Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-27 / 49. szám
vww.ujszo.com | 2019. február 27. KÖZÉLET Több pénzhez juthatnának a kisebbségi színházak A pluszpénzre főleg az lenne hatással, mennyi előadást játszanak a színházak az állandó székhelyükön kívül CZÍMER GÁBOR Pozsony. A kulturális minisztérium műhelyében egy olyan intézkedés készül, amely pluszforrásokhoz juttatná a kisebbségi színházakat. A minisztérium javaslata szerint a kisebbségi színházak annak megfelelően részesülnének a pluszfinanszírozásban, hogy mennyi előadást játszanak a székhelyükön kívül. A koncepció azonban figyelembe veszi a szlovák nyelven működő regionális színházak átlagos finanszírozását is, hiszen a nemzetiségi színházak ezekhez képest többnyire alulfinanszírozottak. A kiegészítő forrás összegét a tárca által előkészített dokumentumban rögzített képlet szerint számolnák ki. A koncepció szerint a pluszpénz kifizetéséről végül az adott színház és a minisztérium kömé szerződést. A nemzetiségi társulatok között 500 ezer és egymillió euró közötti összeget oszthatnának szét (TASR-feivétei) Összesen 500 ezer és egymillió euró közötti összeget osztanának így szét a nemzetiségi társulatok között. Az egyes színházak több tízezres pluszforráshoz juthatnak. „A cél az, hogy arra motiváljuk a kisebbségi színházakat, mozduljanak ki a székhelyükről”—mondta lapunknak Rigó Komád, a Híd kulturális államtitkára, az intézkedés kezdeményezője. A terv szerint a pluszforrásokból az öt nemzetiségi társulat, így a Komáromi Jókai Színház, a kassai Thália Színház, az ukrán és ruszin nyelven játszó eperjesi Alexander Duchnovic Színház, a PULS (Poddukelsky umelecky l’udovy súbor) ruszin és ukrán táncszínház és a kassai roma kisebbség társulata, a Romathan Színház részesülhetne. A javaslatot a kulturális minisztérium dolgozta ki, hamarosan tárcaközi egyeztetésre bocsátják. Az államtitkár szerint a kulturális miniszter, Eubica Lassáková április végéig a kormány elé is terjesztheti azt. Ha a kabinet jóváhagyja a koncepciót, akkor erre hivatkozva a kulturális tárca kifizeti az egyes színházaknak járó pluszforrásokat. Az, hogy végül mennyi lesz az erre fordítható keret, költségvetési vita eredménye lesz. „Arra törekszem, hogy 2019-ben is legyen ebből már valami, de a reális cél az, hogy a koncepció a 2020-as évtől működik majd” - mondta Rigó, és hozzátette, elsősorban azt szeretné, ha az így megszerzett forrásokat a kisebbségi színházakban dolgozó művészek, szakemberek bérére költenék. Korábban az államtitkárságnak már volt egy próbálkozása arra, hogy a megyéktől központi hatáskörbe vegye át a kisebbségi színházakat és a finanszírozásukat is megnövelje. Ezt azzal indokolták, hogy ezeknek a társulatoknak a működése meg kell hogy haladja a megyék határait. Ez a kezdeményezés a megyék ellenállása miatt azonban sikertelen volt. Az MKP akkor a központosítás ellen foglalt állást, és a regionális önkormányzatiság elvének fontosságát hangsúlyozták. Matovic indul az EP-választáson ÖSSZEFOGLALÓ A belügyminisztérium már megkapta az európai parlamenti választáson induló pártok jelöltlistáit. Kiderült, az ellenzéki OLaNO listavezetője a pártelnök, Igor Matoviő, holott korábban egy szávai sem említette, hogy Brüsszelbe távozna. Pozsony. Nem Matovic az első ellenzéki pártelnök, aki Brüsszelbe vágyik. Az előző európai parlamenti választáson lett EP-képviselő Richard Sulik, az SaS elnöke, aki viszont bejelentette: a következő, májusban esedékes választáson már nem indul és visszatér Szlovákiába, hogy segítsen pártjának a lehető legjobb eredményt elérni a 2020-as parlamenti választáson. Az, hogy Matovic került lett a listavezető, elsősorban azért olyan meglepő, mert korábban nem említette, hogy ilyen ambíciói lennének. Tegnap nem akart reagálni jelölésére, mondván: minden részletes információt a mai sajtótájékoztatóján fog elárulni. A Denník N értesülései szerint arra akarja megkérni az embereket, hogy ne őt válasszák, ugyanis csak azért akar listavezető lenni, hogy népszerűsítse az európai parlamenti választást. Ha mégis beválasztanák, akkor állítólag más jelölt javára mond le a brüsszeli mandátumáról. „Matovic megőrült, indul az európai parlamenti választáson. Hamarosan ezt fogják megtudni a médiából. Ne féljenek, most az egyszer sem fogok csalódást okozni” - közölte tegnap délután Facebookbejegyzésében az OEaNO elnöke. Az ellenzéki párt listájának második helyén lesz Michal Sípos, Matovic legközelebbi munkatársa a parlamentben, a harmadik pedig Peter Pollák volt romaügyi kormánybiztos. Az európai parlamenti választáson összesen 31 párt indul, ennyi adta le a jelöltlistáját a belügyminisztériumnak. A jelöltek között van Andrej Hryc színész és vállalkozó, aki a Korektúra-Andrej Hryc párt listavezetője. A Polgármesterek és Független Jelöltek párt listavezetője Martina Simkovicová, a Sme rodina mozgalom volt képviselője, aki jelenleg a kormányprogramot támogató s a koalícióval szavazó független parlamenti képviselő. (dp, dennikn) Kuciak-ügy: Zebegényben vették a pisztolyt Budapest. Új részleteket tudott meg a Magyar Nemzet Ján Kuciak és Martina Kusnírova meggyilkolásáról. A napilap információi szerint a gyilkossághoz használt fegyvert, egy 9 mm-es Parabellumot maga a feltételezett gyilkos, Sz. Tamás gyanúsított vásárolta Zebegényben, 3000 euróért. A magyar rendőrség lőfegyverrel, lőszerrel való visszaélés miatt nyomoz nemcsak az eladó ellen, hanem az ellen is, akitől ez a zebegényi férfi beszerezte a fegyvert. (ú) Egyre nagyobb népszerűségnek örvend az online vásárlás ÖSSZEFOGLALÓ Az akciós áraknak köszönhetően Szlovákiában rohamtempóban terjed az eshopok nápszerűságe, a netezők csaknem háromnegyede már vásárolt ezekben, mára így e tekintetben Ausztriát is leköröztük. Pozsony. A szlovákiai internethasználók 70 százaléka tavaly már vásárolt is a neten, ami jelentős ugrásnak számít a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest, amikor a világhálót használók alig harmada élt ezzel a lehetőséggel - derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb jelentéséből. Mára így nem csupán az uniós átlagot sikerült túlszárnyalnunk, hanem a környező országokat is lehagytuk. Magyarországon például az internethasználók csupán fele vásárol a neten, és a szlovákiainál alacsonyabb ezek aránya az egyébként jóval fejlettebb Ausztriában is. Van még azonban mint behoznunk, hiszen Nagy-Britanniában, Dániában, Svédországban, Hollandiában a netezők 84-87 százaléka vásárol az e-shopokban. „Az online bevásárlás népszerűsége Szlovákiában elsősorban az e-shopok által kínált akciós árakkal magyarázható” - nyilatkozta Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. „Szlovákiában a neten vásárlók körében a ruházat, a cipők, az elektronikai termékek, a televíziók, számítógépek, táblagépek és okostelefonok számítanak a legnépszerűbb termékeknek. A megkérdezettek 56 százaléka jelezte, hogy ezeket rendelte meg az e-shopokból” - mondta Buchláková. Az élelmiszerek esetében azonban egyelőre nagy a bizalmatlanság. A megkérdezettek alig 16 százaléka vallotta be, hogy élelmiszert is vásárolt az interneten keresztül, több mint a felük pedig egyelőre el sem tudja képzelni, hogy erre valamikor sort kerít. Minden második intemethasználó fizetett ugyanakkor már a neten keresztül a szállodai szolgáltatásokért vagy a repülőjegyért. A CSOB bank felméréséből kiderül, hogy az interneten keresztül vásárlók által kifizetett összeg háromnegyedét hazai e-shopokban költik el, és az egyszeri kiadás is nagyobb, mint a külföldi vásárlások során. Míg a szlovákiai eshopokban egy-egy vásárlás során átlagosan 32 eurót költünk, a külföldiek esetében az átlag 3,70 euró körül mozog. „A külföldi e-shopok közül egyértelműen az AliExpress a legnépszerűbb, amely a szlovákiaiak külföldi online vásárlásainak a Az internetezők 70 százaléka vásárolt is valamit tavaly a webáruházakban (TASR-felvétel) 97 százalékát tudhatja magáénak, míg a második helyen az Amazon található” - mondta Anna Jamborová, a CSOB szóvivője, aki szerint az internetes bevásárlás a 30 és 40 év közöttiek körében a legnépszerűbb. A netes bevásárlás népszerűségének a növekedésével párhuzamosan rohamtempóban terjed az internetes banki szolgáltatások népszerűsége is. Szlovákiában - a tíz évvel korábbi 15 százalékkal szemben - tavaly ezeket már a lakosság fele vette igénybe. Ezzel megelőztük Magyarországot (41%) és Lengyelországot (44%), az osztrákok (58%) és a csehek (62%) azonban leköröztek bennünket. „Az online banki ügyintézés elsősorban a 25 és 34 év közötti korosztályban hódít, a használatában szerepet játszik azonban a végzettség is. Uniós szinten például az ezt igénybe vevőknek csupán a 24 százaléka kerül ki az alacsonyabb végzettségűek közül, míg a 77 százalékuknak közép- vagy főiskolai végzettsége van” - tette hozzá Buchláková. (mi, TASR) I 3
