Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-21 / 44. szám

www.ujszo.com I 2019. február 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Egy éve - all for Jan Fordulatos, sötét tizenkét hónap; Ján Kuciak halála után egy új történet kezdett íródni, amelyben a mi életünk, társadalmunk a tét S okszor elképzeltem, milyen lehetett egy éve az este feb­ruár 21 -én Ján Kuciakék nagymácsédi házában. Azt a jelenetet, amikor a jegyesek esti ri­tuáléja közben megjelenik a gyilkos. A két fürge észjárású fiatal valószínűleg rögtön megérti, mi tör­ténik, de valahogy mégsem hiszi el, hogy ez velük ebben az országban megtörténhet. A nyers, brutális erőszak kioltotta az életüket, de százezreket rázott fel a közönyből. Százezrek fogták fel hir­telen, milyen országban élünk, és mondtak határozott nemet erre a korrupt, aljas, bűnözőket védő és tá­mogató rendszerre. A két fiatal halála új fejezetet nyitott az újkori Szlová­kia történelmében; az, hogy milyen irányban folytatjuk tovább, már raj­tunk múlik. Rajtunk áll, hogy mihez kezdünk az örökségükkel. Az örök­ség rendkívül értékes: reményt és erőt hagytak nekünk. Reményt, hogy saját életünk alakítása a mi kezünk­ben van, és erőt, hogy ne féljünk. Hallottuk a felvételt, amelyen Kocner fenyegeti Kuciakot, és köz­ben arra gondoltunk, hogy ez nem történhet meg újra. Kuciak halála után új történet kez­dett íródni, amelynek fordulatait egy tévésorozatban vagy bűnügyi re­gényben még élveznénk is, de így, hogy a mi életünk, társadalmunk a tét, már nem tudunk lelkesedni érte. Fordulatos és sötét év volt 2018. Ro­bert Fico, Robert Kalinák, Tibor Gás­pár, Róbert Krajmer, Peter Hrasko, Martin Glvác, Ladislav Bastemák, Marián Kocner, Mária Trosková, Alena Zsuzsová és hosszan lehetne még sorolni a neveket, amelyektől hangos volt a sajtó az elmúlt egy év­ben, és akik közül sokan visszasírják a régi életüket. Az újságíró-gyilkos­ság után felszínre került mocsok hul­lámai összecsaptak a fejük fölött. Emlékszünk az első reakciókra, Gáspár ügyetlen terelési manőverei­re, a sajtótájékoztatón az asztalra ki­pakolt egymillió euróra, a volt mi­niszterelnök összeesküvés-elmé­leteire és sorosozására. A kikény­­szerített és az utolsó pillanat utáni, szégyenérzet nélküli lemondásokra. Egy sötét világ egymásba kapaszko­dó figurái, akik még mindig abban érdekeltek, hogy az általuk kiépített és működtetett gonosz, hitvány rendszer fönnmaradjon. A mi dol­gunk pedig, hogy ezt a rendszert le­bontsuk, és helyette egy tisztessége­sebb, élhetőbb országot építsünk. Ez az építkezés régóta tart, és valószínűleg egy - folyamatosan új kihívásokkal teli - végtelen folya­mat. Ha tágabb kontextusban szem­léljük, akkor minimum az 1989 utáni szabadság és demokrácia iránti vágyról van szó. Mindig lesznek, akik le akarnak téríteni a helyes útról, akik zsákutcába akarnak vinni, de a mi felelősségünk, hogy éberek és bátrak legyünk, s világosan artiku­láljuk, mit szeretnénk. Megtehetjük ezt ma a tereken és később a szava­­zóumáknál. Martina és Ján, nem fe­lejtünk! SÁNTA SZILÁRD Alkotmányosság felfüggesztve MARIÁN LEŐKO E gyáltalán nem akkora szörnyűség, hogy szombat óta tizen­három alkotmánybíró helyett már csak négy van Kassán - állítja Andrej Danko, az SNS elnöke és a smeres politikusok többsége (kivéve például Peter Pellegrini kormányfőt). Semmi rendkívüli, és egyébként is, március végére minden rendeződik, állítják. A valóság azonban az, hogy visszatértünk a meciarizmus ide­jébe, és egyáltalán nem biztos, hogy csak néhány röpke hétre. Vladimír Meciar miniszterelnökösködése idején többtucatnyi alkot­mánysértő törvényt fogadtak el. Aztán persze ezek a törvények egyszer csak elkerültek az Alkotmánybíróságra, amely végül kimondta, hogy az adott törvény alkotmánysértő, de addig is Meciarék az érvényben levő jogszabály alapján azt csináltak, amit akartak. Éppen ez volt az egyik módszer, amely lehetővé tette, hogy az a garnitúra szétlopja az országot: több mint százmilliárd koronás állami vagyonra tették rá a kezüket. A 2001 -es átfogó alkotmánymódosítás vetett ennek véget. Az Al­kotmánybíróság új jogköröket kapott, így például a gyakran elhúzódó végső döntés meghozataláig felfüggeszthette a vitatott törvény hatá­lyát, hogy addig se lehessen visszaélni vele. Jelenleg ezt az alkotmány­­bírósági hatáskör nem lehet érvényesíteni, mivel négy alkotmánybíró nem függesztheti fel egy-egy törvény hatályosságát: csupán a határo­zatképes alkotmánybírói testület tehetné ezt meg. Ugyanebből az okból kifolyólag a kassai testület nem tud határozni arról, hogy egy törvény alkotmánysértő-e vagy sem, ha vita merül fel, nem tudná kimondani, hogy alkotmányos keretek között zajlott-e le az államfőválasztás vagy az európai parlamenti választás, nem tudna határozatot hozni például akkor sem, ha a Legfelsőbb Bíróság döntene Kotleba pártjának felosz­latásáról, de a „vezér” emiatt az Alkotmánybírósághoz fordulna. Ha Danko és a Smer szerint ilyen dolgok miatt nem kell aggódnunk, akkor már tényleg nehéz megmondani, mi lenne az egy jogállamban, ami miatt főhetne a fejünk. Mint tudjuk, múlt héten a kormánykoalíció pártjai megegyeztek hat alkotmánybíró-jelölt megválasztásában, akikközül hármat kinevezhe­tett volna az államfő. Hét taggal már határozatképes lehetett volna az Alkotmánybíróság plénuma, és a bírók egyetértése esetén határozatot hozhattak volna a legfontosabb ügyekben. Azt is tudjuk, hogy ki aka­dályozta ezt meg, ki rúgta fel az egyezséget. Ez a következő ok, amiért kijelenthetjük, hogy visszatértünk a meciari időkbe, amikor minden a legerősebb kormánypárt elnöke akaratának volt alárendelve. Robert Fico húzásai az utóbbi időben teljesen kiszámíthatatlanná és irracionálissá váltak, így egyáltalán nem lehet bízni abban, hogy már­cius végén, az újabb alkotmánybírójelölt-választás idején éppen milyen rohama lesz, és lehetővé teszi-e, hogy végre működhessen az Alkot­mánybíróság. Egyszer már volt olyan helyzetben az ország, amikor minden egyetlen politikus hangulatváltozásain múlt, de akkor már a legnagyobb szaktekintélyek kérdőjelezték meg, hogy Meciar pszichi­kaiig rendben van-e. És mindaddig tovább romlott az állapota, amíg nem sikerült őt leváltani a hatalomból. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Orbán fia a kutyapárt szlogenjét használja Orbán Viktor magyar kormányfő fia, Orbán Gáspár egy keresztény szektát vezet, amelyet Felház névre keresztelt. Márciusban a társaság nyilvános rendezvényt tart egy budapesti sportcsarnokban, az arra hívogató plakátok alapján átnevezi magát. A plakáton viszont a Kétfarkú Kutyapárt egyik szlogenje szere­pel: a viccpárt örök életet és in­gyen sört ígért a kampányában. Orbán Gáspár ugyanezt ígéri, csak fordított sorrendben. Előbb ingyen sör, aztán örök élet. A kutyapárt úgy kommentálta a szlogen le­­nyúlását, hogy most „fény derült” kapcsolatára a Felházzal. (444 hu) Trump elindította az űrfegyverkezési programot Első körben az „ellenséges műholdak" és az űrszemét összeszedésére koncentrálnak. Donald Trump amerikai elnök utasította védelmi minisztériumát, hogy dolgozza ki az ürhaderő fel­állításához szükséges törvényja­vaslat részleteit. „Készen kell állnunk” - mondta Trump az Ovális Irodában a Penta­gonnak címzett elnöki rendelet alá­írásakor. Leszögezte azt is, hogy az ürhaderő felállítása immár nemzet­­biztonsági kérdés. Az újságíróknak azt fejtegette, hogy „az Egyesült Államok ellen­ségei már a világűrben vannak, akár tetszik, akár nem”. Az amerikai űrhaderő nemcsak védelemre, ha­nem támadásra is alkalmas lesz, de „inkább a védelemről beszélünk”. Hatodik hadoszlop Az űrhaderő felállításának tervét tavaly júniusban, az Egyesült Ál­lamok Nemzeti Űrtanácsa ülésén jelentette be, hangsúlyozva, hogy az öt másik haderőnemmel egyenran­gú lesz. A végső döntés a kong­resszusé, amelynek meg kell sza­vaznia az amerikai hadsereg át­szervezését. Az Egyesült Államok hadseregének öt fegyverneme van: szárazföldi hadsereg, légierő, ha­ditengerészet, tengerészgyalogság és a parti őrség. Elemzők szerint ilyen jelentőségű átalakítás az amerikai hadseregen belül 1947-ben volt utoljára, amikor a légierő vált önálló fegyvernemmé. A tervek szerint az űrhaderő ele­inte a légierőnél létrehozott pa­rancsnokság lesz, majd önálló had­erőnemmé válik. Űrszemótszedós Első feladata az lesz, hogy az esetleges támadásoktól megvédje az amerikai tulajdont és az ameri­kai eszközöket a világűrben. Ennek egyik módja a támadásokkal szem­ben ellenállóbb műholdak építése és többször felhasználható hordozó­­rakéták alkalmazása. Emellett megelőző lépés lehet az ellenséges műholdpusztító fegyverek meg­semmisítése. Katonai szakértők szerint e fejlesztések elrettentő ha­tásúak lehetnek egy világűrbeli há­borúmegindításával szemben. Az űrhaderő további feladata le­het a világűr megtisztítása a veszé­lyes űrszeméttől. Ez háborús hely­zetben a műholdak kölcsönös, tö­meges megsemmisítése esetén rendkívül fontos lehet. Egyes kommentárok úgy vélik, Trump militarizálni akarja a világűrt, a Space News amerikai szaklap elemzése szerint azonban ez már évtizedekkel ezelőtt meg­történt. Dwight Eisenhower elnök idején az űrkutatási és űrrepülési hivatalt (NASA) létrehozó 1958-as űrtörvény ugyanis csak a civil űrtevékenységet adta a NASA ke­zébe, a katonai űrtevékenységet a Pentagonhoz utalta. A védelmi tárcán belül már mű­ködik is egy hivatal, amely össze­fogja és irányítja a különböző fegy­vernemeknél folyó ürtevékeny­­séget. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents