Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-21 / 44. szám

Zöldségeskert WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM FEBRUAR VEGE A KORA TAVASZI MUNKÁK KEZDETE séklete, illetve az időjárás en­gedi, ültethetjük a gumókat. Ha kertünk talaja könnyen melegedő homoktalaj, akkor az előcsíráztatást február kö­zepén el lehet kezdeni. AZELSŐVETEMÉIMYEK Ha a talaj felengedett, készítsük elő a zöldborsó, dughagyma, fokhagyma, spenót, sárgarépa és a mák helyét. Ha az idő en­gedi, vethetjük őket - csak fagymentes napon és csak megfelelően elkészített talaj­ba vessünk. Mindig vegyük figyelembe a növény szá­mára szükséges talajhőmér­sékletet. Ne siessünk hideg talajba vetni, nincs értelme, Míg a zöldségtermesztés a világ más részein dinamikusan fejlődik, addig nálunk eléggé stagnál, sőt veszít is a népszerűségéből, s egy­re kevesebben foglalkoznak vele. Pedig a zöldségek jelentősége az egészséges táplálkozás szempont­jából meghatározó. F ebruárban a kerti munka az időjárástól függően alakul - ha még nem is tudunk a veteményesben dolgozgatni, tájékozódni, tervezgetni már akkor is lehet. Ha pl. ebben az évben egyik-másik ágyást át akarjuk alakítani, új zöldség­fajtákat szeretnénk kipróbálni, itt az alkalom, hogy tájékozód­junk az újdonságokról. Dolgozzuk ki az ültetési tervet, írjuk be az elő-, fő- és utóveteményeket. Saját ma­gunk elképzelései és igényei szerint válasszuk meg a faj­tákat. A fajtaválaszték nagyon gazdag, a döntésben vegyük figyelembe a meglévő kör­nyezeti feltételeket, légköri vi­szonyokat. Mindig standard minőségű magot válasszunk, a vetőmagon ne spóroljunk. A meglévő magjainkból vé­gezzünk csírázási próbát. A hiányzó magokat rendeljük meg vagy vásároljuk meg. Ha az időjárás kedvez, hó- és fagymentes időben még februárban is szétteríthetjük a komposztot. Ha enyhe az idő, ásni, forgatni is lehet. ITT AZ IDEJE! Fűtés nélküli fóliasátorban elkezdhetjük a retek, sárga­répa, káposzta, karalábé, karfiol, spenót és zeller veté­sét. A korán kiültetésre kerülő növényeket kezdjük elvetni cserepekbe, ládákba, hogy időben ki tudjuk majd palán­­tázni őket. A paradicsom- és paprikapalántákhoz - május közepe körüli kiültetésre - február közepe, vége felé elültethetjük a magokat. Az elvetett paradicsom-, uborka- és paprikamagok is jól érzik magukat, szépen csíráznak a fűtőtest fölötti párkányon. Ablakpárkányunkon vita­mindús és gyógyhatású haj­tásokat nevelhetünk, mint pl. a kerti zsálya, retek és lucer­na. Vágjuk rendszeresen a snidlinget, és csíráztassunk zsázsát. A sűrű metélőhagy­matöveket válasszuk szét kisebb egységekre, majd ültessük el őket. Metélőhagy­mát, zsályát, petrezselymet, kaprot, citromfüvet, sóskát cserépben, hideg üvegház­ban vagy hidegágyban is ter­meszthetünk. ■ Zsázsa: A káposztafé­lék családjába tartozik, a legrövidebb tenyészidejű zöldségnövényünk - vetés után 12-14 nappal már fogyasztható. Télen az ab­lakban is nevelhetjük (akár itatóspapíron is hajtathat­juk), kiváló hatású tavaszi fáradtság ellen. A kissé csí­pős ízű növény vitaminokat, ásványi anyagokat, olajakat tartalmaz, ami megkönnyíti az anyagcserét, és tisztítja a szervezetet. Fogyaszthatjuk kenyéren, használhatjuk salá­tákba, levesekbe, mártások­ba. A veteményesbe sorjelző növényként is megfelel gyors kelése miatt. ■ A vetőburgonya etöcsí­­ráztatása: Ehhez a burgo­nyát világos helyen, ládában tároljuk, egy rétegben, hogy a fény bőségesen érje. Az elő­­csfráztatáshoz 12-15°C szük­séges; amikor a csírák elérték a 2 cm-es nagyságot (kb. 6 hét alatt), és a talaj hőmér-4 KERTésUDVAR 2019. február mert nehezen'fog kicsírázni a mag, és fejlődése lassúbb, betegségekre, kórokozókra pedig sokkal fogékonyabb lesz. Ha az időjárás kemény­re fordul, takarjuk az ágyáso­­kat fátyolfóliával. ■ Mák: A legkorábban vetendő növényünk. Feb­ruár vége, március közepe, esetleg vége a megfelelő vetésidő számára. Jól tűri a kései talaj menti fagyokat is. Már 2-3°C-on csírázik, bár a 7-10°C optimális a számára. Ideális számára az a hely, ahol elegendő napfény éri, vagy legalább félárnyékban van. A területre önmaga után 3 év múlva kerülhet vissza leghamarabb. Az apró mag elmunkált, apró­­morzsás, tömörödött mag­ágyat kíván. Sortávolsága 35-40 cm legyen, a vetés mélysége pedig 0,5-1 cm. Egy négyzetméteren kb. 160 darab csíra lesz. Nagyon apró magja van, ezért pon­tos vetése nem egyszerű. Csírátlanított maggal, kis­kertekbe homokkal összeke­verve is vetik, és drazsírozott vetőmagot is használnak. Ismert a mák sugárkezelése is - a besugárzott mag nem veszíti el csírázóképességét, de .szikleveles állapotban elpusztul, így helyet ad az egészséges növénynek. A biztonságosabb kelés érdekében a kiskertekben többet kell belőle vetni, a megfelelő növénysűrűséget egyeléssel állítják be. Az első valódi levelek megjelenése után beállíthatjuk a tőtávol­ságot, amely 5 cm legyen. Körülbelül 14 nap alatt ki­kel, lassan fejlődik. Megfele­lő fejlődéséhez az a jó, ha a tavasz mérsékelten meleg, egyenletesen csapadékos, és fokozatos a felmelegedés. Tápanyagok nélkül nem le­het eredményesen mákót termeszteni. ■ Spenót: Ugyancsak jól elviseli a hideget, áttelelő faj­tái is ismeretesek. Tavasszal és ősszel is vethető, mivel rövid a tenyészideje, utána még rövid tenyészidejű zöld­ségnövényeket is vethetünk. Vitaminokban és ásványi anyagokban a leggazdagabb zöldségnövényünk. Jó hu­musztartalmú, morzsalékos talajba tegyük, ritkább térál­lásba. Házi kertekben alkal­mazható a 25-30 cm széles sortávolság, a vetés mélysé­ge 2-3 cm legyen. Csírázása

Next

/
Thumbnails
Contents