Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-26 / 48. szám
4 RÉGIÓ 2019. február 26. | www.ujszo.com Párkányi Fagyos Kakasok - akiknek a téli Duna-part a Riviéra GULYÁS ZSUZSANNA Hóban-napban,jóban-rosszban, egyensapkában vagy anélkül is hűek a Dunához (Gyetven Miklós felvétele) Vannak, akik még a legnagyobb kánikulában sem merítkeznánek meg a Dunában, másokat a kemény fagyok sem tántorítanak el attól, hogy hetente legalább egyszer ne mártázzanak meg benne. A párkányi Fagyos Kakasok (ás Tyúkok) szerint a folyó nyáron ás télen is ideális a fürdésre. Aki nem hiszi, próbálja ki - javasolják. ramrcn „Kellemes nyári kalandnak indult. A tavalyi kánikulában egy-egy órára szinte naponta lementem a Dunára, j hogy a 25 fokos vízben - amit kéz- ; detben kifej ezetten hidegnek, később kellemesen frissítőnek éreztem - i lehűtsem magam. Meg sem fordult a j fejemben, hogy eljön a nap, amikor 2 I fokos vízben fogok lubickolni” - l mesélte mosolyogva Gyetven Mik- I lós, a Fagyos Kakasok csapatának alapítója. A csoport nevét a város címerében szereplő kakasról és a város történelmi nevéről (Kakath) kapta. Mint a termálvízben A nyár elmúltával egy családi séta ; alkalmával úgy döntött, kipróbálja, : milyen érzés lehet szeptember vé- : gén megmártózni a 19 fokos Dunában. „Ekkor Gál Ákos barátom már napok óta a jeges vizes fürdőzés előnyeiről győzködött. Miután elolvastam Wim Hof, a legendás holland jégember könyvét, elkezdett motoszkálni bennem a gondolat, hogy j ó lenne kipróbálni azt is, milyen lehet egy téli csobbanás a Dunában” - ; folytatta a megkezdett történetet Gyetven Miklós, aki rövid időn be- ; lül lelkes kis csoportot toborzott maga köré. Egész télen heti több alka- j lommal lejártak a folyóhoz, amelynek hőmérséklete most 2 és 4 fok között mozog. Ok mégis olyan mosollyal arcukon kuporognak benne, mint mások a termálvizes medencében szoktak. Minden fejben dől el „Elvünk a fokozatosság volt. Most úgy látom, hogy az óvatoskodást talán kissé eltúloztuk, mert csapatunknak már vannak olyan nőtagjai is, akik pár napos edzés után csatlakoztak hozzánk” - állítja. Hogy ez az edzés miből állt? Egy héten keresztül a napi tusolást egymásfél perces hideg vizes zuhannyal zárták. Gyetven Miklós ezt a módszert javasolja azoknak, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy kipróbálják a jeges vizes fürdés előnyeit. „Kevesen tudják, hogy a csapból folyó hideg víz nyáron általában 22, télen 15 fokos. Viszont ez is elegendő ahhoz, hogy az egy-két perces tusolás után enyhe bizsergést érezzenek bőrükön. Ettől a szokatlan érzéstől nem kell megriadni. Teljesen természetes reakció. Egyébként minden a fejben dől el” - mondja. És hogy milyen érzés 2 fokos vízben csücsülni? „Zsibbasztó. Az ujjak és a végtagok teljesen elgémberednek, ezért sem tanácsos a szabadtéri jeges vizes fürdőzéssel kísérő nélkül, egyedül próbálkozni” - hangsúlyozza. A jeges vizes fürdőzés előnyei közül az immunrendszer erősítését emeli ki, de megemlítette azt is, hogy volt, akinek a depresszióján segített. Élettani hatások A jeges vizes fürdőzésnek az északi országokban nagy hagyománya van. A téma szakértői szerint az élettani hatások szempontjából tulajdonképpen mindegy, hogy 4 vagy 15 fokos a víz, a hangsúly a rendszerességen van. A hirtelen hideghatás egyfajta sokként éri a szervezetet: a végtagok erei összehúzódnak, a vérnyomás megemelkedik, a szív szaporábban ver és a légzésszám is növekszik, az anyagcsere-folyamatok viszont lelassulnak. A végtagokban és a bőrben csökken a vérátáramlás, majd a fürdő befejeztével ismét fokozódik, így a szövetek oxigénben és tápanyagban dús vérhez jutnak. Ezért jó hatással lehet az erekre és a bőrre. Szív- és érrendszeri betegeknek vagy légúti betegségekben szenvedőknek szigorúan ellenjavallott kipróbálni, de egészséges embernek is érdemes kikérnie kezelőorvosa tanácsát. Bővítenék a bázist A Fagyos Kakasok Párkány Facebook-csoportban rengeteg hasznos tanácsot és a jeges fürdőzéssel kapcsolatos információt lehet olvasni. „Szeretnénk, ha közös jeges csobbanásainkhoz egyre többen csatlakoznának. A jelenlegi 24 fős csapatlétszámot szeretnénk 50 fősre emelni, és a következő szezonban részt akarunk venni egy országos vagy nemzetközi találkozón is” -mondta céljaikról Gyetven. Rendbe teszik az egykori temetőkápolnát (A szerző felvétele) V. KRASZNICA MELITTA Eltűnik végre a város egyik szégyenfoltja a komáromi hetes lakótelepen, az Eötvös utcában, a temetőfal és a 12 emeletes lakóházak közti térségből. lit1 J .'.ki *1 .M Keszegh Béla polgármester, valamint Varga Tamás alpolgármester kezdeményezésére és a Bastion Comorra nonprofit szervezet önkénteseinek segítségével a hétvégén kitakarították azt a kis kápolnát és környékét, amelyben már évek óta hajléktalanok húzták meg magukat. Rács is kerül a bejáratára, amely remélhetőleg megakadályozza, hogy ismét hajléktalantanya váljon az egykori temetőkápolnából. „Elfogadhatatlan, hogy alkalmazkodni képtelen egyének, hajléktalanok teliszemeteljék, felgyújtsák, tönkretegyék ezt az ikonikus kápolnát - mondta Varga Tamás. - Első lépés-A Domonkos család sírköve 1974-es áthelyezés előtt, háttérben a kápolnával (Ludovft Gárfel gyűjteményéből) ként kitakarítottuk, ráccsal lezárjuk, majd a tetőjavítás és a külső-belső tatarozás következik. A közelben padokat és játszóelemeket helye-A kápolna mai állapotában zünk ki.” A terület és a kápolna tulajdonosa is a város. Varga Tamás egyelőre pontos összeget nem tudott mondani, mennyibe fog kerülni a felújítás, valószínűleg néhány ezer euróra rúgnak a költségek. A jelzett térségben volt egykor a szerb pravoszláv és görögkatolikus temető, benne annak a Domonkos családnak a sírjával, amelynek egyik tagjáról, Domonkos János gabonakereskedőről mintázhatta az „arany ember”, azaz Tímár Mihály alakját Jókai Mór. „Nagyapám, Svetislav Marsalovic volt a gondnoka ennek a szerb pravoszláv templomnak és azoknak az ingatlanoknak, amelyek az egyház tulajdonába tartoztak. Jórészt neki köszönhető, hogy 1974- ben, amikor a hetes lakótelep építésekor a temetőt felszámolták, a sírköveket pedig áthelyezték a templom udvarába, ez a kis kápolna megmenekült, nem bontották le - mondta lapunknak Eudovít Gárfel műemlékvédelmi szakember. - Másodszor 20 évvel később kellett megmenteni, akkor a városi hivatal kulturális osztályának vezetőjeként szorgalmaztam felújítását, ami meg is történt. Újabb 25 év elteltével megint katasztrofális állapotba került. Bár a kápolna nem nemzeti műemlék, a város történelmének egy szeletét őrzi, ezért is örömteli, hogy újra lépések történnek megmentéséért.”
