Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-23 / 46. szám
www.ujszo.com | 2019. február 23. KÖZÉLET I 3 Visszalépni nehezebb, mint elfogadni a jelölést Menyhárt József a héten jelentette be, hogy visszalép a köztársaságielnök(Somogyi Tibor felvétele) SÁNTA SZILÁRD Pozsony. Menyhárt Józsefet, az MKP elnökót, exköztársaságielnök-jelöltet kérdeztük a visszalépés okairól ós hátteréről. A volt államfőjelölt a kérdéseinkre írásban válaszolt. Hogy érzi magát néhány nappal a visszalépés bejelentését követően? Továbbra is úgy érzi, hogy jó döntést hozott? Határozottan igen. Visszalépni sokkal nehezebb, mint elfogadni a jelölést. De vannak helyzetek, amikor felül kell emelkedni a saját érdekeinken és a közjó érdekében felelősségteljes döntést kell hozni. Mit nyert volna azzal a magyar közösség vagy az MKP, ha kampányolok még három hetet, hozok egy eredményt, de végül Sefeovic és Harabin jut a 2. körbe? Öt éve nem volt ilyen veszély, most viszont reális, és nem akartam, hogy megismétlődjön 2004. Hónapok óta a visszalépések fontosságáról beszél mindenki, amikor pedig valaki megteszi, akkor rácsodálkoznak. Én ezen csodálkozom. A korai visszalépés többeket váratlanul ért. Fölmerül a kérdés, hogy a magyar témák - az eredeti célkitűzésnek megfelelően - kaptak-e országos figyelmet? Ami tőlünk tellett, azt megtettük. jelöltségtől Két tényező viszont, mondjuk ki őszintén, alapvetően behatárolta a lehetőségeinket. Az egyik, hogy parlamenten kívüli magyar pártként sokkal nehezebb megütni a szlovák média ingerküszöbét. A másik, és ez a lényeges, hogy a kormánykoalíció által naponta szállított botrányok mellett nemhogy a mi kampányunk, de az egész elnökválasztás, mint olyan, árnyékba került. A párt elnökségében volt-e vita a visszalépésről, vagy egyhangúlag döntöttek? Az elnökség két alkalommal is tárgyalt a kérdésről, és végül egyöntetű döntést hozott. Komoly viták nem övezték az ügyet, ugyanis az általam felkínált indokok teljesen racionálisak voltak. Egy megkezdett kampányból senki sem száll ki szívesen, sokszor viszi az embereket a lelkesedés, ezért is mondtam, hogy visszalépni nehezebb, mint maradni. Ilyenkor fontos, hogy tudjunk racionálisan mérlegelni, az elnökség ebben teljes mértékben partner volt. Milyen garanciát jelent Robert Mistrík elnökjelölt támogatása arra, hogy a kampányban megjelennek magyar témák? Innen nézve nem lett volna gesztusértékű Bugár Béla támogatása? A visszalépés nem öncélú, hanem azért történt, hogy valakit támogassunk, egy ügyet segítsünk. Itt ne a gesztust keressük, visszalépni csak valós célok érdekében szabad! Bugár Béla pedig nem fog továbbjutni. Ahogy kérdeztem: mit érnék el azzal, ha állva maradtam volna, de Harabin továbbjut? Ugyanígy érvényes: mit értünk volna el azzal, ha Bugár javára lépek vissza, viszont Harabin továbbjut? A visszalépésnek csak akkor van értelme, ha a mi szavazataink olyan jelöltet erősítenek, aki ennek a többletnek is köszönhetően győzi le Harabint és a smeres indulót. A Bugárra leadott voksok ugyanúgy elvesznek, tehát ha valóban felelős demokratának tartja magát, akkor nemcsak Caputovának vagy Mikloskónak, de neki is el kellene gondolkodnia a visszalépésen. Emellett, mondjuk ki: Bugár megosztó személyiség, magyarok és szlovákok között egyaránt, egy államfőnek viszont az egységet kell megjelenítenie. Tegnap a tereken tízezrek követelték távozását a politikából, mi pedig őt ajánljuk szavazóinknak? Bugár annyira lenne hiteles államfő, mint Fico alkotmánybírósági elnök. Hogyan próbálják mobilizálni az MKP-szavazókat, hogy Mistríket támogassák? Az MKP választói az elmúlt 20 évben sokszor segítettek a demokratikus, jobboldali szlovák jelölteknek. Meciar ellen Schustert támogatták, Gasparovié ellenében Radicovát, legutóbb pedig Ficóval szemben Kiskút. Szavazóinknak elmondjuk, hogy most kivételes helyzet van, 2004 megismétlődése fenyeget, és ők tudni fogják, mit kell tenni. Fico és a Smer nem egyedül erőszakolták meg ezt az országot, ehhez kellettek a lelkes támogatók és a bólogató statiszták, mint pl. Ivan Gasparovic. 2004 ezt hozta el, a mi felelősségünk, hogy ne ismétlődjön meg. Ez a „kampánykísérlet” milyen hatással lehet a pártelnöki pozícióra? Bárki lett volna az MKP államfőjelöltje, ebben a specifikus helyzetben ez lett volna a jó és felelősségteljes döntés. Amit, ahogy utaltam rá, az elnökség is egyöntetűen elfogadott. A politikai konkurencia természetesen érdekelt abban, hogy turbulenciákat jósoljon, de én nem ezzel, hanem az előttünk álló feladatokkal szeretnék törődni. Májusban EP-választás lesz, arra a lehető legjobban kell felkészülnünk. Kizárhatja a Fideszt az Európai Néppárt A plakát, amely az Európai Néppártban kivágta a biztosítékot (Felvétel: Facebook) ÖSSZEFOGLALÓ Minden eddiginél magasabbra emelte a tétet a Fidesz azzal, hogy egyenesen az Európai Bizottság néppárti elnökét támadja legújabb „tájékoztató kampányában". A svédek kezdeményezték a Fidesz kizárását. Budapest. Mintha szándékosan provokálná a Fidesz az Európai Néppártot (ÉPP). Azzal lapunk is többször foglalkozott már, hogy a populizmusba hajló magyar kormánypolitika, a Stop Soros törvénycsomag, a magyar származású milliárdossal szemben évek óta folyó kormányzati kampány vagy éppen a CEU elüldözése miatt egyre többen fordulnak szembe a Fidesszel az EPP-ben is, különösen a pártcsalád holland, svéd, firm tagjai. Olyannyira, hogy egy ideje már maguk a Fidesz politikusai is azt mondják, 50-50 százalék az esélye annak, a májusi európai parlamenti választások után kizárják őket. Igaz, ezt hivatalosan senki nem szeretné, Orbán Viktor is többször nyilvánosan elmondta már, hogy semmi szín alatt nem akarják elhagyni a Néppártot. Ehhez képest most a Néppárt egyik legtekintélyesebb politikusát, Jean- Claude Junckert támadták személyesen a legújabb „kormányzati tájékoztatási kampány” részeként. Megunták a svédek Tegnap az ÉPP két svéd tagja, a Mérsékelt Párt és a Kereszténydemokrata Párt is a Fidesz kizárását sürgette a magyar kormány legújabb plakátkampánya miatt. „Úgy véljük, hogy a Fidesz már nem tartozik az Európai Néppárthoz, és ki kell zárni” - idézte a Kereszténydemokraták honlapja Peter Kullgren pártelnököt. A kormányzati plakátkampány mellett a két párt a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárást is indoklásul hozta fel követelése alátámasztásához. Az APA osztrák hírügynökség szerint tegnap Sebastian Kurz osztrák kancellár, az Osztrák Néppárt elnöke is elfogadhatatlannak nevezte a magyar kormány plakátkampányában a Jean- Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével kapcsolatban megfogalmazott állításokat. Juncker a soros A Soros Györgyöt és Junckert ábrázoló óriásplakátok a héten elárasztották az országot és bőven jutott belőlük a kormánymédia lapjaiba is. Hogy pontosan mennyit költenek majd a mostani kampányra, még nem tudni, de ha abból indulunk ki, hogy tavaly és tavalyelőtt a g7 gazdasági hírportál összesítése szerint összesen 56,6 milliárdot költöttek a Soros György elleni kampányra, biztosak lehetünk benne, hogy ennek a költségvetése is 10 milliárd forint körül lehet majd. Uniós cáfolat Az Európai Bizottság gyorsan cáfolta, hogy a plakátokon szereplő állításokból - kötelező menekültkvóta, „migránsvízum”, mindezek „rákényszerítése” Magyarországra - bármi is igaz lenne, de meglepően békülékeny módon azt is közölték, nem akarnak nyílt konfliktust Magyarországgal. Maga Juncker viszont már nem volt ilyen visszafogott és azt nyilatkozta, ezek után a Fidesznek nincs helye az Európai Néppártban. Joseph Daul, a Néppárt elnöke is nagyon kritikus volt. Rágalmazásnak minősítette a plakátok állításait, melyek „hamisak, félrevezetőek, nem tényeken alapulnak”. „Erősen kifogásolom Magyarország támadásait és alaptalan összeesküvés-elméleteit Juncker elnök ellen, aki igaz kereszténydemokrata és valódi európai vezető. Egy vezető, aki küzdött az európai egységért, szolidaritásért és virágzásért, amely az egész EU-nak, benne Magyarországnak is nagy hasznára vált. Szeretném emlékeztetni Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a brüsszeli döntéseket, a bevándorlásról szólóakat is, közösen hozza az uniós tagországokat tömörítő tanács és az Európai Parlament, s mindkettőben ott vannak Magyarország képviselői is“ - idézte az Index Daul terjedelmes Twitter-üzenetét. Német figyelmeztetés A néppárti politikusok mellett a Fidesz német szövetségesei, a CDU és a CSU vezetői is elítélték a magyar kormány kampányát. „Bajorország és a CSU mindig is jó kapcsolatokat ápolt Magyarországgal, de Orbán Viktor kijelentései elfogadhatatlanok” - jelentette ki Markus Söder, a CSU elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. Keményen fogalmazott a CDU tavaly megválasztott új elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer is. „A magyar félnek kell tartósan bizonyítania, hogy még mindig úgy érzi, az Európai Néppárthoz tartozik” - jelentette ki a CDU elnöke. Szerinte véget érhet az együttműködés az ÉPP és a Fidesz között, ha nem sikerül megegyezni a közös értékekben. Angela Merkel német kancellár is elítélte a Juncker ellen indított magyar kampányt. „Teljes mértékben kiállók Jean-Claude Juncker mellett” - jelentette ki a német kancellár. Az ÉPP Fidesz nélkül A Népszava megkeresésére a Néppárt sajtóosztálya nem akarta kommentálni, hogy felmerül-e ezek után ismét a Fidesz párttagságának kérdése, a svéd Mérsékelt Párt ettől függetlenül rendkívüli frakcióülést kezdeményezett - igaz, ebből várhatóan nem lesz semmi. Manfred Weber, az Európai Néppárt listavezetője ugyanakkor élesen fogalmazott. „A Fidesznek 13 helye van az Európai Parlamentben. Egy olyan parlamentben, aminek 750 képviselője van, nem ezeken a szavazatokon fog eldőlni Európa jövője” - válaszolta arra a kérdésre, hogy mit jelentene az ÉPP választási eredménye szempontjából, ha kizárnák a Fideszt. Túl messzire mentek Azt még egy a lapnak név nélkül nyilatkozó Fidesz-politikus is elismerte, hogy ezúttal valószínűleg túl messzire mentek. A pártban egy dologban bíznak: az EP-választásokig, a kampány miatt már nem fogják sarokba szorítani a Fideszt, a választások után pedig a magyar kormánypárt helyzete megerősödhet a frakción belül. Azt többen valószínűsítik, hogy az EPP-ben akár szakadás is történhet május után és a most a Fideszt kritizáló tagpártok (melyeket egyébként a Fideszesek következetesen „liberálisnak”, „a balszámynak” minősítenek) elhagyják az EPP-t, és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök új mozgalmához csatlakoznak majd. Arra viszont láthatóan egyelőre nincs forgatókönyve Orbán Viktornak, hogy mi lesz, ha mégsem így történik és a Fidesz tagsága válik nemkívánatossá. (ksa, 444.hu)
