi baja esik. Carlos Holmes Trujillo kolum­biai külügyminiszter a csoport nevé­ben szólva kijelentette: az ellenzéki vezető és családja elleni fenyegeté­sek hitelességét bizonyító informá­ciók kerültek a szervezet birtokába. Guaidó ellen bűnügyi vizsgálatot in­dított a Maduróhoz közeli venezue­lai főügyészség, de más befolyásos ellenzéki vezetőkkel szemben nem került börtönbe, csak rövid időre őri­zetbe vették januárban. A limai cso­port emellett felszólította Madurót, hogy mondjon le tisztségéről a de­mokratikus átmenet és a tisztessé­ges, szabad választások érdekében. A szervezet azonban elutasította az erő alkalmazását e cél elérése érdeké­ben. Az Egyesült Államok nem tagja a limai csoportnak, és nem is zárta ki a katonai beavatkozás lehetőségét Venezuelában. Mike Pence amerikai alelnök tel­jes támogatásáról biztosította az ön­magát Venezuela ideiglenes elnö­kévé kikiáltó Juan Guaidót, akinek személyében először volt venezue­lai képviselete a 14 amerikai orszá­got tömörítő csoport ülésén. „Guai­dó elnök úr, egy nagyon egyszerű üzenetet hoztam (Donald) Trump (amerikai) elnöktől: Száz százalék­ban önnel vagyunk” - mondta az amerikai alelnök Guaidónak a ko­lumbiai külügyminisztérium épüle­tében tartott találkozón, amelyen Iván Duque kolumbiai elnök is részt vett. Az amerikai alelnök figyel­meztetett: ha valaki fenyegeti Ko­lumbiát azért, amit a venezuelai de­mokrácia védelmében tesz, az Egyesült Államok „eltökéltségével fogja szembe találni magát”. Őrizetbe vették az USA spanyol ajkú közössége legnépszerűbb tele­víziójának, az Univisionnek a ripor­terét és forgatócsoportját a venezeu­­lai elnöki palotában, mert Nicolás Maduro elnöknek nem tetszettek a feltett kérdések - közölte az Univisi­­on. A forgatócsoportot kiutasították Venezuelából. Jorge Ramos riporter elmondta: Maduro azután állt fel az inteijútól, hogy egy olyan videót mu­tatott neki, amelyen fiatalok szemét­­szállító kocsiból esznek. Az elnök azt sem vette jó néven, hogy azt mondta, a venezuelaiak diktátornak tartják őt, és a politikai válságról, a kínzásokról, a politikai foglyokról szóló állítások­ról kérdezte. A televízió azt közölte, a forgatócsoportot az inteijú után 3 órán keresztül fogva tartották az elnöki palotában, elvették a felvett anyagot és személyes holmijaikat is. Jorge Rodriguez venezuelai tájékoztatási miniszter a Twitteren azzal vádolta meg az Univisiont, hogy egy „olcsó show-műsorf ’ akart csinálni. May : halasztható a brexit India támadt Kasmírban London. A brit parlament szavaz­hat arról, hogy engedi-e a brit EU- tagság megszűnését (brexit) a kilépés feltételrendszerérői szóló megálla­podás életbe lépése nélkül, ha márci­us második hetéig nem sikerül elfo­gadni ezt az egyezményt. Ha úgy dönt, nem járul hozzá a megállapo­dás nélküli kilépéshez, akkor szavaz­hat a kilépés ,.korlátozott idejű” el­halasztásáról - mondta tegnap The­resa Mayminiszterelnök. Alsóházi felszólalásában May megerősítette, a kormány március 12-éig ismét a ház elé terjeszti szavazásra a brexitről szóló megállapodást. A brit Munkáspárt bejelentette, tá­mogatna egy újabb népszavazási kezdeményezést a brit EU-tagságról. Ez komoly fordulat, mivel a legna­gyobb brit ellenzéki erő eddigi bre­­xitpolitikájának nem volt fő eleme az újabb EU-referendum. Most kiderült, a Munkáspárt felsorakozna egy olyan parlamenti indítvány mögé, amely­nek célja az újabb EU-népszavazás kiírása, vagy akár maga is beterjeszt­het egy ilyen kezdeményezést az al­sóház elé, megakadályozandó, hogy a kormányzó Konzervatív Párt egy esetleges rendezetlen, megállapodás nélküli brexitbe,.kényszerítse bele az országot”. A Munkáspárt szóvivője nem bocsátkozott részletekbe arról, milyen kérdés szerepelne a Labour által támogatandó referendum szava­zólapján. A Munkáspárt azt is beje­lentette, a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amelynek értelmében az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése esetén is átfogó vámuni­ós viszonyrendszerben maradna az Európai Unióval, része maradna az EU egységes belső piacának. (MTI) Újdelhi. Megelőző légicsapást hajtott végre az indiai légierő teg­nap reggel Pakisztán területén, isz­­lamista fegyveresek táborait sem­misítette meg -jelentette be Vidzsaj Gokal indiai külügyi államtitkár. Gokal hozzáfűzte, a csapást Bala­­kot településen hajtották végre, azonban nem fejtette ki, pontosan hol. Pakisztán területén ugyanis két ilyen nevű város van, köztük az egyik Kasmír pakisztáni részén, a másik az ország Hajber-Pahtunhva tartományában. Az indiai Kasmír korábbi kormányfője szerint ha utóbbit érte támadás, az komoly ka­tonai eszkalációt jelent, míg a kas­mírt táborok az évnek ebben a sza­kában üresek, és akkor inkább jel­képes csapásmérésről lehet szó. Gokal szerint a művelet során sok terroristával végeztek. Az államtit­kár leszögezte: a terroristák újabb támadásokra készültek, és ezzel in­dokolta a mostani akció szükséges­ségét. Pakisztáni falusiak a táma­dás helyszínén négy robbanást hal­lottak, de bevallásuk szerint mind­össze egyetlen ember sebesült meg az indiai légitámadásban. A légi­csapást követően Narendra Modi indiai miniszterelnök összehívta a kormány biztonsági tanácsát. A pakisztáni hadsereg szóvivő­je, Ászif Gafűr vezérőrnagy heve­sen bírálta az indiai légierőt, ami­ért az átlépte a Kasmír két részét elválasztó vonalat. A két ország kapcsolata az után vált ismét fe­szültté, hogy február 14-én ön­gyilkos merénylet végzett Kasmír indiai részén az indiai rendőrség 40 tartalékosával, ami felháborodást váltott ki Indiában. (MTI) Le akar mondani Irán külügyminisztere Ma kezdődik a Trump-Kim csúcs Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminiszter. Úgy menne, hogy maradna? (tasr/ap) Nem fogadta el Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügymi­niszter lemondásét Haszán Róháni iráni államfő - közölte tegnap az iráni elnöki hivatal. Az elnöki hivatal leszögezte: Zaríf bátran végezte munkáját, és folytatni is fogja. Teherán. Zaríf külügyminiszter váratlanul jelentette be lemondását. Megfigyelők szerint azonban számí­tott arra, hogy Róháni nem fogadja el. Lemondásának okát széles körben abban látták, hogy miután Donald Trump amerikai elnök 2018 májusá­ban felmondta az iszlám köztársaság atomprogramjának korlátozását szolgáló többhatalmi megállapodást, és visszaállította az addig felfüg­gesztett amerikai szankciókat Irán­nal szemben, Zaríf a Nyugat-ellenes iráni keményvonalasok bírálatainak kereszttüzébe került. A külügymi­niszternek oroszlánrésze volt a meg­kötésekor és életbe lépésekor Irán­ban sokak által ünnepelt atomalku létrejöttében. Mások szerint a kül­ügyminiszter azért döntött így, mert kihagyták a Bassár el-Aszad Szíriái elnökkel folytatott hétfői találkozó­ból Teheránban. Megfigyelők egyet­értettek abban, hogy Zaríf lemondá­sa az atomalku végét jelentené. (MTI) Washington. Négyszemközti megbeszéléssel kezdődik Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-korai vezető mai csúcstalálkozója Vietnám fővárosában, Hanoiban - közölte Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője. Sanders hozzátet­te, a négyszemközti megbeszélés után díszvacsora fogadja a két vezetőt és kíséretüket, majd a kétoldalú tárgyalások csütörtö­kön kezdődnek. A csütörtöki tár­gyalások előtt az amerikai kül­döttség vietnámi vezetőkkel folytat megbeszéléseket. Az ame­­rikai-észak-koreai csúcstalálko­zó a tervek szerint két napig tart, de Mike Pompeo külügyminisz­ter azmondta: szükség esetén meg is hosszabbíthatják. Pompeo hét­főn este érkezett meg Hanoiba, Kim Dzsong Un pedig tegnap fu­tott be különvonatán. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents