Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-01 / 27. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. február 1. | www.ujszo.com RÖVIDEN NATO: fenyegető orosz rakéták Az unió elfordult Madurótól Gyanús orosz mozgások Venezuelában, külföldi újságírókat tartóztattak le az országban Bukarest. Jens Stoltenberg NATO-fotitkár szerint fel kell készülni az INF-szerződés nélküli világra, ugyanis szerinte Oroszország nem hajlandó megfelelni a szárazföldi állomásoztatású, közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról kötött (INF) szerződésnek. A védelmi szövetség vezetője Bukarestben kifejtette: Oroszország olyan nukleáris töltettel felszerelhető, nehezen felderíthető rakétát fejlesztett ki, amely elérheti az európai városokat. Decemberben a NATO-országok külügyminiszterei felszólították Moszkvát az INF-szerződés tiszteletben tartására, az erre megszabott 60 nap néhány napon belül lejár. (MTI) EU-költségvetés és a jogállamiság Brüsszel. Nem lehet kompromisszumot kötni, nem lehet engedni a jogállamiság ügyében, ezért üdvözlendő az Európai Bizottságjavaslata, amely összekapcsolná az európai uniós költségvetést és ajogállamiságotjelentette ki Juha Sipila finn miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Parlament ülésének Európa jövőjéről folytatott vitáján. Úgy vélte, az uniós bizottság 2020 utáni, hétéves pénzügyi keretének az uniós politika legfontosabb eszközeként reagálnia kell egyebek mellett a populizmus jelentette veszélyekre és a migráció okozta kihívásokra is. (MTI) Szaúdiak harca a korrupciá ellen Rijád. Szaúd-Arábia lezárta 15 hónapja tartó, kiterjedt korrupcióellenes kampányát, amelynek során több mint 400 milliárd riált (92,7 milliárd euró) szerzett vissza szaúdi hercegek, kormányzati tisztségviselők és tehetős üzletemberek tucatjaitól. A Mohamed bin Szalmán trónörökös által 2017 novemberében indított korrupcióellenes vizsgálatok során a rijádi vezetés 381 embert idézett be kihallgatásra. A pénz mellett visszaszerzett vagyontárgyak között voltak ingatlanok és cégek is. (MTI) Ukrán elnökjelöltek: egy showman vezet Kijev. Első helyre tört elő az ukrán elnökjelöltek népszerűségi listáján Volodomir Zelenszkij showman, komikus színész, kis fölénnyel ugyan, de maga mögé utasította az eddig szilárdan vezető Julija Timosenko Haza-párti volt miniszterelnököt - derült ki a Rejting közvélemény-kutató csoport legfrissebb felméréséből. A január 16. és 24. között végzett felmérésben résztvevők 19%-a támogatja Zelenszkijt azok közül, akik már eldöntötték, hogy kire szavaznak, és részt is akarnak venni a március 31 -i elnökválasztáson. Timosenkóra 18,2 százalékuk készül voksolni, Petro Porosenko jelenlegi államfőre pedig 15,1%. (MTI) Nicolás Maduro államfő teljes díszben. Ideje végre búcsúznia. (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Caracas/Washington. Elismerte Venezuela ideiglenes államfőjeként Juan Guaidót, az ellenzéki többségű törvényhozás elnökét az Európai Parlament. Egy külföldi újságíré eltűnt, mások őrizetbe kerültek Venezuelában. A brüsszeli ülésen nagy többséggel jóváhagyott határozatában a képviselő-testület arra szólította fel az EU intézményeit és tagállamait, hogy ismerjék el Guaidót a dél-amerikai ország egyetlen legitim elnökeként, amíg ki nem írnak szabad és tisztességes választásokat. Az Európai Parlament határozottan elítélte a Nicolás Maduro vezette rezsim által gyakorolt elnyomást és erőszakot, amely már sok emberéletet követelt, valamint szolidaritását fejezte ki Venezuela lakosságával. Az USA mellett a latin-amerikai országok többsége is szinte azonnal elismerte a magát múlt héten ideiglenes elnökké nyilvánító Juan Guaidót, de az unió óvatosabban nyilatkozott eddig. Szlovákia sem ismeri el Maduro hatalmát - közölte Miroslav Lajcák külügyminiszter. Megkezdődött a küzdelem a demokráciáért Venezuelában - írta Twitter-bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó szintén a Twitteren jelentette be, hogy az USA szankcióval sújtotta az Albanisa nicaraguai olajvállalatot, mert venezuelai nyersolajjal kereskedik. Tüntetés Guaidó mellett Donald Trump szerda este erősítette meg, hogy telefonon beszélt Juan Guaidóval, az Egyesült Államok által ideiglenes államfőként elismert venezuelai ellenzéki politikussal. Az amerikai elnök „történelminek” nevezte Guaidó várható elnökségét, és megerősítette, hogy az USA „erőteljesen támogatja Venezuela harcát a demokráciája visszanyeréséért”. Egy következő bejegyzésben pedig - utalva a szerdai Nicolás Maduro hivatalban lévő elnök elleni, több tízezer főt számláló venezuelai tüntetésekre - kijelentette: „megkezdődött a harc a szabadságért”. A Fehér Ház bejelentette: Mike Pence alelnök ma részt vesz egy Juan Guaidó melletti szimpátiatüntetésen Miamiban. A megmozduláson részt vesz Marpo Rubio és Rick Scott republikánus szenátor és Ron DeSantis, Florida republikánus kormányzója. Menekítik az aranyat? A Maduro-kormánynak az olajkitermelés csökkenése, valamint a legújabb amerikai szankciók miatt komoly nehézségei vannak a Venezuelába hatalmas összegeket befektető Kína és Oroszország által nyújtott kölcsönök visszafizetésével. Megfigyelők azt találgatják, hogy az orosz Nordwind Airlines egy Boeing 777 típusú utasszállítójának Moszkvából Caracasba érkezése vajon annakjelee, hogy a Maduro-kormány elkezdte az ország aranytartalékait kivinni külföldre. Tavaly ugyanis Venezuela mintegy 900 millió dollár értékű aranyat szállított Törökországba. A Reuters hírügynökség orosz forrásokra hivatkozva arról jelentett, hogy a Kremlhez közeli orosz Wagner zsoldoshadsereg tagjai érkeztek Venezuelába, hogy megerősítsék Nicolás Maduro elnök védelmét. Nyoma veszett az EFE spanyol hírügynökség kolumbiai állampolgárságú riporterének Venezuelában, két francia újságírót őrizetbe vettek, két chilei újságírót pedig kitoloncoltak a dél-amerikai országból. Később kiderült, az eltűnt riportert letartóztatták, továbbá az EFE két másik munkatársát is őrizetbe vették. Igen hatékony az orosz dezinformációs kampány Orosz hackerak dezinformációs kampányra használták fel a Donald Trump kampánycsapatának tagjai és oroszok közötti esetleges összejátszást vizsgáló, Robert Mueller vezette különleges bizottság bizalmas információit. Washington. A Mueller-bizottság hivatala szerint az orosz Concord Management and Consulting cég ügyvédjeinek bizalmasan átadott információk közül néhány, nem kényes adatot még tavaly októberben egy Twitter-fiókon nyilvánosságra hoztak és tartalmukat megváltoztatva a Mueller-bizottság lejáratását célzó kampányra használtak fel. A Mueller-bizottság szerint ezeket az adatokat oroszországi hackerek lopták el, de megfigyelők szerint nem kizárható, hogy a Concord szivárogtatta ki őket. A Concord Managementet a széles körben Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli barátjának tekintett Jevgenyij Prigozsin milliárdos üzletember vezeti, akit az Egyesült Államok tavaly szankciókkal sújtott az elnökválasztási folyamatba történt beavatkozás vádjával. A Concord egyike annak a 13 jogi és természetes személynek, akiket az amerikai elnökválasztási folyamatba történt beavatkozással vádol a Mueller-bizottság, de az egyetlen, amely jogi úton reagált a bizottság állításaira, ezért a cég amerikai védőügyvédjeinek hozzáférésük van az üggyel kapcsolatos bizonyítékokhoz. A Mueller-bizottság szerint az orosz cég internetes kampányával beavatkozott az amerikai választásokba, aláásta a demokratikus folyamatot és segített a republikánus jelöltnek, Donald Trumpnak, hogy legyőzze a demokrata párti elnökjelöltet, Hillary Clintont. A különleges bizottság nyomozói szerint a Concord Management hamis internetes profilokat hozott létre, megosztó üzeneteket tett közzé, és munkatársai az Egyesült Államokba is elutaztak, hogy információkat gyűjtsenek, sőt, amerikainak beállítva magukat politikai nagygyűléseket is szerveztek. (MTI) Nagyon aggódik a brexit miatt a brit üzleti szektor Négyszemközti tárgyalást tartott a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamatáról Theresa May miniszterelnök és Jeremy Corbyn, a fő ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője. A brit üzleti szektor és az elemzők szerint még bizonytalanabbá vált a helyzet. London. May és Corbyn először tárgyalt hivatalosan a brexitről azóta, hogy a kilépés feltételrendszerérői novemberben elért megállapodást az alsóház két hete - főleg az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás miatt - a brit parlament történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította. A brexitegyezményt a Munkáspárt is elvetette, és Corbyn eddig nem is volt hajlandó részt venni azokon a konzultációkon, amelyeket a vereség után a kormányfő kezdeményezett az ellenzéki pártokkal a brexit további irányáról. Corbyn fő követelése ugyanis az, hogy May határozottan záija ki a megállapodás nélküli brexit lehetőségét, és vállaljon Corbyn végre beszélt Mayjel (tasr/ap) kötelezettséget vámuniós viszonyrendszer fenntartására az EU-val. A konzervatív párti brit kormány a vámunióból és az egységes piacról is ki akar lépni, mivel véleménye szerint a további tagság az EU e két sarkalatos integrációs szerveződésében olyan feltételek teljesítési kötelmével járna-mindenekelőtt a bevándorlás szabályozásában -, mintha az Egyesült Királyság ki sem lépne az EÚ-ból. A Munkáspárt azonban a kilépési megállapodás támogatása fejében ragaszkodik ahhoz, hogy London a brexit után is szoros kapcsolatban maradjon az EU vámuniójával és egységes piacával. A brit üzleti szektor legnagyobb szakmai szervezetei és a londoni elemzői közösség szerint még bizonytalanabbá vált a brit EU-tagság megszűnésének folyamata, miután a konzervatív párti brit kormány a kilépési megállapodás újratárgyalását kezdeményezte, amire viszont Brüsszel nemet mondott. Az egyik legnagyobb brit bankcsoport, a Barclays bejelentette, hogy csaknem 200 milliárd euró eszközállományt Dublinba telepít a megállapodás nélküli brexitre készülve. Á londoni Cityben honos más nagy londoni bankok is igyekeznek megerősíteni jelenlétüket uniós pénzügyi központokban, tartva attól, hogy megállapodás nélküli brexit esetén elveszíthetik passporting-jogosultságaikat, vagyis az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket. A Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) vezérigazgatója, Adam Marshall az újratárgyalási kezdeményezésről szólva úgy fogalmazott, hogy a brit politika vég nélküli civódásának piaci bizonytalanság, árufelhalmozás, valamint munkaerő, pénz és befektetések átirányítása a következménye. A kamarai szervezet vezetője szerint nincs sok olyan üzleti vállalkozás, amely készen állna a két hónapon belüli, megállapodás nélküli brexitre. Ugyanezt hangsúlyozta Carolyn Fairbaim, a Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója, aki hazárdjátéknak nevezte a brexitmegállapodás újratárgyalását célzó kezdeményezést. Az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban 40-50%-kal zuhanna, és ez a tovagyűrűző hatásokkal együtt 38 milliárd font bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével járhat a londoni Cityben. (MTI)
