Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-21 / 44. szám
www.ujszo.com I 2019. február 21. KÖZÉLET I 3 „Ján Kuciak örökségét visszük tovább” CZlMER GÁBOR A Kuciak-gyilkosság az Oknyomozó újságírókra irányította a figyelmet. Több fontos ügyben az ő munkájuk nyomán indult hatósági eljárás. A közelmúltban alakult meg a Ján Kuciak Oknyomozó Központ, amely a meggyilkolt újságíró szakmai örökségét viszi tovább. A központ egyik vezetőjét, Soltész Árpádot kérdeztük. Mi a központ célja? Elsősorban az oknyomozó újságírás eszközeivel szeretnénk saját témákat feldolgozni. Ezen túl pedig egy nemzetközi hálózatnak is a részei vagyunk, amelynek segítségével nemzetközi bűnügyekre szeretnénk fényt deríteni. Ezen nemzetközi ügyeknek aztán a szlovákiai vonzatait vizsgáljuk. A szervezett bűnözés ugyanis nem ismer országhatárokat, így az újságírásnak is ilyennek kell lennie. Ilyen központ nagyon sok országban van, csak Szlovákiában nem volt még ehhez hasonló. A magyarországi partnereink például a Direkt36 és az Átlátszó.hu. A világon már sok helyütt működik ilyen központ, mit gondol, Szlovákiában miért nem volt eddig ilyen? Eddig valahogy senkinek sem jutott eszébe megalapítani. Pavla Holcová, akivel Ján Kuciak együtt dolgozott az utolsó cikkén, már régebben létre szeretett volna hozni egy ilyen központot. A tavaly februári események után olyan dolgok derültek ki, amik egyértelműen azt mutatták, hogy szükség van egy olyan intézményre, amely az újságírás eszközeivel próbálja feltárni a szervezett bűnözés ügyeit. Kik dolgoznak a szlovákiai központban? Közvetlenül hárman dolgozunk a központban: Katka Jánosíková, aki korábban a szlovák közmédia riportere volt, Nikol Gajdosová a projektvezetőnk, illetve jómagam. A központ intézményi hátterét egy polgári társulás alkotja, amelynek Holcová is a tagja. Jozef Kuciak, a meggyilkolt újságíró testvére pedig a szervezet felügyelőtanácsának tagja. Ennek nem csak szimbolikus jelentősége van. Azt szeretnénk, hogy ő ellenőrizhesse a tevékenységünket, ami egyfajta biztosítékot jelent számára, hogy nem élünk vissza Ján Kuciak nevével. Hogyan működik a gyakorlatban a központ? Oknyomozó újságírást kétféleképpen lehet csinálni, vagy jól, vagy gyorsan. Egyszerre több témán dolgozunk. Ha valamelyiknél már minden bizonyítékot megszereztünk, minden tényt igazoltunk, akkor publikáljuk. Mivel nálunk nincs olyan nyomás, ami miatt minden nap publikálnunk kellene, elegendő időt tudunk szentelni egy-egy témának. Akár be is segíthetünk más médiumoknak az egyes témák feldolgozásában. Ezzel jól kiegészíthetjük a már létező lapok, portálok szerkesztőségeit. A Direkt36-hoz és az Átlátszóhoz hasonlóan azonban mi is nagy hírportálokkal szeretnénk együttműködni, akik átvehetik az általunk megírt anyagokat. Vannak szerkesztőségek, amelyekkel már megállapodtunk, másokkal még tárgyalunk erről. A központ finanszírozása kizárólag adományokból történik. Nem tervezünk bevezetni előfizetői modellt sem, és reklámokat sem helyezünk el az oldalon. Az anyagainkat bárki szabadon átveheti. Az első anyagunkat angolul írtuk meg, ezt egy cseh portál mellett más külföldi honlapok is átvették. Soltész Árpád Milyen szakmai szabályokat kell betartania egy oknyomozó újságírónak? Az oknyomozás nagyon sokat fejlődött az utóbbi időben. Mi például ahhoz az elvhez tartjuk magunkat, hogy csak olyan forrást idézünk név nélkül, akinek a nyilatkozata miatt veszélyben lenne az élete. Ez gyakorlatilag csak a maffiát érintő ügyek esetében jöhet szóba. A munkánk során pedig csak olyan dokumentumokat használunk, amelyekhez törvényes úton jutottunk. Ez azt jelenti, ha valamilyen más úton jut el hozzánk egy irat, akkor annak alapján megállapítjuk, hogy mit kell keresnünk, de a törvények adta lehetőségekkel élve próbálunk meg újra hozzájutni. Ján Kuciak és Martina Ku$nírová meggyilkolása óta kereken egy év telt el. Mit gondol, a két fiatal halála milyen hatással volt a szlovákiai újságírókra, közelebbről az oknyomozó újságírókra? Azt gondolom, az újságírók jobban félnek, de nem hagyják, hogy befolyásolja őket ez a félelem. És ez a lényeg. Engem például a Meciarkorszak idején a munkám miatt megvertek, ezért akkor mi is féltünk, de annál elszántabban végeztük a munkánkat. Mert tudtuk, ezt kell tennünk, harcolnunk kell, ha nem akarunk az életünk végéig félelemben élni. Most pedig újra ilyen idők járnak. Ján Kuciak és Martina Kusnírová meggyilkolására a fiatal kollégák pont úgy reagáltak, mint mi annak idején, összefogtak és együtt dolgoznak. Azt is mondhatnám, hogy Szlovákiában egy újságírót megölni a bűnözők számára is nagyon kontraproduktiv dolog, hiszen a meggyilkolt kollégánk helyébe harminc-negyven fiatal újságíró állt. Mennyire elégedett a Kuciakgyilkosság feltárásával? Az a nyomozócsoport, amely a gyilkossági ügy felderítésén dolgozik, tényleg nagyon jó munkát végzett. Ennek ellenére, csodaszámba megy, hogy végül kézre kerítették az elkövetőket, hiszen több nap telt el a gyilkosság és a holttestek megtalálása között, s a helyszíneléskor is rengeteg hibát követtek el a nyomok biztosításakor. Addig, amíg Robert Kalinák belügyminiszter és Tibor Gáspár rendőrfőkapitány nem távozott tisztségéből, nem haladt jól a nyomozás. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor csoda, hogy sikerült elkapni az elkövetőket. Ez a rendőrök munkáját dicséri. Én magukban a nyomozókban megbízom. Azt viszont nagyon aggályosnak tartom, hogy több gazdag és befolyásos ember nem szeretné, ha megtalálnák a gyilkosság valódi felbujtóit, a bűncselekmény értelmi szerzőjét. Ők biztosan megpróbálják befolyásolni az ügy feltárását. Ha nem tudnak hatni a rendőrségre, akkor az ügyészséget vagy pedig a bíróságot is megkísérelhetik befolyásolni. Mit gondol a Kuciak-ügy politikai következményeiről? A gyilkosság után teljes politikai káosz következett be. Az, hogy ennek mi lesz a végeredménye, azt ma még nem is tudjuk megmondani. Részt vesz a gyilkosság évfordulója alkalmából rendezett tüntetésen? Igen, Kassán leszek majd, ahol fel is szólalok a tüntetők előtt. A Tabacka Kulturfabrikban pedig Ján Kuciak cikkeiből tartanak 24 órás felolvasást, ebben is részt veszek majd. Szeptember 17. A rendőrség közzéteszi egy férfi fantomképét, akit a gyilkosság kapcsán keresnek. Hamarosan beazonosítják az illetőt, akinek viszont semmi köze nem volt a gyilkossághoz, röviddel ezután öngyilkos lett. Október 4. A. Zoltán együttműködik a rendőrséggel, s vallomásában állítólag azt állítja, hogy a gyilkosság valódi megrendelője Marián Kocner volt. A gyilkossági ügyben mindeddig hivatalosan nem gyanúsították meg a kétes múltú vállalkozót. Október 6. A Főügyészség szerint a Kuciak-ügyben gyanúsított Alena Zs. és Sz. Tamás Peter Sufliarsky főügyészhelyettes, Maros Zilinka ügyész és Dániel Lipsic volt belügyminiszter gyilkosságát is tervezte. Íí L» Szeptember 28. Komáromban letartóztatják Alena Zs.-t. A három korábban letartóztatott személlyel együtt vizsgálati fogságba kerülnek a Kuciak-ügy kapcsán. L» Szeptember 27. A NAKA razziát hajt végre Gútán, a Kuciak-gyilkosság kapcsán összesen hat személyt tartóztatnak le. A rendőrség végül három személyt (Sz. Tamás, M. Miroslav, A. Zoltán) hagy rács mögött gyilkosság és egyéb súlyos bűncselekmény gyanújával. ■ 2019. január 3. Kiderül, hogy Alena Zs. számos befolyásos személlyel is kommunikált a korábbi években, egyebek mellett Martin Glváccal, a parlament alelnökével (Smer), René Vanek főügyészhelyettessel, akit emiatt leváltottak tisztségéből, de Boris Kollárral is, a Sme rodina elnökével. * Február 17. Jaromír Ciznár bejelenti, hogy az első vádemelési javaslatok a Kuciakügyben idén nyárra készülhetnek el. (Összeállította: dem) (TASR-felvétel) |2019
